Szépművészet 1944. április

Előszó

Az assisi alsótemplom jobboldali kereszthajójának öt szentet ábrázoló, magasztos komoly- ságit félalakjai, a művészettörténészeknek nem is egyszer okoztak fejtörést. Vita támadt afelől: ki festette, ki és mikor festette ezeket az álmodozó tekintetű szenteket és vájjon kiket ábrázolnak? Noha bennünket elsősorban most az érdekel, hogy kiket személyesítenek meg ezek az alakok, mégis nem csupán, mert érdekes az összes felmerült kérdések megoldása, de mert a szentek meghatározását is elősegíti a problémák tisztázása, ezzel is foglalkozunk. Hiteles korabeli feljegyzéseink arravonatkozólag, hogy ki készítette ezt a freskót — nincs. De ha az Assisibeli Szent Márton kápolna, vagy méginkább a pisai S. Caterina és Museo Civico sokalakos szárnyasoltára mesterének Simone Martinit fogadjuk el, úgy nem lehet kétségünk, hogy az öt félalakot is csak ez a kiváló sienai festő festhette. Az újabbkori műtörténészek közül Fea, Thode, Chledowski, Gosche, Rothes, Gnolli, Aldo de Rinaldis egybehangzóan Simone Martini művének mondják (Aldo Rinaldis az ötödik alakot Simone Martini valamelyik segédje munkájának tulajdonítja). Vasari szerint Simone Martini csak elkezdte a freskót festeni és sógora, Memmi fejezte be. Lehet — mondja Kleinschmidt — hogy Vasárinak ez a megjegyzése egy másik freskóra vonatkozik, amely az öt alak közelében van és a Madonnát két szent társaságában ábrázolja. És valóban, ez utóbbi képen az alakok mintha nem olyan gyengéd odaadással készültek volna, mint a bennünket érdeklő, öt szentet ábrázoló freskó. Venturi szerint ugyan Simone Martini közreműködésével, de Donato, a festő bátyja festette őket. Marle, Venturi állítását félig-meddig kétkedve fogadja, de azért Simoné Martini segédszerzőségét megkérdőjelezi.

Vissza