Előszó
Nyomós oka lehet annak, ha valaki felnőttkorában veszi a bátorságot az íráshoz. Márpedig az első kötetes Szentmiklósi Lilla ilyen bátor. Sőt, ahhoz is van mersze, hogy felrúgja a prózaírás alapvető...
Tovább
Előszó
Nyomós oka lehet annak, ha valaki felnőttkorában veszi a bátorságot az íráshoz. Márpedig az első kötetes Szentmiklósi Lilla ilyen bátor. Sőt, ahhoz is van mersze, hogy felrúgja a prózaírás alapvető szabályait. Bajban lennék, ha be kellene határolnom A másik ház című könyv műfaját! Mert ebben a biztos kézzel és tiszta lélekkel megírt műben a remek egypercesektől a csúfolódó verseken át a családregény-töredékekig, testamentumokig benne foglaltatik minden, ami a jó könyvhöz kell.
Az írói álnevet használó Szentmiklósi Lilla könyvének középpontjából egy nem mindennapi tehetséggel és tehetetlenséggel megáldott szigetközi család gazdag története bontakozik ki. A hangsúlyt a kibontakozásra tenném, hiszen a szerző nem csupán önéletrajzi ihletettségű történeteket mesél kronologikus sorrendben, hanem sorsokat láttat. A sorsok pedig mindig többek a legprofibb módon megírt cselekménysoroknál is!
Ezek az írások, ezek a föl-fölvillanó tükörcserepek olykor megbabonázzák az embert, déjá vu érzésünk támad, mintha velem, velünk is megtörtént volna mindaz...
Kegyetlenül pontos jellem-, kor- és helyrajzok olykor meghatóan szép. de mégsem öncélú lírai betétekkel, bölcs kiszólásokkal, sajátságos humorral.
Egy letűnt világ elevenedik meg előttünk; gyermekkorunk Atlantisza, amelyet nem visszasírni akarunk, hanem szemérmes szeretettel emlékezni elődeinkre, őseinkre.
Szívből ajánlom mindazoknak ezt a könyvet, akiknek mond még valamit a 20. század, de leginkább azoknak, akiknek már semmit sem mond!
Vissza