Szép magyar könyv 1992

Előszó

A múlt évben is sok szép könyvet jelentettek meg a kiadók. A szép magyar könyv versenyre 39 kiadó 135 művet nevezett be. A kiadók száma gyarapodást mutat (héttel több), a művek száma csökkenést (hússzal kevesebb). Ebből inkább pozitív következtetést érdemes levonni; egyre több kiadó érzi fontosnak ezt a fajta megmérettetést. A könyvek kisebb száma abból is fakadhat, hogy eleve szigorúbban ítélik meg, melyik az a könyv, amelyik a siker reményében szóba kerülhet, mint „szép".
A magyar könyvkiadók és nyomdák minden elismerést megérdemelnek; az ő munkájuknak köszönhetően nem kell azon aggódnunk, hogy a kultúra közvetítésének ez a hagyományos és nemes módja, a könyv - és a könyvművészet - lehanyatlik. Szép betűkkel, gondos tipográfiai elrendezéssel, jó képanyaggal, kiváló nyomdai minőségben kerültek a zsűrik elé a könyvek. Sajnos, az idén kevesebb díjat és oklevelet lehetett kiadni, mint tavaly. (Ehhez tudni kell, hogy a nagy létszámú főzsűri nyílt vita után, de titkos szavazással dönt, tehát az eredmény kialakulása automatikus, nem befolyásolható.)
Mindennek előrebocsátása mellett az a helyes, ha a főzsűri negatív tapasztalatairól is említés történik, kifejezetten a jobbítás és nem az ünneprontás szándékával. Több esetben is szóvá kellett tenni, hogy egyébként szép könyveknek nem volt megfelelő az előzékpapírja. Néha az előzékpapír fajtája túlzottan eltért a belső papírtól, de főleg az volt a baj, hogy még reprezentatív könyvek is nyomatlan előzékkel készültek. Ezzel nem szabadna takarékoskodni. Az előzék teremti meg a kapcsolatot a könyv kötése és belseje között, és hagyományosan valamilyen mintázattal, a témához illeszkedő ábrával, modern megoldásként egy erős színnel nyomják meg. Ha nyomatlan marad, akkor szegényesnek hat; reméljük, hogy csak átmenetileg kellett ezt hiányolnunk. A másik gond, hogy - szerencsére elvétve - igényes, színes nyomású könyvekben a szöveg lézernyomtatóval készült s ezért a betűkép minősége messze alatta marad az elvárhatónak. Nem szabadna a kényelmességnek eluralkodnia; a lézerprintert a szöveg és a tördelés ellenőrzésére nagyszerűen lehet használni, de a nyomtatást professzionális levilágítás után kell végezni.
A magyar könyvek hagyományosan mértéktartó és konzervatív külleműek. Inkább a külföldi könyvekre jellemző az, hogy harsány „öltözékükkel" magukra vonják a figyelmet s a vásárlásra késztetnek. Nem volna ártalmas, ha a magyar könyv is kissé több fantáziát, ötletességet mutatna, de a hivalkodástól való mentesség a belső tartalomra irányítja a figyelmünket, s ez az, ami igazán fontos. Vissza