Szenttamás földrajzi neveinek adattára

Előszó

Részlet:
"Az adattár szűkszavú, kerüli a felesleges és nem funkcionális megjegyzéseket.
A főrész a község nevére vonatkozik. Címszóként a község nevének magyar köznévi írásos alakja, illetve más névváltozatai szerepelnek. Ezután a nagyolt átírású magyar népi név és változatai állnak. Ezt követi a név más nyelvű - leginkább szerbhorvát - népi alakja, ha van. Utána kerek zárójelben ( ) a földrajzi név jelenlegi magyar illetve szerbhorvát hivatalos alakja következik, majd ha van, szögletes zárójelbe [ ] Pesty adatait írtuk be. Hol? honnan? hová? kérdésekre válaszoló népnyelvi ragos alakok szerepelnek ezután. Új bekezdésben a település nevének a történelem folyamán jelentkező magyar, illetve más nyelvű fontosabb változatait tüntetjük fel, mindegyik mellett jelöljük az írásos emlékekben való előfordulás évét is. Ezután a település, a falu helyzetének, rövid történetének, lakosságának bemutatását olvashatjuk. Befejezésül, ha sikerült falucsúfolót vagy más népi magyarázatot gyűjtenünk, ez zárja le az ismertetést.
Végül a község földrajzi tulajdonneveinek tárgyalása következik, nem választva külön a belterület és a külterület neveit.
A névanyagban ábécé rendben követik egymást a község bel- és külterületének földrajzi tulajdonnevei a fenti elvek szerint tárgyalva, kivéve a történeti adatok felsorolását (a legjelentéktelenebb objektumok is szerepelnek, valamint a tájban található természetes és mesterséges alakulatok megkülönböztető nevei, utcanevek, dűlőnevek, középületek neve, víznevek stb.) A tárgyalt földrajzi neveknél megadjuk a jelentést, a térszíni formára vagy tereptárgyra való utalást helymegjelöléssel (ha kideríthető), illetve más közelebbi meghatározással. A művelődési ágra vonatkozó megjegyzés is megtalálható a szócikkben. Hegyes zárójelben < ) az illető név elterjedtségére vonatkozó megjegyzések találhatók; pl. régi, új, kihaló, öreg stb. Kerek zárójelben ( ) ugyancsak, mint a főrészben a névalak hivatalos magyar és szerbhorvát formája szerepel, ha van, a szögletes zárójelbe [ ] pedig Pesty Frigyes adata került. Az adattárban címszóként szerepelnek azok a nevek is, amelyek még egészen újak, csak hivatalos formájuk, illetve csak más nyelvű alakjuk van, de ezeket csupán betájoljuk, a hol? honnan? hová? kérdésre megfelelő alakjukat még nem tüntethetjük fel, mivel a magyar ajkú lakosság számára többnyire ismeretlenek.
A nevek írásában a köznyelvi helyesírást tartottuk meg, de jelöljük az ejtésben jelentkező összeolvadást, nyúlást, hasonulást. A szerbhorvát neveknél szükség szerint jelöltük az ejtésmódot is. A népi változatok jelölésekor nem alkalmaztunk a hangtani finomságok, hangszínárnyalatok visszaadására mellékjeleket, kivéve a középzárt é hang jelölését." Vissza