Széphalom 7.

A Kazinczy Ferenc Társaság évkönyve/Tanulmányok Újszászy Kálmán emlékére

Szerző

'Kovács Sándor Iván: Széphalom 7. ' összes példány

Kiadó:	Kazinczy Ferenc Társaság
Kiadás helye:
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	448 oldal
Sorozatcím:	Széphalom
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal, fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A szerkesztő előszava
Kazinczy Ferenc Társaság 1995 áprilisában történt hivatalos megalakulása óta eltelt tíz esztendő alatt hetedik évkönyvünkkel jelentkezünk. Céljaink szolgálatának jól bevált eszköze a Széphalom, amely nemcsak címével idézi meg a jeles magyar írót, irodalomszervezőt, hanem tartalmával is. A mai viszonyokhoz és igényekhez, adottságainkhoz és felkészültségünkhöz mérten az ő nyomdokain kívánunk haladni. A szellemi műhelyek dolgában ma meglehetősen mostoha adottságú Zemplén és Abaúj tájain munkálkodó, onnan elszármazott, oda kötődő, e régióhoz vonzódó munkatársak számára jelent ez az évkönyv fórumot, amely tartalmával gazdagítani kíván mindenkit, akit e vidék nemzeti kincsnek tekinthető kulturális öröksége, népének sorsa és jövendője érdekel. A történeti, a néprajzi, a művelődéstörténeti és az irodalmi hagyomány alkotja kötetünk vizsgálódási körét, s ez jellemzi tematikai fölépítését. Hetedik kötetünknek sajátos színezetet és jelentőséget az ad, hogy minden írását az 1994 tavaszán elhunyt dr. Újszászy Kálmán professzor emlékének szenteljük. Nemcsak azért, mert tiszteletbeli tagunk volt, hanem mert törekvéseink megfogalmazásában és tevékenységünkben meghatározó mércének tekintjük őt. Újszászy Kálmán életművében példásan testesült meg az a hivatástudat és bölcs tenniakarás, amely a vidéken élő értelmiségi fontos sajátsága. Sárospatak szellemi rangjának fenntartásáért, a régióban élő, onnan kinövő, felelősségteljesen gondolkodó emberek fejlődéséért kevesen tettek annyit az utóbbi hetven évben, mint ő. Élő lelkiismeretként hatott környezetére, tényleges és közvetett tanítványaira; sokkal szegényebb lenne a Tiszáninnen 20. századi kulturális képe az ő munkássága és hatása nélkül. S egyénileg is sokan tartozunk neki. Akik a következő lapokon megnyilatkoznak, nem tudták - nem is akarták - kivonni magukat Újszászy Kálmán hatása alól, sokat köszönhetnek emberi-tudósi példájának, iránymutatásának, segítőkészségének. Ezért választottunk most alcímet évkönyvünknek; koszorút kötünk az emlékére írott dolgozatokból. A közölt írások közül több halad - a témát, a vizsgált jelenséget, az alkalmazott módszert, a kutatói magatartást tekintve - azon a nyomvonalon, amelyet ő jelölt ki szerzőjük számára. Mások áttételesebben kapcsolódnak az ő vonzásköréhez. De minden szerző azzal a szándékkal küldött írást ebbe a kötetbe, hogy tiszteletét s a folytatás igényét kifejezze. Az eredeti szerkesztői elgondolás szerint emlékezések, lírai vallomások is helyet kaptak volna évkönyvünkben. Igen sokan küldték el személyes élményeik érzelemgazdag leírását. Arra is gondoltunk, hogy napvilágra kellene segíteni Újszászy Kálmán folyóiratokban szétszórtan rejtőző írásait, nyilatkozatait, a vele készített interjúkat. Az anyag és a műfajok bősége azonban szétfeszítette volna egyetlen kötet kereteit. A Kazinczy Ferenc Társaságnak a Szabad Tér Kiadóval kötött megállapodása alapján - a Széphalom 8. köteteként - közösen kívánjuk méltó formában néhány hónapon belül megjelentetni az Újszászy Kálmán Emlékkönyvet, amely a jelen kötet tanulmányait kiegészítve közvetlenebbül mutatja be Sárospatak Nagy öregjének alakját és munkásságát. Abban lesz helyük a visszaemlékezéseknek, az interjúknak, s abban tudunk tágabb teret nyitni az Újszászy Kálmán érdeklődésének sokszínűségét jellemző írások közlésére. Vissza

Tartalom

A szerkesztő előszava 3
Újszászy Kálmán: Önéletrajz 5
História és hagyomány
(Helytörténeti és néprajzi közlemények)
Szabó András:
Alaghy Ferenc és Menyhért, Pacin birtokosai (1590-1631) 11
Gulyás Zoltán:
A fáji Fáy-kastély 17
Dankó Katalin:
A sárospataki vár kőfaragványainak konzerválási eljárásai 27
Hörcsik Richárd:
Adatok a 18.század végi prot. kollégiumok provinciális barokk építészetéhez 37
Bencsik János:
Mesterek és mesterségek Tokajban (Egy társadalmi csoport 1870-ben) 45
Csőri István:
Balog Zsigmond feljegyzései az első világháborúról 57
Kováts Albert:
Harctéri Napló, 1916 63
Újszászy Kálmán:
„Elindultam szép hazámbul..." (Az amerikai magyar reformátusokról) 79
Ujváry Zoltán:
Norvég és finn párhuzamok a karácsonyi szalmához 83
Viga Gyula:
Jegyzetlapok a Bodrogköz vallási néprajzához 87
Balassa Iván:
A református temetők néhány vonása 101
Balassa M. Iván:
„Fizesse meg Te néked az Úr a Te Tselekedetedet" (Bibliai idézetek a templomokban) 107
Pocsainé Eperjesi Eszter:
A családi élet makkoshotykai szokásaiból (A terhességtől a keresztelőig) 115
Nagy Géza:
A család és a gyermek helyzete a karcsai faluközösségben 119
Almássy Károly:
Revek és révészek a Bodrogon 131
Példa és emlékezet
(Művelődéstörténeti közlemények)
Tusnády László:
Sárospatak olasz kapcsolatai 143
Szabó Lajos:
Professzortemetés Patakon 1708-ban 149
Kamody Miklós:
Négy irat a nyelvi érintkezés szabályozásáról az abszolutizmus idejéből 153
Fehér Erzsébet:
óvodaavatás Sárospatakon 1876-ban 159
Ködöböcz József:
Árvay József, a tanfelügyelő 165
Dankó Imre:
Bálint József élete és munkássága 173
Szentimrei Mihály:
A Sárospataki Ref. Kollégium 20. századi virágzása, felszámolása és újraindulása . 183
Galuska Imre:
A sárospataki faluszeminárium és hatása a gyülekezeti szociográfiai kutatásra 199
Csorba Csaba:
Nyomdák, könyvkötők és könyvkereskedők Zemplénben a 19-20. században 209
Zimonyi Zoltán:
„Válságos idők emberei vagyunk" Egy finn-magyar diákbarátság emlékei 227
Kodolányi János:
Viljo Tervonen 239
Újszászy Eszter:
A sárospataki leány-népfőiskoláról 241
Tihanyi Endre:
A népfőiskolák és kulturális egyesületek sorsa 1945 után 247
Bordás István:
Sárospataki népfőiskola ma és holnap 253
Deme László:
Péchy Blankáról - születése centenáriumán 257
Írók és alkotások
(Irodalomtörténeti közlemények)
Busa Margit:
Kazinczy Ferenc utaztatása fogsága idején 261
Váczy János:
Köz- és irodalmi állapotaink a XIX. század kél első évtizedében (3) 273
Hőgye István:
Adatok Kazinczy Ferenc közművelő tevékenységére 285
Komáromy Sándor:
A sárospataki „Poétái gyűjtemény" 1813-ból 295
Bessenyei Anna:
Versei S. Patakon Nyomatott 1815-ben 301
Kovács Sándor Iván:
Bessenyei Anna műveinek sorsa és kutatástörténete 357
Békési Gábor - Kerékgyártó Gizella - M. Papp Zsolt:
Bessenyei Anna irodalmi hagyatéka 365
Kováts Dániel:
A széphalmi Kazinczy-emlékhely kiépülésének történetéből 369
Fehér József:
A széphalmi Kazinczy Emlékcsarnok első látogatókönyve (1876-1891) 389
Barsi Ernő:
Eötvös József és a népdal 397
Baranyai Katalin:
Egy asztalnál: Illyés Gyula, Németh László és Cs. Szabó László 401
Szathmári István:
Weöres Sándor stílusújítása 409
Tettek és tervek
(A Kazinczy Ferenc Társaság életéből)
Bojtor István:
Népfőiskola Göncruszkán (1990-91.) 415
Pozbai Dezsőné:
A lakóhelyismeret tanításának koncepciója és segédletei 421
N. Bodnár Károly:
Emlékezés dr. Zsíros Józsefre 437
Szabó Lajos:
Hálás visszatekintés a hajdani Kazinczy Körre 439
Új tiszteletbeli tagunk: dr. Szabó Lajos 440
Emlékérmünk kitüntetettje: dr. Telegdi Imre 440
A Kazinczy Ferenc Társaság tíz esztendeje 441
Fery Antal emlékezete 442
Társaságunk kiadványai 444

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem