Szenvedély

Fülszöveg

"Ma már tudom, ámbár korábban is sejtettem, hogy gyakran összekaptak egymással, de hát az nem az én dolgom volt - a házastársak veszekedése rajtuk kívül senkire sem tartozik, olyan magánterület ez, ahol kiírás nélkül is világos, hogy idegennek tilos belépni... Ehhez tartottam magam, s csak a tragédia után értettem meg: a kényelmesebb megoldást választottam."
Az íróra természetesen nem érvényesek egyik főszereplőjének szavai sem. Szinnyei Júlia biztos kézzel vezeti olvasóit egy megromlott házasság "magánterületére". Egy pusztító, beteg, a szó legszorosabb értelmében gyilkos szenvedélynek, a féltékenységnek valóságos látlelete a regény. Két egymás mellett futó, párhuzamos életrajz türkében vizsgálja, bírálja, minti és magyarázaa hőseit. Beleélő és -érző képességével hitelesen képes ábrázolni asszonysorsokat; erőssége, mint minden művében, most is az átlagemberek világa, boldog-boldogtalan szerelmeik, hibáik, értékeik pontos és sokszínű megjelenítése. Végigkíséri a hősöket - minden tévelygésük, botlásuk ellenére - írójuk emberszeretete, megértése - és végső fokon fölmentése vélt vagy valódi vétkeik alól.
Szinnyei Júlia első könyve, a Szőlőboszorkány, 1958-ban jelent meg. Az addig ismeretlen író műve igazi meglepetés és siker volt. Az elmúlt húsz évben egymás után írta regényeit; a Szenvedély éppen a huszadik munkája. Vissza