Fülszöveg
"... költők egy tábora, de még a kritikusok egy része is szívesen kiutasítaná a versből a műveltségélményt, mondván, hogy az másodlagos élmény, nem az élet adománya, hanem csupán az életet tükröző művészeté. Mondanom se kell, ez az álláspont tarthatatlan. Azt a téves ítéletet rejti magában, hogy a művészet, műveltség, nem eleven, nem primér része az életünknek. (Akadnak persze, akiknek csakugyan nem az.) Másfelől viszont el kell ismerni, jogos a kérdésben némi gyanakvás, éspedig olyankor, amikor a vers egy közismert, nagy tekintélyű remekmű hitelét kihasználva, mintegy rá bazírozva válik csupán verssé... Szepesi Attila e gyanakvásra alapot nem ad. Sőt világosan másról, az ellenkezőjéről van szó nála." (Lengyel Balázs)
"... valahány vers, annyi bolondos, furcsa figura, annyi lírai hős vagy még inkább: annyi drámai pillanat, megállított idő... " (Bata Imre)
"Rejtőzködő közlésvágya inkább befelé, mint kifelé szól, magára a lírai tárgyra irányul, s kifejezésmódja éppen olyan tűnékeny...
Tovább
Fülszöveg
"... költők egy tábora, de még a kritikusok egy része is szívesen kiutasítaná a versből a műveltségélményt, mondván, hogy az másodlagos élmény, nem az élet adománya, hanem csupán az életet tükröző művészeté. Mondanom se kell, ez az álláspont tarthatatlan. Azt a téves ítéletet rejti magában, hogy a művészet, műveltség, nem eleven, nem primér része az életünknek. (Akadnak persze, akiknek csakugyan nem az.) Másfelől viszont el kell ismerni, jogos a kérdésben némi gyanakvás, éspedig olyankor, amikor a vers egy közismert, nagy tekintélyű remekmű hitelét kihasználva, mintegy rá bazírozva válik csupán verssé... Szepesi Attila e gyanakvásra alapot nem ad. Sőt világosan másról, az ellenkezőjéről van szó nála." (Lengyel Balázs)
"... valahány vers, annyi bolondos, furcsa figura, annyi lírai hős vagy még inkább: annyi drámai pillanat, megállított idő... " (Bata Imre)
"Rejtőzködő közlésvágya inkább befelé, mint kifelé szól, magára a lírai tárgyra irányul, s kifejezésmódja éppen olyan tűnékeny és megfoghatatlan képekből tevődik össze, mint a lírai tárgy, az idő láthatatlan mozdulata, a cseppkövek növése, a madarak szárnyának rebbenése... Maszkok, maskarák, bábszerűség, magány, világos éjszakák, tükörfelületek, görbülő terek, elsüllyedt tájak, városok... Fanyar és fájdalmas impressziók költője Szepesi Attila." (Szentmihályi Szabó Péter)
Vissza