Szentgyörgy megyéje Alcsíkban

Tartalom

I. A MEGYE, A NAGYMÚLTÚ EGYHÁZKÖZSÉG 5
ÚTJELZŐ ÉS ÚTVESZTŐ SZAVAK 5
A „ megye " szó jelentései a magyar nyelvben 5
A „ megye " szó tündöklése és hanyatlása 6
Nyelvészeti tennivalók 7
Az egyházközség az irodalomban és az erdélyi valóságban 8
A „ megye " szó a történeti forrásokban 9
A „ megye " a népi szóhasználatban 11
Egy nyugati párhuzam: a „fára " 12
A MEGYE: A HELYI EGYHÁZSZERVEZET KERETE 12
SZÉKELY SAJÁTOSSÁG, VAGY RÉGI MAGYAR RELIKTUM 14
II. A HELYI EGYHÁZSZERVEZET JELÖLÉSÉRE HASZNÁLT MEGYE SZÓ
ERDÉLYI ADATTÁRA 19
NÉHÁNY TUDNIVALÓ A SZÖVEGEKRŐL 19
ABAFÁJA 20
ABOSFALVA 20
ALFALU (Gyergyó-) 20
ALTORJA 20
ATYHA 20
ÁRKOS 21
BÁRÓT 21
BÁLVÁNYOSVÁRALJA 21
BERECK 21
BETHLENFALVA 21
BÉLAFALVA 21
BORBÁND 22
BORDOS 22
BŐ 22
BÖZÖD 22
BRASSÓ 22
BÚZÁSBESENYŐ 22
CSATÓSZEG 22
CSICSÓ (Csík) 23
CSOMAFALVA (Gyergyó-) 23
CSOMORTÁN 23
CSÖB 23
DELNE (Csík-) 23
DITRÓ (Gyergyó-) 23
EGRESTŐ 24
ETÉD 24
ESZTELNEK 24
FARKASLAKA 25
FENYÉD 25
FUTÁSFALVA 25
GÁLFALVA 25
GELENCE 25
GYIMES 26
GYIMES 26
GYIMESLOK 26
HARALY 26
HATOLYKA 27
HILIB 27
HODOS (Székely-) 27
ILLYEFALVA 28
IMECSFALVA 28
JAKABFALVA (Kászon-) 28
JÁRA (Maros-) 28
JEGENYE 28
KADICSFALVA 28
KARÁCSONYFALVA (Homoród-) 28
KÁL (Székely) 29
KEMÉNYFALVA (Küküllő-) 29
KERESZTÚR (Gerend-) 29
KILYÉN 29
KILYÉNFALVA (Gyergyó-) 29
KOLOZS 30
KOLOZSVÁR 30
KOROND 30
KOZMÁS (Csík-) 31
KURTAPATAK 32
LEMHÉNY 32
LENGYELFALVA 32
LÖVÉTE 32
MADARAS (Csík) 33
MALOMFALVA (Nyikó-) 33
MARTONOS (Kézdi-) 33
MÁLNÁS 33
MÁRÉFALVA 33
MENASÁG 34
MIKLÓSVÁR 34
MINDSZENT (Csík-) 34
NAGYÁG 35
NAGYBOLDOGASSZONY 35
NAGYENYED 35
NAGYKÁSZON36
NYÚJTÓD 36
OLÁHFALU (Kápolnás-) 36
OLÁHFALU (Szentegyházas-) 36
OROSZHEGY 37
OZSDOLA 37
PÁLFALVA (Székely-) 38
PÁVA 38
PESELNEK (Kézdikővár) 38
PETŐFALVA 38
PÓLYÁN (Kézdi-, Kézdiszentkereszt-) 38
RÁKOS (Csík) 39
REMETE (Gyergyó-) 39
REMETE (Köszvényes-, Nyárád-) 39
SÁRFALVA 39
SELYE (Nyárád-) 40
SINGFALVA 40
SOMLYÓ (Csík-) 40
SZÁRHEGY (Gyergyó-) 40
SZÁSZFALU 41
SZÁSZFENES 41
SZÁSZRÉGEN 41
SZÁSZVÁROS 41
SZENTDEMETER 41
SZENTDOMOKOS (Csík-) 41
SZENTGYÖRGY (Csík-) 42
SZENTGYÖRGY (Maros-) 42
SZENTGYÖRGY (Sepsi-) 42
SZENTHÁROMSÁG 42
SZENTIMRE (Csík-) 42
SZENTIVÁN (Sepsi-, Szentivánlaborfalva) 43
SZENTJAKAB (Szász-, Kolos-) 43
SZENTKATOLNA 43
SZENTKIRÁLY (Csík-) 43
SZENTKIRÁLY (Székely-) 44
SZENTLÉLEK (Csík-) 44
SZENTLÉLEK (Kézdi-) 44
SZENTLÉLEK (Székely-) 45
SZENTMÁRTON (Csík-) 45
SZENTMIHÁLY (Csík-) 46
SZENTMIKLÓS (Csík-) 46
SZENTMIKLÓS (Gyergyó-) 47
SZENTPÁL (Kerelő-) 47
SZENTSIMON (Csík-) 48
SZENTTAMÁS (Csík-) 48
SZEREDA (Csík-) 48
SZÉKELYSZÁLLÁS 48
SZÉPVÍZ 48
SZOMBATFALVA 49
TEKE 49
TEKERŐPATAK (Gyergyó-) 49
TORDA 49
TÖLGYES (Gyergyó-) 49
TÖVIS 49
TÜRKÖS 49
UDVARHELY (Székely-) 50
ÚJFALU (Bözöd-) 50
ÚJFALU (Gyergyó-) 51
ÚJFALU (Kászon-) 51
VARSÁG (Székely-) 51
VÁGÁS 52
VÉCZKE (Székely-) 52
VERESPATAK 52
ZABOLA 52
ZETELAKA 53
ZSÁKOD (Magyar-) 53
ZSÖGÖD (Csík-) 53
TÖBB MEGYE KÖZÖS GAZDASÁGI SZERVEZETE: A NEGYEDFÉLMEGYE 53
TÖBB MEGYE EGYÜTT-EMLEGETÉSE 54
III. SZENTGYÖRGY MEGYÉJE ALCSÍKTÓL MOLDVÁIG 55
A MEGYE KITERJEDÉSE, TAGOLTSÁGA, NÉPESSÉGELTARTÓ
TÉNYEZŐI 55
A megye területe a tájban és a históriában 55
Falvak és tízesek 56
A megye területe: a megyebeliek élettere 58
A MEGYE NÉPESSÉGE 62
Római katolikus székelyek megyéje 62
Görög katolikus jövevények a római katolikus megye területén 62
Gyimesi csángó jövevények a székely megye területén 65
A népesség számának alakulása 66
Régmúlt idők lajstromai 66
Az egyházi források tanúsága 66
Az állami népszámlálások tükre 68
Az 1829. évi lélekösszeírás 69
A társadalom rétegei, csoportjai a XVII-XIX. században 78
Az 1764 előtti idők 78
Katonarendű székelyek 78
Kisnemesek 79
Jobbágyok 81
Bírók és juriszdikciók kavalkádja 83
IV. A MEGYE, MINT SZERVEZET 87
KÉT FALUT ÖSSZEFOGÓ KÖZÖSSÉG: A MEGYE 87
A MEGYE KONSTITUCIÓI, RENDTARTÁSAI 88
A MEGYE ATTRIBÚTUMAI 90
A megye pecsétje 90
A megye ládája 90
A megye levelei 92
A megye jegyzőkönyvei 94
A protokollum fogalmáról 94
A „megyekönyv" 94
A megyejegyzőkönyvek 95
A megyebírói számadáskönyv 97
A MEGYE FÓRUMAI, VEZETŐ TESTÜLETEI 97
A teljes gyűlés 97
Esküdtek gyűlése 99
Megyeszéke 100
Bizottmányi ülés 100
Az egyháztanács és az iskolaszék ülése 101
A megye határozatainak kihirdetése 102
A MEGYE TISZTSÉGVISELŐI 102
Tisztségek, rangok, választások 102
A megyebíró 105
A tisztségnév tág és szűk jelentése 105
Megyebírók Szentgyörgy megyéjében 106
„Szentgyörgy részéről való" megyebírók az 1770-es évekig 106
„Bánkfalva részéről való" megyebírók az 1770-es évekig 108
Főmegyebírók az 1760-as évektől 1880-ig 109
Megyebírók, megyegondnokok, egyházközségi algondnokok, számadó
gondnokok, gondnokok 1880-tól a XX. század közepéig 110
A megyebírói névsorok tanulságai 111
Megyebíró újmódi tisztségnevek álarca mögött 112
A megyebíró választása 112
A megyebíró teendői 113
A megyebíró jutalmazása 114
Néhány különleges, színes történet a megyebírókról 115
A szentegyházfia 116
A megye „hűtősei", a megye esküdtjei 117
A megye nótáriusa (jegyzője) 118
A megye fiskusa 119
A megye konzervátora 120
A havasbíró 120
A határbíró 126
A MEGYETAGSÁG 127
A POSSESSOROK 130
A megye és possessorai 130
A „bészabadulás" 130
A possessor birtoklása Szentgyörgy megyéje területén 133
A possessori jogok bérbeadása 133
„Erdőbíró" possessorok 133
A boléta 135
A possessorok erdölésének rendje 135
Possessorok állatai a megye legelőin 136
Feszültségek a megye és possessorai között 137
V. A MEGYE JAVAI ÉS AZOK HASZONVÉTELEI 139
A MEGYE HAVASAI 139
A megye havasbirtoklása a XVIII-XIX. században 139
Havasbirtoklás és kegyúri kötelességek 141
Szentgyörgy megyéjének rejtélyes havasvesztése 141
A megye havasainak neve, helye, fekvése 143
A havasok védelme a szomszédoktól 144
ERDŐ, ERDŐRONTÁS, ERDŐVÉDELEM, ERDEI HASZONVÉTEL 146
Erdők és havasi irtáskaszálók 146
Erdőrontók, erdővédelem 147
A prevarikátorokról általában 147
Idegen erdőrontók 147
Megyebeli erdőrontók 150
A megye havasainak őrzése, óvása 152
Erdei haszonvételek 153
Faosztás, a megyetagok fához jutása 153
Dránicacsinálás, zsindelykészítés 154
Hamuzsírfőzés, „lúgfőzés" ¦55
Kéreghántás a kéregért 159
A fenyőgyanta gyűjtése, „szurkászat" 160
Faszénégetés 161
Faeladás 161
„Fűrészek" működésének engedélyezése, fűrészhelyek árendába adása 163
HAVASI ÁLLATTARTÁS 168
Juhok a megye havasán 168
A juhtartás szervező közösségei: az esztenatársaságok 168
Az esztenák és a megye rendtartó igyekezete 171
Szarvasmarhák Lesöd havasán 177
A marhatartás színterei 177
A havasi állattartás szokásjogi vonatkozásai 177
A lesődi csorda állatai, legelője, mozgása 179
A havasi marhapásztorok fogadása 181
A marhapásztorok élete a havasban 184
Sertésmakkoltatás a havasban 187
HAVASI KASZÁLÓK ÉS LEGELŐK ÁRENDÁBA ADÁSA 189
A megye „szénafüvei" a havasokban 189
Tartozás fejében és juttatásként adott megyei kaszálók 190
Kaszálóadás tartozás fejében és munkabér gyanánt 190
Kaszáló a plébánosnak 191
Kaszáló a kántortanítónak 192
Havasi kaszálók árendába adása irtási kötelezettséggel 193
Kaszálóárendálás nyerészkedéssel 194
Havasi legelők bérbeadása 195
A MEGYE PIACA, VÁSÁRA 195
A piac- és vásártartás szerepe Szentgyörgy megyéje életében 195
A piac- és vásártartás szentgyörgyi privilégiumának sorsa 196
A megye piaci bevételei a XVIII. század első felében 198
A „piaci proventus " árendálása a XVIII. század végén és a XIX. században 199
Piacbírák, vásárbírák, cinkusbírák 201
Piaci és vásári mértékek, felszerelési tárgyak 202
A vásárok meghirdetése 203
Bolthelyek, boltok, boltosok 205
Történeti mozaikok a vásárok és a piacok életéből 208
A sokadalmak, mint határnapok 212
MÉSZÁRSZÉKTARTÁS 213
A MEGYE HÁZA ÉS HASZNOSÍTÁSA 217
A MEGYE FÖLDJE, A MEGYE GABONÁJA 222
A MEGYE MÉHEI 223
VI. A MEGYE PÉNZÜGYEI 225
A MEGYÉK PÉNZÜGYEIRŐL ÁLTALÁBAN 225
A MEGYEBÍRÓI SZÁMADÁSOK 226
Megyebírói számadások a megye számadáskönyvében 226
Gyulafehérvárra küldött megyebírói számadások 227
A számadások ellenőrzése, elfogadása 228
„Diszkréciók % és áldomások a számadásokban 228
A PÉNZKÖLCSÖNZŐ MEGYE 230
Az „ adósság " szó jelentésváltozatairól 230
Pénzkölcsönzés interesre 230
Adóslisták 232
Tartozások hálójában 234
Az ebesfalvi örmény kaland 236
VII. A KÖVETELŐ, A TÁMOGATOTT ÉS A TÁMOGATÓ MEGYE 237
A KÖVETELŐ MEGYE 237
Pénzbeszedés a megye tagjaitól 237
Közmunkák a megye érdekében 239
„Aszalás" és bokorirtás a havasban 239
Farkashajtás a havasban 241
Határjárás, határújítás a havasban 241
A piaci kőhíd építése, javítása és a patakzabolázás 242
Közmunkák a „megye jószágain" 243
A TÁMOGATOTT MEGYE 244
Ajándékok, testált javak templomnak, kápolnának 244
Ajándékoktól az alapokig 244
Tárgyak adományozása 245
Földek adományozása 247
Pénzadományozások 249
Miselapítványok 252
Bálint-Bors alapítvány 254
A „falu adósságának" haszna 255
„ Csengettyű pénz " 256
A TÁMOGATÓ MEGYE 257
Tűzkárosultaknak fa 257
Külső szervezetnek nyújtott támogatás 259
Ellopott állatok árának megtérítése 259
Szegények támogatása 260
VIII. A MEGYE, MINT ÉPÜLETFENNTARTÓ ÉS INTÉZMÉNYMŰKÖDTETŐ 261
A MEGYÉS TEMPLOM 261
A „megyés templom " épülete 261
A templomi építkezésekről általában 261
A torony 262
Az oldalhajó és előzménye: az „eresz" 264
A sekrestye 268
A kórus 268
A „secretum" mint templomi rejtekhely 269
Templomi épületrészek és javításaik 269
Építési anyagok vásárlása 271
A „megyés templom " cinterme, várfala, környéke 272
A védőfal és kapui 272
A hajdani „tetemtartó" rejtélye 278
Kőkeresztek a templom tájékán 279
A főtérformáló megye 280
A „megyés templom " berendezési, felszerelési tárgyai 280
„Nagyoltár" 280
Az eresz (tornác) oltára 281
Szent Antal oltár 282
Szent Kereszt oltára 282
Szent Rosarium oltár 282
Az eladott Szűz Mária oltár 283
Templomi szószék: „prédikáló szék," „catedra" 283
Képek, szobrok 284
Harangok 285
Kereplő 287
Orgona 288
Padok, székek 288
Baldachin 289
Lobogó, zászló 289
Antependium (antipendium) 290
Nagypénteki koporsó 292
Könyvek 292
Jeltelenségben maradó tárgyak 294
A templom működtetéséhez szükséges anyagok 295
KISEBB TEMPLOMOK, KÁPOLNÁK 298
A téma kutatása és szűkítése 298
A „Jézus szenvedése" templom 299
A háromtizesi „Szent Kereszt feltalálása " templom 303
Az altizesi „ Keresztelő Szent János " templom 304
A kotormányi „Sarlós Boldogasszony " templom 305
Az egerszéki, tanyai „Kisboldogasszony " templom 307
A csinódi, tanyai „Szentháromság " templom 307
A „Nagyboldogasszony " kápolna 307
„ Szent Anna " kápolna 312
„ Bálint-Bors " kápolna 313
TEMETŐK, KERESZTEK, KÁLVÁRIA 314
Temetők 314
Szabadtéri keresztek 316
Kálvária 316
ISKOLA 317
SZOLGÁLATI LAKÁSOK 320
Paplak (plébániaház) és melléképületei 320
A plébániaházak, mint korszakjelzők 320
Plébániaépítés a XVIII. század közepén 321
Plébániaépítés 1906-ban 323
A plébániai telek épületeinek javítása, megújítása 324
A kántorlak (a „megyés mester háza") és melléképületei 325
A segédkántori („harangozói", tanítói) lakás 328
IX. A MEGYE ÉS PAPJA 329
PLÉBÁNOSOK, PAPOK SZENTGYÖRGY MEGYÉJÉBEN 329
„Megyés pap", „pap bácsi", plébános 1 329
A plébános az egyházi hatóságok és a megye között 329
A megye plébánosainak lajstroma 332
Rangok és feladatok 336
A plébános klerikus segítői 337
A plébános „ udvartartása " 338
PAPJELÖLÉS, PAPVÁLASZTÁS 339
A PLÉBÁNOS JÖVEDELMEI 342
A paptartás székely alapja: a kepe 342
Kepe és kepefizetés 342
A kepe kutatása 343
Kepeszabályzat a XVII. századból 343
A kepézés módja és a kepe értéke Szentgyörgy megyéjében 1809-ben 346
A kepe sorsa 347
A stólajövedelmek 348
A parochiális földek haszna 349
Szántóföldek és kaszálók 349
A plébánia kertje 351
A votivális misék jövedelme 352
A nép önkéntes, apró adományai a plébánosnak 353
A PLÉBÁNOS VAGYONA 353
X. A MEGYÉS MESTER ÉS TÁRSAI 357
TERMINOLÓGIAI KAVALKAD 357
A deáktól a ludimagisterig 357
A harangozó szó jelentésének változása 358
A KÁNTOR, VAGY MEGYÉS MESTER 359
Szentgyörgy megyéjének kántortanítói az írott dokumentumokban (1627-1930) .359
A kántor választása 361
A helyi akarat és a püspöki jog 361
Helyi törekvések ütközése 1755-ben 361
Jelölés és kinevezés 1803-ban 362
Baka József megválasztása 1879-ben 363
A kántortanító munkája 365
A kántortanító jövedelme 366
A kepe és a tercialitás 366
A stólajövedelem 369
Járandóság a votivális misék díjából 370
A kántorális földek 370
Kántori telek és kert 370
A megye kedvezése kántorának 371
A SEGÉDKÁNTOR, ALTANÍTÓ 371
A segédkántor, altanító és jövedelme 371
A tanító munkája 373
Iskolai tanítás 373
A kántor helyettesítése 374
Felnőttoktatás 375
Katolikus egyesületek szervezése, irányítása 377
Harangozás és sekrestyei szolgálat 377
Ostyasütés 378
HARANGOZÓ-SEKRESTYÉS 378
XI. A TÖRVÉNYKEZŐ, FEGYELMEZŐ, RENDTARTÓ MEGYE 381
AZ EGYHÁZI FEGYELMEZÉS KUTATÁSA 381
ERKÖLCSI ÉS VALLÁSI VÉTSÉGEK A CSÍKSZENTGYÖRGYI MEGYESZÉKE ELŐTT 382
BÜNTETÉSEK 383
A VÉTKEK PÉLDATÁRA 385
Ünnepet szegett, ünnepet rontott munkával 385
Kenyeret sütött 385
Ganét hordott 385
Aratott, csépelt, gabonát tisztított 386
Esztenára kenyeret vitt 386
Esztenán járt ordáért 386
Esztenán járt, esztenán hevert 386
Égettbort főzött 386
Mogyorót, málnát szedett 386
Szekérrel járt 387
Szénamunkát végzett 387
Malmát járatta, őrölt 387
Ványolóját jártatta 387
Különleges munkát végzett 388
Misét mulasztott 388
Templomkerülő hírében áll 388
Bizonyos konkrét ünnepeken a havasokban járt 388
Mise alatt otthon hevert 388
Mise alatt a templom mellett lődörgött 389
Mise helyett részegeskedett 389
Hosszú időn át nem gyónt 389
Böjtöt szegett 389
A templomban helytelenül viselkedett 390
A templomban beszélgetett, nevetgélt 390
Aludt a misén 390
Templomi helyen vitatkozott 390
Korához és az alkalomhoz mérten nem illendően öltözködött 390
Mise alatt kiment a templomból 391
Káromkodott 391
Tiltott időben, tiltott helyen táncolt és táncalkalmat teremtett 391
Nem engedélyezett táncos összejövetelen táncolt 391
Táncolóknak helyet adott 392
Tiltott időben muzsikált 392
Paráználkodott, tiltott szerelmi viszonyt folytatott 392
Legénykedő kalandokba bocsátkozott 392
Leányként, asszonyként túlzottan vonzódott a férfiakhoz 393
Tartósan tiltott szerelmi viszonyba keveredett 393
„Bitangot vetett", törvénytelen gyermeket szült 394
„Tisztátalan személyeknek" szállást adott 394
Szüleit szidta, verte 395
Feleségét, gyermekeit, szidta, verte 395
Hitt a babonában 395
Szülés után asszonyavatás nélkül járkált 395
Haragot tartott 396
Engedetlen volt a megye vezetőivel szemben 396
Nem végezte el azt a közmunkát, amelyre a megyebíró felszólította 396
Nem hozott zöld ágat a templomhoz a megyebíró parancsára 397
A megyebíró felszólítására sem adott „kepét", a zálogolásnak ellenállt 397
A megye piacán helytelenül viselkedett 397
XII. UTÓSZÓ 399
(A téma kutatásáról és a kötet születéséről)
XIII. RÖVIDÍTÉSEK 403
AZ M. 1-115. JELŰ TÖRTÉNETI FORRÁS-RÖVIDÍTÉSEK FELOLDÁSA.. 403
LEVÉLTÁRAK, IRATTÁRAK, DOKUMENTUM-GYŰJTEMÉNYEK
RÖVIDÍTÉSEI 407
AZ ARCHÍV SZÖVEGEKBEN ELŐFORDULÓ FEL NEM OLDOTT
RÖVIDÍTÉSEK JELENTÉSE 409
XIV. IRODALOM 411
XV. MUTATÓK 421
TÁJSZAVAK ÉS RÉGIES KIFEJEZÉSEK MUTATÓJA 421
HELYNEVEK MUTATÓJA 431
XVI. TARTALOM 435

Témakörök