Előszó
Részlet a könyvből:
TOLNA MEGYE IRODALMI EMLÉKEI
„Megjárta Tolnát-Baranyát" - mondták hajdan a művelt emberre, s idézhetjük mi is szinte előzetes mentségül, ha az egyik legkisebb megye...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
TOLNA MEGYE IRODALMI EMLÉKEI
„Megjárta Tolnát-Baranyát" - mondták hajdan a művelt emberre, s idézhetjük mi is szinte előzetes mentségül, ha az egyik legkisebb megye irodalmunkban betöltött szerepéről kívánunk vázlatot adni. Az anyag oly gazdag, hogyha csak azok névsorát közölnénk Tolnából, akik már nem élnek, de legalább egy kötetig eljutottak, e szerény kis írás csupa ismert és elfeledett névből állhatna. Ez az oka, ha a több száz kínálkozó alkotó közül nem elsősorban a teljesség, hanem az érdekesség és a helyi sokoldalúság ízeinek bemutatására vállalkozhatunk.
Főhajtás az irodalomtörténet előtt Régi szokás a tanulmányok végére tenni azok műveit, akiktől egy-egy terület feldolgozásakor a leginkább merítettek. A jegyzeteket legtöbben átlapozzák, nem értékelik kellően. Szakítsunk hát most e hagyománnyal, s lássuk, kiket tarthatunk számon e téren Tolnában! Kathona Géza a reformáció kori, s a megyének nevet adó mezőváros emlékeit tárta föl. Kortársunk, Gál István angolszász kapcsolatainkat kutatta fel; szülőhelyén a bonyhádi könyvtár névadója Solymár Imre: a Völgység irodalmát összegezte példás tanulmányban. Dr. Szabó Imre 2002-ben Tolna táji irodalmi túrák címmel közölt füzetnyi összeállítást. Kovács Endre, Paks Pozsonyba majd visszaszármazott fia a közép-európai összehasonlító irodalomtörténet jelese. Szakcs szülötte, Mészáros Gyula kutatásaival Ázsiáig vitte tekintetünket, Pozder Károly időben és térben Rómáig és Perzsiáig kalandozott Hőgyészről indulva; földije, Petrovich Ede Pécs irodalmi múltjának feltárásában végzett derekas munkát. Akárcsak a Petőfi-hagyomány felkutatásában Sárszentlőrinc finn fordításaiért is nagyra becsült lelkipásztora, Csepregi Béla. Elődjének tekinthető az a Sass István, aki még Petrovicsként ismerte meg padtársát, hogy aztán legrégibb barátja legyen és maradjon írásaival halála után is. Ugyancsak az első gimnázium lőrinci eredetét idézi az innét indult Lehr-család: András, a költő tanára, Zsigmond, aki Lőrinczi néven öt művet alkotott, s Albert, aki fordításai mellett Toldi-magyarázatairól ismert, Adyt az elsők között értékelte, akárcsak Móriczot. De ne feledkezzünk meg Vadas Ferencről sem, aki az Illyés-hagyaték értő feldolgozásával és a Dunatáj folyóirat szerkesztésével hagyott ránk maradandót. Szerkesztőtársa, Csányi László író Bejártam Tolnát-Baranyát című művelődéstörténeti körképével 1988-ban hozta meg az olvasói kedvet szellemi vagy valóságos kiránduláshoz.
Vissza