A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar oklevéltan

A magyarországi középkori okleveles gyakorlat ismertetése II. kötet 3. füzet

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Magyar Történelmi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 269 oldal
Sorozatcím: A Magyar Történettudomány Kézikönyve
Kötetszám: 3
Nyelv: Magyar  
Méret: 25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: 12 fekete-fehér táblával illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:
OKLEVÉLTANI ALAPFOGALMAK.
1. Okleveleket az ó-, közép- s az újkorban is nagy számban állítottak és állítanak is ki. A maga idejében az oklevél mint jogbiztosíték bírt... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:
OKLEVÉLTANI ALAPFOGALMAK.
1. Okleveleket az ó-, közép- s az újkorban is nagy számban állítottak és állítanak is ki. A maga idejében az oklevél mint jogbiztosíték bírt fontossággal; a benne foglalt adatok s a kor jogi és egyéb természetű viszonyaival való sokféle kapcsolatai pedig az utókorra nézve az illető kor történeti megismerésének jelentős forrásává teszik az oklevelet. Az okleveleket ugyan eredetileg általában nem azért írták, hogy majdan történeti forrásul szolgáljanak; azonban a dolog természete szerint a történeti élet megismerését elősegítő oly sok adatot tartalmaznak, hogy ennek következtében elsőrangú történeti forrásokká válnak. Az oklevéltan (diplomatika) közli azokat az ismereteket, amelyek az okleveleknek történeti forrásul való sikeres és tökéletes felhasználásához szükségesek s azt lehetővé teszik.
Az oklevelek történeti forrásértéke máskor is, így az újkorban is jelentékeny, de különösen a középkorra vonatkozólag igen nagy. Ezt a középkorból reánkmaradt okleveleknek a középkor egyéb történeti forrásaihoz képest nagy száma és a belőlük meríthető ismereteknek sokoldalúsága, valamint ezzel szemben a más természetű középkori forrásoknak sokféle fogyatkozása és a középkor történeti viszonyainak teljes és gyökeres megismerésére legtöbbször elégtelen volta okozza. Ha a középkor jogi szokásait és viszonyait, társadalmi és gazdasági berendezését s az államkormányzat elemeit akarjuk vizsgálni, minduntalan az okleveleket kell tanulmányoznunk; de a hadi, politikai, egyháztörténeti és egyéb természetű eseményekről is igen gyakran kizárólag az oklevelekből nyerünk megbízható felvilágosítást. Sőt, mint azt különösen a magyar nyelvtudomány mutatja, a középkori oklevelek a nyelv történeti fejlődésének vizsgálatában is nagybecsű forrásul szolgálhatnak. Az oklevéltan maga is főképen a középkori oklevelekkel való kritikai foglalkozás közben fejlődött önálló tudománnyá s a diplomatikai kritika főképen a középkori oklevelekre nyer alkalmazást. Vissza

Tartalom

OKLEVÉLTANI ALAPFOGALMAK 1
1. §. Az oklevéltan tárgya és feladata. - 2. §. Az oklevél fogalmának meghatározása. - 3. §. Az oklevél középkori, latin elnevezései. - 4, §. Oklevéladó, írnok, kancellária; kancelláriai úton és a nélkül létrejött oklevelek. - 5. §. Az oklevél bizonyító ereje és érvénye. - 6. §. Valódi, hamis és interpolált oklevél; eredeti, másolat, átírás, megújítás. - 7. §. Az oklevelek fajai. - 8. §. A külső és a belső ismertetőjelek fogalma. - 9. §. a) Az oklevél anyaga. b) Az oklevél alakja; több oklevél szövege ugyanazon a lapon; a chirografálás. c) A tinta. d) Kiemelt részek az oklevélben. e) Az írás. f) A pecsét. g) Kancelláriai feljegyzések az oklevélen. - 10. §. A formulák jelentősége. - 11. §. Az oklevélrészek. A) A protocollum
részei. B) A contextus részei. C) Az eschatocollum részei. - 12. §. Az oklevelek nyelve; latinsága; ritmus az oklevelekben. - 13. §. Cselekmény és oklevéladás. - 14. §. A megelőző eljárások. - 15. §. Az oklevéladás részei. Formulariumok. Stílus- és írásösszehasonlítás. - 16. §. Chartulariumok, traditio-könyvek. - 17. §. A speciális diplomatika körei. 18. §. A hazai okleveles gyakorlat tárgyalásának célja és módja.
A KÖZÉPKORI OKLEVELES GYAKORLAT MAGYARORSZÁGON 31
A) A MAGYAR OKLEVÉLTANI IRODALOM JELLEMZÉSE 31
19. §. A magyar oklevéltani irodalom fejlődése és főbb termékei.
B) A HAZAI OKLEVELES GYAKORLAT FEJLŐDÉSE ÉS RÉSZEI 34
20. §. Középkori okleveles gyakorlatunk szakaszai.
I. A német császári oklevelek utánzásának kora. (1001-1077.) 36
21. §. A Szt. István királytól maradt oklevelek. - 22. §. Ezek létrejötte; a német császári oklevelekkel egyezésük. - 23. §. A veszprémvölgyi görög oklevél. - 24. §. A tihanyi alapító és a garamszentbenedeki oklevél.
II. Az oklevelek jelentősége iránt való érzék fejlődésének kora. (1077-1205.) 44
25. §. Az okleveles gyakorlat XI. századvégi megindulásának forrásai.
a) Az okleveles gyakorlat megindulása 47
26. §. A királyi pecséttel megerősített oklevelek. - 27. §. Az oklevelek külső kiállítása II. Béláig. - 28. §. Az oklevelek belső szerkezete. - 29. §. Az oklevelek létrejövésének módja. - 30. §. Az oklevelek jellege.
b) A királyi oklevél szerkezetének kialakulása 55
31. §. Az oklevélkiállítás szerveződése II. Bélától III. Béláig. - 32. §. A külső kiállítás. - 33.§. A belső szerkezet. - 34. §. A királyi oklevelek III. Béla uralkodásának első szakaszában. - 35. §. Adorján kancellár működése. - 36. A francia formák hatása. - 37. §. Az oklevélszerkezet véglegesülése Katapán kancellársága alatt. - 38. §. A ritmikus próza első
nyomai. - 39. §. A királyi pecsét e korszak folyamán. Az oklevélkiállításban szereplők névsora. - 40. §. András herceg oklevelei. 268
c) A nem királyi-pecsétes oklevelek kibocsájtásának kezdetei 71
41. §. Nem királyi-pecsétes oklevelek a XII. század vége előtt. - 42. §.
III. Béla és az írásbeliség. - 48. §. Az egyházi testületek fellépése az oklevélkiállítás terén. - 44. §. Egyes személyek oklevelei.
III. Az okleveles gyakorlat kialakulásának kora. (1205-1308.) 77
45. §. Az oklevelek gyors szaporodása a XIII. sz. folyamán. Az okleveles gyakorlat főágai. - 46. §. A hamisítványok fellépése; az oklevélátírás megindulása és formájának fejlődése. - 47. §. Különös gond az oklevelek kiállításában a XIII. században.
a) A királyok oklevelei 63
48. §. A királyi oklevelek tárgyai. - 49 §. A királyi kancellár és alkancellár a XIII. századiban. - 50. §. Működésük köre. - 51. §. A notáriusok; nótárius speciális (nótárius secretarius). - 52. §. A kancellária működése. - 53. §. Megelőző eljárások; cselekmény és oklevéladás; nem-egységes keltezés a XIII. századi királyi oklevelekben. - 54. §. Formulariumok használata; registrumvezetés hiánya. - 55. §. Oklevél vizsgálat. - 50. §.
Idegen hatások. - 57. §. Az oklevelek fajai; privilégium, litterae patentes, litt. clausae, missilis levelek. - 58. §. A királyi oklevél részei a XIII. században. - 59. §. A királyi oklevelek főbb, tartalmi csoportjai. - 60. §. Az oklevelek nyelve. - 61. §. Az oklevelek külső kiállítása általában. - 62. §. Az írás és a megkülönböztetett (kiemelt) részek. - 63. §. A királyi pecsét a XIII. században. - 64. §. A megerősítés egyéb módjai. - 65. §. Az ifjabb-királyi oklevelek. - 66. §. A királynék oklevelei. - 67. §. A királyi hercegek oklevelei.
b) A hatóságok és közhitelű intézmények oklevelei 118
68. §. Különbségek az ebbe a csoportba tartozó oklevelek jellegében. - 69. §. Az authentikus pecsét fogalma és hazai értelmezése. - 70. §. Az authentikus pecsét pótlása. - 71. §. A hiteles helyek működésének forrásai. - 72. §. A hiteles helyek okleveles működésének kifejlődése. - 73. §. A hiteleshelyi eljárás kifejlődése. - 74. §. A hiteleshelyi működés korlátozása a XIII. században. - 75. §. A bevallások (fassiók) felvétele; átiratok
adása. - 76. §. Relatio-tétel. - 77. §. A hiteles helyek levéltára. - 78. §. A hiteleshelyi kancellária. - 79. §. Másodpéldányok; registrálás; formulariumok; díjak. - 80. §. A hiteleshelyi oklevelek tárgyi és alaki csoportjai. - 81. §. A külső ismertetőjelek. - 82. §. A belső ismertetőjelek. - 83. §. A hiteleshelyi működésű egyházi testületek a XIII. században. - 84. §. Felsorolásuk. - 85. §. Bevallások más személyek és testületek előtt. - 86. §. Egyházi és világi hatóságok okleveles működésének jellemzése. - 87. §. Egyházi személyek oklevelei. - 88. §. A világi hatóságok. - 89. §. A nádori oklevelek. - 90. §. Az országbíró oklevelei. - 91. §. Az erdélyi vajda, a bánok, a tárnokmester. - 92. §. A kancellár és az alkancellár. - 93. §. Egyházi és világi hatósági személyek pecsétei. - 94. §. A megyei oklevelek a XIII. században. - 95. §. A városok és kiváltságolt területek oklevelei. - 96. §. Ideiglenesen működő hatóságok oklevelei. - 97. §. A közjegyzők.
c) Magánszemélyek oklevelei 149
98. §. Efajta oklevelek csekély 6záma a XIII. században. - 99. §. A magánszemélyek okleveleinek formái. - 100. §. A tanufelsorolás hiánya mint az oklevél önálló bizonyító erejének jele.
IV. A tömeges jellegű okleveles gyakorlat kora. (1308-1526.) 152
101. §. Módosulások az okleveles gyakorlatban a XIV. sz. óta.
a) A királyok oklevelei 154
102. §. A királyi oklevelek terén mutatkozó fejlődés az Anjouk óta. - 103. §. A királyi kancellária túlterheltsége. - 104. §. A kancellária szervezetének változásaira vonatkozó adatok. - 105. §. A comes capellae hiteleshelyi jellegű működése a XIV. században. - 106. §. Cancellaria maior, cancellaria minor és secreta cancellaria. - 107. §. Külföldi analógiák.
- 108.§. A fő-, al- és titkos kancellár a XIV-XV. században - 109. §. A fő- és az alkancellárok névsora. - 110. §. A kancellária személyzete. - 111. §. Kancelláriai jegyzetek az okleveleken. - 112. §. Kérvények. - 113. §. Fogalmazványok. - 114. §. Formulariumok használata. - 115. §. Az oklevelek bemutatása az uralkodónak; az oklevelek javítása. - 116. §. A megpecsételés végzése. - 117. §. A registrumvezetés I. Károly óta. - 118. §. A díjak. - 119. §. Az oklevelek szerkezeti tulajdonságai. - 120. §. Az egyes oklevélrészekben megfigyelhető módosulások. - 121. §. Az oklevelek nyelve. - 122. §. Az oklevelek külső sajátságai. - 123. §. A pecsétek fajai. - 124. §. XIV-XV. századi uralkodóink pecséteinek felsorolása; az ábrázolás fejlődése; egyéb, a pecsétre vonatkozó megjegyzések. - 125. §. A királyi oklevelek fajai. - 126. §. Idegen hatások. - 127. §. A királynék és királyi hercegek oklevelei. - 128. §. A kormányzó, a királyi s az országos tanács oklevelei.
b) A hatóságok és közhitelű intézmények oklevelei 213
129. §. Az idetartozó oklevelek szaporodásának okai. - 130. §. A hiteleshelyi jog korlátozása. - 131. §. A hiteles helyek működésének ellenőrzése és területi meghatározása. - 132. §. A díjakra vonatkozó törvényes intézkedések. - 133. §. A káptalani statutumok. - 134. §. A hiteles helyek kancelláriája és annak működése e korszakban. - 135. § Okleveleik belső szerkezete és külső formái; a pecsét. - 136. §. Egyházi személyek oklevéladó működése. - 137. §. Világi hatósági személyek oklevéladó működése. - 138. §. Az utóbbiak kancelláriája, okleveleik külső és belső formái. - 139. §. A megyék, a szepesi és erdélyi szászok s a városok oklevelei; a városi könyvek. - 140. §. Rendkívüli hatóságok. - 141. §. A -világi hatóságok pecsétje. - 142. §. A közjegyzői oklevelek.
c) Magánszemélyek oklevelei és levelei 242
143. §. A magánszemélyek okleveleinek szaporodása és fajai e korban.
C) KÖZÉPKORI OKLEVELEINK FENNMARADÁSA. AZ OKLEVELEK JOGI ÉRVÉNYE. A KÖZÉPKORI OKLEVÉLKRITIKA MAGYARORSZÁGON. A HAMISÍTVÁNYOK 244
144. §. A levéltárak. - 145. §. Másolatok; chartulariumok. - 146. §. Újkori másolatgyüjtemények. - 147. §. Az oklevelek jogi érvényére vonatkozó hazai felfogás a középkorban. - 148. §. Az oklevélhamisítás üldözése és oklevélvizsgálat a középkorban. - 149. §. A hamisítványok fajai. - 150. §. Hamis oklevélcsoportok és oklevélpárok példái.
151. §. A magyar okleveles gyakorlat áttekintésének tanulságai. - 152. §. Újkori okleveles gyakorlatunk vázolásának ezidőszerint még lehetetlen volta.
A MUNKÁBAN GYAKRABBAN HASZNÁLT RÖVIDÍTÉSEK A MELLÉKLETEKEN KÖZÖLT ÁBRÁK JEGYZÉKE 265
BEFEJEZÉS 259
MAGYARÁZATA 263
PÓTLÁSOK ÉS IGAZÍTÁSOK 266

Szentpétery Imre

Szentpétery Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szentpétery Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem