A zsidóság múltja 100 régi képeslapon

Előszó

Természetesen már a képes levelezőlap feltalálása előtt éltek zsidók a Kárpát-medencében. Itt jobb soruk volt, mint Európa már országaiban, bár pl. az Aranybulla is kizárta őket bizonyos tisztségekből, de később az ország főrendjei közül neveznek ki "zsidóbírót" ügyeik intézésére, akit Mátyás alatt már a budai Mendel családból választott prefektus vált fel - egészen a mohácsi vészig. A török kiűzése után pár ezer zsidó marad a romokban heverő országban, de néhány évtized múlva megindul a bevándorlás először Morvaországból, majd az osztrák uralom alá került Galíciából. Először az ország északkeleti részei telnek meg identitásukat, jiddis nyelvűeket őrző zsidókkal, akiknek utódai még a huszadik századi képeslapok is megörökítik. A negyedmilliósra szaporodott zsidóság, a zsidóellenes megmozdulások ellenére számarányán felül vesz részt a szabadságharcban, erről Kossuth és tábornokai nagy elismeréssel nyilatkoznak és a Szegedre menekült országgyűlés egyenjogúvá teszi a zsidó lakosokat, sajnos már csak a fegyverletétel előtti hetekben.
Haynau külön hadisarccal bünteti a zsidó hitközséget a magyar ügy támogatásáért és csak a kiegyezés hozza meg a felszabadulást a gyorsan magyarosodó izraeliták számára. Közszolgálatba még kevéssé veszik be őket, kevés a vasutas, katona állami tisztviselő köztük, így a postán se. Viszont - mivel nincs analfabéta zsidó és családi kapcsolataik szorosak - sok levelet és képeslapot írnak. Vissza