Latín mondattan I. (töredék)

Tartalom

Előszó e tanmódnak ismertetéseül 3
Bevezetés
A mondattan fogalma és fölosztása 5
A mondat fogalma és alkatrészei 5
Az alanynak és állítmánynak közelebbi meghatározása 6
Első szakasz
Szóegyeztetés
Első fejezet
Az alanynak az állítmánynyali egyeztetése 7
Kettős alanyeset 10
Második fejezet
A melléknevek egyeztetése 14
Harmadik fejezet
A qui, quae, quod és egyéb visszaható névmások egyeztetése 17
Negyedik fejezet
Az értelmezvény (apposito) egyeztetése 19
Ötödik fejezet
A kérdések és feleletek egyeztetése 21
Második szakasz
Szóvonzat
A mondat tárgyias viszonyairól 22
A nevek eseteiről 23
Első fejezet
A sajátító esetről
Sajátító főnevekkel 23
Sajátító melléknevekkel 29
Sajátító némely semleges melléknevek- és névmásokkal 29
Sajátító a részelő melléknevekkel 30
Sajátító a viszonyított melléknevekkel 31
Sajátító Igékkel A) Személyesekkel 34
Sajátító eset B) Személytelen igékkel 41
Sajátító Igehatározókkal 44
Második fejezet
A tulajdonító esetről
Tulajdonító főnevekkel 46
Tulajdonító melléknevekkel 47
Tulajdonító Igékkel A) Személyesekkel 52
Igék tulajdonító és tárgyesettel 57
Igék, mellyek személynek tulajdonítójával és dolognak tárgyesetével köttetnek össze 59
Igék, mellyek külön érteményben külön eseteket vesznek föl 60
Tulajdonító B) Személytelen igékkel 64
Tulajdonító igehatározók- és indulatszók 64
Tulajdonító a görög szószerkesztés módjára 65
Harmadik fejezet
A tárgyesetről
Tárgyeset főnevekkel 65
Tárgyeset melléknevekkel 67
Tárgyeset Igékkel A) személyesekkel 68
Tárgyeset előljárókkal összetett igéknél 70
Igék két tárgyesettel 71
Tárgyeset B) Személytelen igékkel 76
Tárgyeset Igehatározók- és Indulatszókkal 78
Negyedik fejezet
A határozó esetről
Határozóeset főnevekkel 79
Határozó eset melléknevekkel 81
Határozó eset Igékkel A) Személyesekkel 86
Határozó eset B) Személytelen igékkel 102
Határozó eset Igehatározókkal 102
Ötödik fejezet
A tért, időt és helyet jelentő nevekről
A kiterjedést vagy távolságot jelentő nevek 103
Az időnek meghatározása 104
A városok tulajdon neveinek szókötése 108
Hatodik fejezet
A névmásokról
Személyes névmások 116
Birtokos névmások 117
Mutató és visszaható névmások 119
Kérdő névmások 122
A kérdéseknek és feleleteknek közelebbi meghatározása 124
A visszatérő névmások 128
Néhány melléknévi névmások 130
Viszonyos névmások 132
Hetedik fejezet
A számnevekről
A számnevek kellő használása 135
Nyolcadik fejezet
A határtalan módú igékről
A határtalan ige mint alany- és állítmány 137
Ezen kötszónak hogy kellő fordításáról 141
Határtalan ige tárgyesettel 146
Határtalan módnak körülirása fore által 150
Határtalan mód kételkedést és félelmet jelentő igék után 154
Mikor kell ezen szót hogy ne, quin, és mikor quominus által kifejezni 155
A határtalan módú ige cselekvő v. szenvedő idomának használatáról némelly igék után 156
Kilencedik fejezet
Az Állapotjegyzőkről
Az Állapotjegyzők ismertetése 158
A di végzetű Állapotjegyzőnek használata 161
A do végzetű Állapotjegyzőnek használatáról 164
A dum végzetű Állapotjegyzőnek használatáról 167
Tizedik fejezet
A Hanyatlókról
Az um végzetű Hanyatlónak használata 169
Az u végzetű Hanyatlónak használata 171
Tizenegyedik fejezet
Az Igenevekről
Az Igenevek ismertetése 173
Az Igenevek használata 174
Igenevek visszahozó mondatokban 176
Az Igenevek használata mellékmondatokban 180
Függő Igenév 181
A Független határozó használata 184
Az Igenevek használása fölötti észrevételek 186
Tizenkettedik fejezet
Az Előljárókról
A tárgyesetet vonzó előljárók 189
A határozó esetet vonzó előjárók 193
Azon előljárók mellyek már tárgy- már határozó esetet vonzanak 195
Tizenharmadik fejezet
Az Igehatározókról
Az Igehatározók a melléknevek bizonyos fokaival 199
Harmadik szakasz
Tizennegyedik fejezet
A Szórendről
Az egyes szók elhelyezése a beszédben 201
A művészi vagyis szónoklati szórend 203
Olly szók, mellyeknek meghatározott helyök van a mondatban 204
Latín-magyar szótár 207
Magyar-latín szótár 240

Témakörök