1.063.202

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szentirás és természet/XIII. Leo pápa ő szentségének apostoli körlevele a szabadkőművességről/A halottégetésről

Felolvasások a mózesi őstörténet és annak a természetbuvárlat eredményeihez való viszonya fölött

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői kötés
Oldalszám: 555 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Három mű egy könyvbe kötve. A "Szentirás és természet" kiadási éve 1870, Pest, Gresser és Kornis nyomása, fordította a Pesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája, a "XIII. Leo pápa ő szentségének körlevele a szabadkőművességről" kiadási éve 1884, Esztergom, nyomatott Buzárovits Gusztávnál, "A halottégetésről" kiadási éve 1887, Esztergom, nyomatott Buzárovits Gusztávnál, Esztergom.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jelen miiben ez évi szerény munkásságunk gyümölcsét veszi a mélyen tisztelt olvasó közönség.
Részünkről örömmel ragadtuk meg az alkalmat, mely módot nyújtott, hogy oly munkát ültessünk át hazai... Tovább

Előszó

Jelen miiben ez évi szerény munkásságunk gyümölcsét veszi a mélyen tisztelt olvasó közönség.
Részünkről örömmel ragadtuk meg az alkalmat, mely módot nyújtott, hogy oly munkát ültessünk át hazai irodalmunkba, mely ha talán nem leend is minden tekintetben hézagpótló, mindazáltal oly téren mozog, melyen eddig nemcsak egyházi, hanem általában hazai irodalmunkban is kevés, s mi több, a természettudományok előhaladt álláspontjának alig megfelelő műveket mutathatunk föl. Pedig ha valaha, ugy napjainkban van szükségünk oly munkára, mely mig egy részről a tudomány, névleg a természetbuvárlat valódi vivmányait a kinyilatkoztatott igazságok számára felkarolja, más részről erélyesen küzd a tévállitások ellen, melyek ha talán nem ellenséges érzületben találják is mindenkor indokukat, mindazáltal a nem szakképzett nagy közönséget félrevezethetik s kétkedő vagy ellenséges érzületre hangolják azon igazságok iránt, melyek szelleméletünknek alapját képezik, melyek nélkül vallás és erkölcs üres fogalom.
Korunknak e tekintetben kiáltó szükségleteit kívánja jelen mű szerzője kielégiteni, a mennyiben épen ama kérdéseket tárgyalja, melyek manap az elméket foglalkoztatják, s melyek a tudomány és élet minden téren észlelhető egymásra hatása folytán majd kedvezően, majd kedvezőtlenül folynak be összes működésünkre, a mint t. i. az örök igazságokkal karöltve vagy azokkal ellenkezőleg oldatnak meg. Vissza

Tartalom

SZENTIRÁS ÉS TERMÉSZET
I. Bevezetés 1
II. A szentírás elbeszélésének tekintélye. - A szentírás és a természet könyve 10
III. Mennyiben érint a szentírás természeti tényeket? 19
IV. A természettudomány feladata 32
V. A semmiből teremtés 43
VI. Természettudomány és hit nem zárják ki egymást 50
VII. Általános felvilágosítások a mózesi hexaemeronhoz 62
VIII. A genesis első fejezete első és második versének magyarázata . . 71
IX. A genesis első fejezetének magyarázata a harmadik verstől a harmincegyedikig 85
X. Fölvilágosító jegyzetek a genesis második fejezetéhez 100
XI. A hat nap 111
XII. A hat nap. (Folytatás) 122
XIII. Csillagászat és szentírás 134
XIV. A földtan. Neptunismus és Plutonismus . 146
XV. A földképződés elméletei 160
XVI. A kövületek 178
XVII. A föld őslénytani történelme 193
XVIII. Őslénytan és szentírás 204
XIX. Őslénytan és szentírás (Folytatás.) . 215
XX. Őslénytan és szentírás (Befejezés) 226
XXI. A határvonal élővilág és jelenvilág között. Az özön 245
XXII. A vízözön 265
XXIII. A vízözön. (Folytatás) 280
XXIV. A vízözön. (Befejezés) 291
XXV. A generatio aequivoca 301
XXVI. A fajkérdés. Darwin elmélete 313
XXVII. Ember és állat 328
XXVIII Az emberinem egysége 347
XXIX. Az emberinem egysége. (Folytatás) 358
XXX. Az emberinem egysége. (Befejezés) 374
XXXI. Az élettartam az őskorban. Az ószövetségi időszámítás 387
XXXII. Az emberinem korának földtani meghatározásai 398
XXXIII. Az emberinem korának földtani meghatározásai. (Folytatás) . . 411
XXXIV. Az emberinem korának földtani meghatározásai. (Befejezés) . . 423

A HALOTTÉGETÉSRŐL
Előszó . III. lap.
Bevezetés I. lap.
I. A HALOTTÉGETÉS A RÉGIEKNÉL.
A) A halottégetés n«m volt általánosan elterjedve.
Az emberi természet tiltakozik a hullaégetés ellen. Gorini véleménye.
8. lap. A rómaiaknál a hullaégetést a barbároktól való félelem hozta leginkább divatba. Plinius. Sylla. A görögöknél sem volt oly régi és
általános. Cicero. Kekrop. Horácz. 9. lap. Horácz idejében már csak
a rabszolgákat és bohóczokat temették. 10. lap. A temetkezés különböző szokásai a régieknél. Lucián. II. lap. A régiek a csontokat és a hamut mégis
földbe temették. A jobb érzésű pogányok az elhamvasztástól irtóztak. 12. lap.
Quintilian és Vergilius tanúsága. 13. lap.
B) A halottégetés indokairól a régieknél.
a) Vallási indokok a rómaiaknál és görögöknél. 15. lap. A régieknél általában. Az anyagelvi bölcsészet fölfogása a lélekről. Heraklitus.
Spondanus munkája. 16. lap. Ovid. Quintilian. A villám által sújtottak
hullája. 17. lap. Consecratio cum rogo. Septimius Severus és Caracalla
pénzei. 18. lap.
b) A hullaégetésnek a keresztényekkel szemben a keresztények elleni gyűlölet, a föltámadás megakadályozása volt egyik további indoka.
Az üldözést kiterjesztették a keresztények hulláira is. Így akarták őket
megfosztani az örök boldogságtól. 18. lap. Eusebius.
c) A keresztény sirok eltörlése. Ez volt az üldözések egyik
czélja. 19. lap. Lactantius tanúságtétele Diocletián császárról. A pogányok dühe a keresztény temetők ellen. A viennei és lyoni egyházaknak
levele. 20. lap. A meghalt keresztények testeinek meggyalázása. 21. lap. A
régieknél nem szerepelt az egészségügyi szempont. Sem az olcsóság szempontja. Sem az idő rövidsége. 22. lap. Napjainkban is megujul a harcz a keresztény temetők ellen. Lucanus hitvallása. 23. lap.
d) A régi keresztények magatartása. Temetkezés a keresztény
népeknél. A kereszténység fölfogása az ember élete-, teste- s lelkéről. 24. lap.
A katakombák. Kegyelet a holtak iránt. 25. lap.
II. A MODERN HALOTTÉGETŐK A KÖZVÉLEMÉNYNYEL
SZEMBEN.
A) Egészségügyi érv.
A hulla veszélyeit az emberre nézve a hullaégetés el nem távolítja.
27. lap. A temetők a levegőt meg nem fertőztetik. Erre példa lehet Budapest.
A ragályos betegségek nem a köztemetőkben támadnak. 29. lap. Porro Ede
olasz tudós fontos nyilatkozata. A közegészségügyi törekvések megjelölése.
30. lap. A temetőben és ezek közelében lakókról. 31. lap. A közegészségügyi egyletekről. A középkor temetői. 32. lap. A hullaégetés ragályok idején. 33. lap.
B) Gazdasági érv.
A hullaégetés költségei. 35. lap. A díjtalan elhamvasztás. A fűtő anyag
fölösleges fogyasztása. 36. lap. Az emberi hulla anyagának fölhasználása.
Gorini. Dujardin. Teruzzi. 37. lap. Tertullián. A csontok és hamu
értékesítése. 38. lap. A hullaégetők támadása a feltámadás ellen és az anyagcsere. 39. lap. Passi. Freppel. 40. lap.
C) Szépészeti érv.
A hullaégetés aesthetikai szempontból kárhoztatandó. Porro orvos.
44. lap. Gorini 45. lap. Siemens Frigyes kemenczéje. 46. lap. A hullaégetés lefolyása. Becker vegyész. Gautier. 47. lap. A hullaégetés hatása
a kedélyre. 47. lap.
D) Igazságszolgáltatás.
Igazságszolgáltatási érdekek. A hullák kiásása. A tisza-eszlári per. 51. lap.
III. A MODERN HALOTTÉGETŐK VÉGCZÉLJA.
A) A társadalom elkereszténytelenitése s a keresztény temetők eltörlése.
a) A halottégetők ujabb történelméből vont érv. A temetkezés a franczia forradalomig. Fontaine képviselő elhamvasztása. 53. lap.
Pastoret javaslata 1796-ban. Daubermesnil előadó. Kóbor kutyák az
emberi hullák húsából táplálkoznak. Cambry polgár emlékirata. 1500 frank
pályadíj kitűzése. 55. lap. Napoleon véget vet a nemzeti temetkezéssel
űzött visszaélésnek. Grimm Jakab 56. lap. Moleschott materialista munkája. Coletti és Castiglioni tanárok. Dr. Elischer Gyula. A kath. egyház elleni gyűlölet. 57. lap
b) A mozgalom megindítója a szabadkőmivesség. A milánói halottégetők. 58. lap. A szóvivők szabadkőmivesek. 59. lap. Ezek nyilatkozatai. Pini testvér. 60. lap. Mossida testvér temetése. Tarabiano testvér öndicsekvése. 61. lap. Hazai hullaégetőink összeköttetése a külfölddel. 62. lap. A római kongregaczio határozata. 63. lap.
c) A halottégetők vallomásai. Tarabiano egyházellenes álláspontja. 63. lap. Pini kifakadása a vallás ellen. Castelazzo Lajos. 64.
lap. Ghisleri. 65. lap. Mariotti. A modenai hullaégető kongressus. A
budapesti hullaégetők. 66. lap. Az alapszabály tervezet. 67. lap.
IV. AZ EGYHÁZ ÁLLÁSPONTJA.
A) A protestánsok és a hullaégetők.
Dánia kultusminisztere. 69. lap. Monrád superintendens. Hohn
dán képviselő. A porosz egyház legfőbb tanácsa. Schwarz superintendens.
70. lap. Berlin. 70. lap.
B) A katholikns egyház,
A kánonokban nincs positiv intézkedés a hullaégetők ellen. VIII. Bonifácz. 71. lap.
a) A katholikus egyház határozata. XIII. Leo pápa. 74. lap.
b) A határozat fontossága. A kongregaczio. III. Pál V. Sixtus
pápák. 75. lap. A hullaégetők ellen kiadott dekretum az összes katholikusokat
kötelezi. 77. lap.
c) Gyakorlati esetek. 77. lap. Feloldhatók-e a halottégetők társulatának tagjai? 77. lap. Beszentelhetők-e ezek hullái? 79. lap. A kik végrendeletileg intézkednek elhamvasztásukról. 81. lap. A beszentelés megtagadásának okai. Az elhamvasztandó hullákat szabad-e a temetőbe kisérni? 82. lap.
Az erre vonatkozó érvek. 83. lap.
ZÁRSZÓ.
A kormány teendője. A bécsi kormány. 85. lap. A fakultatív hullaégetés a kötelező hullaégetés előhírnöke. 86. lap. Diderot mondása. Tocqueville szavai. 87. lap. Eötvös. Napoleon. 88. lap.
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem