Szepesi Imre latin nyelvtana I.

Alaktan a gymnasium I. és II. osztályának

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Szepesi Imre: Szepesi Imre latin nyelvtana I. ' összes példány

Kiadó:	Pallas Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság-Révai Testvérek
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1887
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	263 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar Latin
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szepesi Imre Latin Alaktanát a kegyestanítórend ft. Kormányának megbízása folytán nyelvtanításunk mai követelményeihez alkalmazva dolgoztam át egy kötetté.
Szepesi könyvének rendszerét, a mennyire... Tovább

Tartalom

A betűk	1
A betűk kimondása	2
A szótag	4
A hangmérés	4
A hangsúly	5
A latin írás	5
A betűk változásai	6
A magánhangzók változásai	6
A mássalhangzók változásai	8
A beszédrészek	9
A mondatrészek	10
Az ige	10
A főnév	11
A főnév nemei	11
A főnév alakja	12
A melléknév	13
Megjegyzések a beszrédrészekről	14
Megjegyzések a mondatrészekről	14
Az öt ejtegetés végződései	16
Az első ejtegetés	16
Megjegyzések az I. ejt. főnevekről	17
Az első ejtegetésű főnevek nemei	18
A második ejtegetés	19
Megjegyzések a I. ejt. főnevekről	20
Az első ejtegetésű főnevek nemei	21
Az első és második ejtegetéső melléknevek	22
Megjegyzések az első és második ejtegetésről	24
A harmadik ejtegetés (tő: i, vagy mássalhangzó)	25
A tő és az esetvégzetek	25
Az «i» tövü főnevek	26
Megjegyzések az «i» tövü főnevek ejtegetéséről	28
A mássalhangzó-tövü főnevek	29
Megjegyzések a mássalhangzó-tövü főnevek ejtegetéséről	33
A harmadik ejtegetésű melléknevek	34
Az «i» tövü melléknevekről	34
A mássalhangzó-tövü melléknevekről	36
Megjegyzések a III. ejt. főnevekről	37
A harmadik ejtegetésű főnevek nemei	38
A negyedik ejtegetés	43
Megjegyzés a IV. ejt. főnevekről	44
A negyedik ejtegetésü főnevek nemei	44
Az ötödik ejtegetés	44
Megjegyzés az V. ejt. főnevekről	45
Az ötödik ejtegetésű főnevek nemei	45
A latin főnevek nemeinek áttekintése végzeteik szerint	46
A görög szavak ejtegetése	48
A latin ejtegetésü görög szavak	48
A latin ejtegetésü görög szavak nemei	49
A görögös ejtegtésű szavak	50
Megjegyzések a görögös ejtegetésűekről	52
Megjegyzések némely főnevek és melléknevek sajátságairól	53
Bővelkedő nevek	53
Hiányos ejtegtésű főnevek	55
Ejtegethetetlen főnevek	56
Melléknevek is vannak bővelkedők	57
Melléknevek is vannak hiányos ejtegetésűek	57
Melléknevek is vannak ejtegethetetlenek	57
Az esetalakok fejlődése	58
Megjegyzések az esetekről mint mondatrészekről	58
A praepositiók	61
Mindig accusativus előtt állanak	61
Mindig ablativus előtt állanak	63
Accusativus előtt is ablativus előtt is állhatnak	64
A főnévi határozoszók	65
A melléknevek fokozása	67
A hiányos fokozás	70
A határozós (korülírt) fokozás	72
A melléknévi határozók	73
A számnevek	76
Megjegyzések a számnevekről	78
A tőszámok	79
A sorszámok	79
Az osztószámok	79
A számnévi határozók	80
A sokszorozást jelentő melléknevek	81
Az arányt jelentő melléknevek	81
A határozatlan számnevek	81
A névmások	82
Főnévi névmások	82
Melléknévi névmások	85
Számnévi névmások	91
Határozói névmások	91
Az ige tulajdonságai	93
A nemek (Genera)	94
A módok (Modi)	94
A munkák (Actiones)	95
Az idők (Tempora)	95
Megjegyzések a conciunctivusról és az imperativusról	96
A számok (Numeri)	96
A személyek (Personae)	97
Az igeszók (Verba finita)	97
Az igenevek (Verba infinita)	97
Az igealakok	99
Az igék fölosztása	99
A törzsalakok	102
Az «esse» ige ragozása	103
Cselekvő igeragozás	106
Szenvedő igeragozás	110
Az ige-névszói alakjai	114
Az álszenvedő-igék (Verba deponentia)	116
A körülírt igeragozás (Coniugatio periohastica)	122
Megjegyzések a körülírt igeragozásról	124
A személyragok	124
A kötőhangzók	125
A mód- és időképzők	128
A mód- és időképzők fejlődése	135
Az igeidők képzése	137
A rövidített igealakok	138
Az igék törzsalakjai vagy tövei	140
A praesenstő	140
A perfectumtő	142
A supinumtő	147
Az igék percetuma és supinuma csoportok szerint	150
Az «a» csoport, úgynevezett első igeragozás	150
Az «e» csoport, úgynevezett második igeragozás	153
A «mássalhangzós i, u» csoport, úgynevezett harmadik igeragozás	161
A «mássalhangzós» tövűek	161
Az «i» tövűek	181
Az «u» tövűek	183
Az i csoport, úgynevezett negyedik igeragozás	186
Az sc-vel erősbödött igék (kezdő igék = Verga inchoativa)	189
Az álszenvenő igék (Verba deponentia)	192
A nem teljesen álszenvedő igék (Verba semideponentia)	198
Tőváltoztató a hiányos igék (Vreba anomala et defectiva)	199
Esse=lenni	199
Possum-posse-potui=-hatni, -hetni	199
Edo-ere-edi-esum=enni	201
Eo-ire-ivi-itum=menni	202
Queo-quire-quivi-quitum=-hatni, -hetni
Nequeo-nequire-nequivi-nequiutm= nem -hatni, nem -hetni	204
Fio-fieri-factus sum=lenni történni	207
Fero-ferre-tuli-latam=hozni, vinni	209
Volo-velle-volni=akarni
Nolo-nolle-nolui=nem akarni	213
Malo-malle-malui=inkább akarni
Csak némely alakjok használatos a következő igéknek	216
Aio=állítok, mondok	216
Inquam=mondok	216
Fari=beszélni	216
Coepisse=kezdeni
Meminisse=emlékezni	218
Odisse=gyűlölni
Quaeso=kérek	219
Ovare=örömében ujjongani	220
Köszöntő szók: Salvere; Avere; Valere	220
Buzdító szók: Age! Agite! Cedo! Cette!	221
A személytelen igék (Verga impresonália)	221
A kötőszók (Coniunctiones)	224
Mellérendelő kotőszók	224
Kérdő szók	226
Alárendelő kötőszók	227
Az indulatszók	228
Szóképzés	229
Tőszók	229
Származott szók	229
Igeképzés	229
Főnévképzés	231
Melléknévképzés	236
Összetett szók	245
Függelék	245
A mondat	245
Az igemódok és az igeidők	247
A számok és s személyek	248
Az infinitivus	249
A gerundium	251
A gerundium	251
A gerundium necessitatis és gerundivum	251
A gerundiumos és gerundivumos szerkezet	252
A supinum	253
A participium	253
A módók és az idők az alárendelt modatokban	255
Ha az alárendelt mondat indicativus állítmányú	256
Ha coniunctivus állítmányú az alárendelt mondat	256
Mindig comiunctivus az alárendelt mondat állítmánya	259
A függő kérdésben	259
Az időhatározói mondatokban	259
A módhatározó mond.	259
Az eredethat. mond.	259
Az okhat. mond.	260
A czélhat.mond.	260
A következményes mond.	260
A föltételes mond.	260
A megengedő mond.	261
A jelző mond.	261
A kettős accusativus és a kettős nominativus	261
Hubere	262
Debere	262
Ablativus comparationis	263
Az egyes és többes számról	263

Témakörök

Idegennyelv > Idegennyelvű könyvek > Többnyelvű könyvek
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Tanulása
Nyelvészet > Idegen nyelvek > Nyelvtana
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvtanítás > Nyelvkönyv
Idegennyelv > Nyelvtanulás > Nyelvek > Latin
Tankönyvek, jegyzetek, szöveggyűjtemények > Nyelvtanulás

Szepesi Imre

Szepesi Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szepesi Imre könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem