Elemi hellen nyelvtan

Tartalom

ELSŐ FOLYAMAT.
Előszó vezérfonalul e tanmód megismertetésére
ELSŐ FEJEZET.
A betűkről.
1. §. A betük fölosztása 1
2. §. A hangzók fölosztása 1
3. §. A mássalhangzók fölosztása 2
4. §. Hehezet 3
5. §. A görög betüknek alakja, kimondása, neve 4
6. §. A hangegyítés és hangkiszorítás jeleiről 6
7. §. Ürpotló betük 6
8. §. A mássalhangzók változása a hajlítások- és származtatásokban 7
MÁSODIK FEJEZET.
A szótagokról.
9. §. A szótagok mértéke azon időre nézve, mely kimondásukhoz kivántatik 12
10. §. A szótagok hangsulya 12
11. §. A hangsuly változása s költözése a hajlítások- és összevonásokban 15
12. §. Az ékek változása és költözése az összefüggő beszédben 16
13. §. Hangsulytalanok 17
14. §. Simuló szócskák 18
15. §. Hangsimulási szabályok 18
16. §. Ékezett simulók 19
17. §. Szótagolási szabályok 20
18. §. Irási jelek 21
HARMADIK FEJEZET.
Az igének jelen idejü alakjairól.
19. §. Az igének némi ismertetése 21
NEGYEDIK FEJEZET.
A fő- és melléknevekről.
20. §. A főnév fogalma és fölosztása 24
21. §. A főnevek nemei 24
22. §. A nevek száma, esetei, ejtegetései 25
23. §. A melléknév fogalma, nemei 26
24. §. Az előszócskák rövid ismertetése 26
25. §. Első hasontagu névejtegetés 28
26. §. A nőnemüek ejtegetésének szabályai és mintái 28
27. §. Az első ejtegetésü főnevek hangsulya 30
28. §. A himnemüek ejtegetése 39
29. §. Második hasontagu ejtegetés 41
30. §. A második ejtegetésü főnevek alanyesetének hagsulya 42
31. §. A második ejtegetésnek összevonása 48
32. §. Az attikai második ejtegetés 51
33. §. Harmadik hasontalan tagu ejtegetés 54
34.§. Észrevételek az esetek végzetei fölött 54
35. A harmadik ejtegetésü nevek nemei, szótagmértéke és hangsulya 56
36. A harmadik ejtegetésü főnevek alanyesetének hangsulya végzetek szerént 58
37. §. Azon harmadik ejtegetésü főnevek melyekben az alanyeset magát a tőt tünteti el 61
38. §. Az alanyeset a tőnek rövid ..., vagy ... hangzóját hosszu ... vagy ...-ra változtatja 63
39. §. Hangugrató főnevek 66
40. §. Az alanyeset a névnek tőjéhez ...-t kapcsol 67
41. §. A tőnév t hangú betüvel végződik 69
42. §. A ... vagy ... végzetü semleges nevek ejtegetése 71
43. §. A tőnév ... vagy ...-val végződik 73
44. §. Az ..., ..., ...végzetü főnevek ejtegetése 76
45. Az ... és ... végzetü nevek ejtegetése 78
46. §. Az ... és ... végzetü nevek ejtegetése 80
47. §. Az ... és ... végzetü semleges nevek ejtegetése 81
48. Az ..., ..., és ..., ... végzetü főnevek ejtegetése 84
49. §. Az ..., ... és ..., ... végzetü fő- és melléknevek ejtegetése 85
50. §. Harmadik ejtegetésü rendhagyó főnevek 88
51. §. Rendhagyó melléknevek 90
52. §. A melléknevek alapfokainak hangsulya 92
53. §.
I.) A második ejtegetésü mellékneveknek hangsulya végzetek szerént 92
II.) A harmadik ejtegetésü melléknevek alapfokának hangsulya 95
54. §. Az egy végzetü melléknevek hagsulya 96
55. §. Az idegen tulajdonnevek hangsulya 96
56. §. A melléknevek fokozása 96
59. §. A melléknevek fokozásának első idoma 102
59. §. Rendhagyó fokozás 103
ÖTÖDIK FEJEZET.
Az Igehatározókról.
60. §. Az igehatározóknak fogalma, fölosztása képzése 106
61. §. Az igehatározók hagsulya 108
62. §. Az igehatározók fokozása 109
HATODIK FEJEZET.
A Névmásról.
63. §. A névmások fogalma 110
64. §. Személyes névmások 110
65. §. Visszatérő névmások 112
66. §. Kölcsönös névmások 112
67. §. Birtokos névmások 113
68. §. Mutató névmások 114
69. §. Visszahozó névmások 115
70. §. Határozatlan és kérdő névmások 115
71. §. Viszonyló névmások 117
72. §. Nyomatékos névmások 118
73. §. A névmások hangsulya 119
HETEDIK FEJEZET.
A számnevekről.
74. §. A számnevek fogalma és felosztása 121
75. §. Számjelek 121
76. §. A tő- és sorszámok sorozata 122
77. §. A négy első számnévnek ejtegetése 125
78. §. A számnevek hangsulya 127
NYOLCADIK FEJEZET.
Az elválhatlan előszócskák- és kötőszókról.
79. §. Az elválhatlan előszócskák 127
80. §. A kötőszókról 128
81. Néhány kötőszók és más beszédrészecskék hangsulya 129
KILENCEDIK FEJEZET.
A szóalakításról.
82. A gyökszók. Tőszók. Származékok 129
83. §. A főnevek származása. A. Igéktől. B. Melléknevektől. C. Főnevektől 131
84. §. A melléknevek származása. A. Főnevektől. B. Fő- és melléknevektől. C. Igéktől 135
85. Szóalakítás összetét által 137
86. §. Az összetett szóknak hangsulya 139
MÁSODIK FOLYAMAT.
Előszó vezérfonalul e folyamatnak kellő begyakorlására 143
ELSŐ FEJEZET.
Az igének fogalma és föloszlása.
1. §. Az igének nemei, annak jelentménye szerént 145
2.§. Az igének nemei, annak külalakja szerént 146
3. §. Igeidők 146
4. §. Igemódok 147
5. §. A Részeltetőkről, azaz a határozatlan igéről és igenévről 147
6. §. Igeszemélyek és számok 147
7. §. Igehajlítás 148
8. §. Igető. Képzőtagok v. ragok. - Egyszerü és kettőzött előrag. Igejelleg 148
9. §. Igehajlítási végzetek 149
10. §. Személyragok és módjegyek 150
11. §. A személyragok és módjegyek fölötti észrevételek 150
12. §. A módjegyek szemléje 152
13. §. Az ... végzetü igék személyragjainak szemléje 153
14. §. Az ... végzetü szabályszerü igéknek hajlítása fölötti észrevételek 153
15. §. Az igahajlítás táblára vonatkozó észrevételek 162
16. §. Az igének hagsulya 162
17. §. Az egyszerü és kettőzött előragnak közelebbi meghatározása 173
18. §. Idői előrag 173
19. §. Észrevételek az igéknek előragjai körül 175
20. §. Kettőzött előrag 176
21. §. Attikai kettőzés 178
22. §. Összetett igékbeni előrag 178
23. §. Észrevételek az összetett igékbeni előragok fölött 180
24. §. Az ... végzetü igéknek különböző igejellege szerénti fölosztása 181
MÁSODIK FEJEZET.
Tiszta jellegű igék.
25. §. A tiszta jellegü igék időképzése 181
26. §. Azon tiszta jellegü igék, melyek az időképzésben a rövid jelleget a szabály ellen megtartják 183
27. §. A szenvedő függetlenmult- s jövőnek és a közép és szenvedő mult- és régmultnak ...-vali képzéséről 185
28. §. Összevont tiszta jellegü igék 186
29. Észrevételek az összetett igékbeni előragok fölött 180
30. §. Az attikai jövőnek képzése 195
31. §. Összevont igék, melyek a rövid hangzóu jelleget az időképzésben a szabály ellen megtartják 204
32. §. A rövid jellegü összevont igék hajlításának mintái 206
HARMADIK FEJEZET.
Nem tiszta jellegü igék.
33. §. Általános észrevételek a nem tiszta jellegü igékről 209
34. §. Az igetőnek megerősödése 210
35. §. Hangcsere a nem tiszta jellegü igék időképzésében 210
36. A másod rendü idők képzéséről észrevételek 212
NEGYEDIK FEJEZET.
Néma jellegü igék.
37. §. A néma jellegü igéknek fölosztása 213
38. §. Észrevételek némely néma jellegü igék időképzésénél 213
39. §. A néma jellegü igék időképzése 214
40. Azon igék, melyeknek ... hang a jellegök 216
41. §. Azon ... hangu igék, melyeknek nem valódi jellege a jelen s félmultban ... 218
42. §. Oly igék, melyeknek k hang a jellegök 221
43. §. Oly igék, melyeknek t hang a jellegök 224
ÖTÖDIK FEJEZET.
Folyékony jellegü igék.
44. §. A folyékony igék időképzése 226
45. §. A folyékony igék hajlításának mintái 230
46. §. A jövőnek tőhangzója szerént rendezett folyékony igéknek rövidebb mintái 231
47. §. A jövőnek ... hangzójával bíró folyékony igék mintái 232
48. §. A jövőnk ... és ... hangzójával bíró folyékony igék mintái 233
49. §. Különös sajátságok néhány egyes mind tiszta, mind nem tiszta jellegü igék időképzésében 238
50. §. Hangugratás és betüáttétel néhány igék időképzésében 239
Az előadott rendes igék minden nemei- s idomaira szolgáló vegyes példák 241
HATODIK FEJEZET.
A rendhagyó igékről.
51. §. A rendhagyó igéknek általános ismertetése 246
52. §. Oly igék, melyeknek valódi tője a jelen- s félmultban a személyragok előtt beigtatott ... által erősödött 246
53. §. Oly igék, melyeknek valódi tője a jelen- s félmultban a személyragok előtt beigtatott ... szótag által erősödött 247
54. §. Oly igék, melyeknek valódi tője a jelen- s félmultban a személyragok előtt beigtatott ... vagy ... szótag által erősödött 249
55. §. Oly igék, melyeknek valódi tője a jelen- s félmultban ... mássalhangzók, vagy ... szótagnak beigtatása által erősödött 252
56. §. Oly igék, melyeknek valódi tője elöl kettőzés által erősödött 255
57. §. Oly igék, melyeknek valódi tőjéhez a jelen- és a félmultban ... tüzetett 255
58. §. Oly igék, melyeknek valódi tője csak a jelen- és félmultban marad meg, a többi idők képzésének egy más ... jellegü tő szolgál alapul 257
59. §. Oly igék, melyeknek időképzése különféle tőigékből van keverve, melyek csak jelentményökre nézve függenek össze 261
HETEDIK FEJEZET.
A ... végzetü igék.
60. §. A ... végzetü igék hajlítás 264
61. §. A ... végzetü igék fölosztása 264
62. §. Módjegyek 265
63. §. Személyragok 266
64. §. A ... végzetü igék első osztálya 268
65. §. A ... végzetü igék második osztálya 269
66. §. A ... végzetü igék hajlításának mintái 270
67. A ... hajlítási minták fölötti észrevételek 276
68. §. Azon igék melyeknek tőhangzója ... 285
69. §. Oly igék, melyeknek tőhangzója ... 289
70. §. ..., vagyok, és ..., megyek igéknek hajlítása 290
71. §. Oly ... végzetü igék, melyek csak ... vagy ... szótagnak a tőhangzóihoz függesztése után veszik föl a személy képzőket 292
72. §. Azon ... végzetü igék, melyeknek tője hangzóval végződik és ... szótagot vesz föl 294
73. Azon ... végzetü igék, melyeknek tője mássalhangzóval végződik, és ... szótagot vesz fül 295
74. Ezen két multalkanak ... és ... hajlítása 297
75. §. Azon ... végzetű igék, melyek a II. cselekvő és közép függetlenmult képzésében a ... végzetüek hasonszabályát követik 298
76. §. ..., tudok, ismerek igének hajlítása 300
77. §. Azon tétovázó igéknek sorozata, melyek a függetlenmultidőt a szenvedő igeidőm szerént képezik 302
NYOLCADIK FEJEZET.
Az igék származása.
78. §. Igék származása főnevektől 303
79. §. Igék származása melléknevektől 304
80. §. Igék származása fő- és melléknevektől 305
81. §. Igék származása igéktől 306
A rendhagyó és ... végzetü igék hajlítására szolgáló vegyes példák 307
A katholika egyháznak imái 314
Alkalmi üdvözlések vagyis köszöntések, szerencsekivánások, és ezekre viszonzások 315
A tanuló-társakkali beszélgetésnek mutatványai. Első párbeszéd 317
Második párbeszéd 318
Harmadik párbeszéd 319
I. Görög-magyar- német szótár 320
II. Magyar-görög-német szótár 356

Témakörök