Fülszöveg
A nagy háború rettenete, embervesztesége egy évszázad múltán is él népünk emlékezetében, s nem feledhetjük máig ható következményeit. 2014-ben az I. világháború kirobbanásának centenáriuma adta az indítékot a Társaságunk által immáron a tizedik alkalommal megszervezett szabadegyetemi program összeállításához. Hazánk más régióihoz hasonlóan itt is közvetlenül érintette a lakosságot a „nagy háború", amelynek kitörésekor Kassára vonultatták be a hadköteleseket, hogy azután onnan a különböző frontokra - főleg Galíciába - irányítsák őket hosszú, négyesztendős próbatételre. De megszenvedte Abaúj és Zemplén a háború következményeit is, hiszen az azt lezáró „béke", a trianoni diktátum mindkét megyét kettészelte, Abaúj székhelyét Csehszlovákiának ítélte, perifériára szorult népének megélhetését jelentős mértékben korlátozta. Szabadegyetemi programunkban nem a hadiesemények felidézése, hadtörténeti értékelése került górcső alá, hanem elsősorban az emberi-kulturális vonatkozások érdekeltek....
Tovább
Fülszöveg
A nagy háború rettenete, embervesztesége egy évszázad múltán is él népünk emlékezetében, s nem feledhetjük máig ható következményeit. 2014-ben az I. világháború kirobbanásának centenáriuma adta az indítékot a Társaságunk által immáron a tizedik alkalommal megszervezett szabadegyetemi program összeállításához. Hazánk más régióihoz hasonlóan itt is közvetlenül érintette a lakosságot a „nagy háború", amelynek kitörésekor Kassára vonultatták be a hadköteleseket, hogy azután onnan a különböző frontokra - főleg Galíciába - irányítsák őket hosszú, négyesztendős próbatételre. De megszenvedte Abaúj és Zemplén a háború következményeit is, hiszen az azt lezáró „béke", a trianoni diktátum mindkét megyét kettészelte, Abaúj székhelyét Csehszlovákiának ítélte, perifériára szorult népének megélhetését jelentős mértékben korlátozta. Szabadegyetemi programunkban nem a hadiesemények felidézése, hadtörténeti értékelése került górcső alá, hanem elsősorban az emberi-kulturális vonatkozások érdekeltek.
Arra törekszünk, hogy felmutassuk, az emberek gondolkodásában, érzelmeiben, lelkivilágában milyen hatások érvényesültek az első világháború kiváltó okai, eseményei és következményei nyomán.
Az előadásokat úgy is hasznosítani kívánjuk, hogy évkönyvünkben írott formában eljusson azokhoz, akik személyes részvételükkel nem hallgathatták meg azokat. Ez képezi 24. évkönyvünk első tematikai egységét. A szövegek közt Gaál Zoltán fotóművész jóvoltából abaúji és zempléni háborús emlékműveket mutatunk be, ezek is jellegzetes dokumentumai annak, miként őrzi a magyar köztudat a háború hőseinek áldozatvállalását. A továbbiakban az utóbbi 14 év során kialakult rovatrendben helytörténeti tanulmányokat, Kazinczyval és korával foglalkozó írásokat közlünk, irodalmi elemzéseket, visszaemlékezéseket nyújtunk át, a Kazinczy Társaság működésével kapcsolatos híradásokat közvetítünk. Filológus szerzőink újabb, kevéssé ismert elemeit tárják fel névadónk életművének, évfordulójuk alkalmából pedig több jeles alkotó - Szenei Molnár Albert, Fáy András, Erdélyi János, Radnóti Miklós, a mérnök Kazinczy Gábor - emlékezetét idézzük föl.
Az évkönyv köré csoportosult - és most is újabb munkatársakkal bővült - szerzői gárdából hatvanhatan jelentkeznek közleményeikkel, s a tanulmányok esszék, recenziók, emlékezések mellett versek színesítik a műfaji skálát. Köszönet illet mindenkit, aki munkájával alkotóként, támogatóként, technikai munkatársként önzetlenül hozzájárult ahhoz, hogy évkönyvsorozatunk új kötete változatos tartalommal 2014-ben is megjelenhessen, s bizonyíthassa a Kazinczy Ferenc Társaság cselekvő szerepvállalását régiónk kulturális közéletében.
Vissza