Magyar irodalomtörténet

Előszó

Az Erdélyi Helikon, mint írói közösség és az Erdélyi Szépmíves Céh, mint kiadó, ünnepi érzéssel bocsátja "útjára Szerb Antal Magyar Irodalomtörténetét. Ügy érezzük, hogy ez a mű mindannál fogva, amit létrehozásában az erdélyi pályadíj, az erdélyi célkitűzés, az erdélyi íróközösség és kiadó tett, a mi szolgálatunk a magyar szellemi életnek ; amit írója alkotott. az önértékén túl maradandó bizonyságtétel a magyar szellem örökkévaló egysége mellett.
1930 június havában tűzte ki az Erdélyi Helikon, marosvécsi összejövetelén, ismeretes pályázatát. Most, mikor annak gyümölcsét adjuk át a magyar közönségnek, legyen szabad emlékeztetnünk az olvasókat a pályázat néhány feltételére. A mii szóljon az egész magyar társadalomhoz, de elsősorban a kisebbségi sorsban élő magyarsághoz. Hozza közel a jelentős magyar iroda mi alkotásokat főként a mai nemzedékhez s mélyítse él a magyar irodalom tanulmányozásának vágyát. Bontakozzék ki belőle a magyar irodalom és a világszellem kölcsönhatása, de éles körvonalakban emelkedjék ki a műben a magyar zseni minden más néptől különböző sajátossága. Az esztétikai szempont vezető szerepe mellett súly kapjanak az irodalmat formáló eszmei, szociális, gazdasági és politikai történeti erőforrások is. Tegye jóvá a mű azokat az igazságtalanságokat, mélyeket az irodalom és a haladás ellenségei egyes írók, művek, irodalmi mozgalmak ellen elkövettek.
Ezek a leglényegesebb feltétélék mutatják a célt, amely előttünk lebegett, s a lelkületet, melyből a célkitűzés fakadt.
A pályamunkák megbírálására felkért bizottság 1932 augusztusában, az Erdélyi Helikon marosvécsi összejövetelén telte meg jelentését a pályázat eredményéről s egyhangúlag úgy találta, hogy a beérkezett tizenegy pályamű közül, melyek az egész munka tervezetét, bevezetését és kijelölt fejezeteit foglalták magukban, a feltételeknek legteljesebben az "Invitis nubibus" jeligéjű mű félélt meg. Szerzője, Szerb Antal, ezalapon kapta meg az egész mű elkészítésére a megbízást... Vissza