Szép Felvidékünk történelmi képeslapokon 1897-1940

Előszó

Felvidékről nem szól dal, csak a lélek zenéje. Nincs határa, de vannak folyói, hegyei, népe és szelleme, fáinak súgása, rétjeinek suttogása, szikláinak éle, barlangjai és vízcseppjeinek kristályos csendülése, nyárfáinak májusi sercenése, tikkadt melege, tavaszi és őszi köde, búzamezői és kukoricásai, Tisza-parti almaligetei, zamatos borai és csevicéje. Felvidék; az Ökör-hegy elmúlást jelző bronz koronája, a várromok körül lengő titokzatosság, az örökzöld erdők és makkhullató tölgyrengetegek, Somoskő hatszögletű bazaltkövei, a pannonkori és a görömbölyi hévizek.
Felvidék - ez a földrajzi név szerepében tetszelgő vagy az ebbe kényszerített főnév Trianon óta sokszor meghurcoltatott, noha sohasem jelölt pontosan meghatározható földrajzi egységet, és főleg sohasem jelentette annak a területnek az elnevezését, amelyet 1920-ban csatoltak a történelmi Magyarországtól Csehszlovákiához, hogy majd ennek nyugati része 1993. január 1-jétől Szlovákia legyen.
A Felvidék azonban mindig a Szent István alkotta Magyarország északi részét jelentette, mert számunkra nemcsak a hegy van fenn, hanem észak is, és lent dél, a völgy és a síkság. így esett, hogy hol az észak-magyarországi bányavidéket, hol a Nyugati Kárpátok, belső Kárpátok és az Északi Középhegység területét Máramarosig, illetve Egerig, majd a magyar nemzet több mint egy évezredes kárpát-medencei léte során bekövetkezett legnagyobb tragédiájától, a szerteszét szakítottságtól a Csehszlovákiához csatolt magyar nemzetrész lakóterületét értették Felvidéken. Amelyhez kezdetben még Késmárk is tartozott, de azóta egyre szűkebb területre vonatkozik. Vissza