Fülszöveg
Szenteleky Kornél összegyűjtött művéinek harmadik kötetét tartja a kezében az olvasó. Kisregényei és novellái után most első ízben lát napvilágot verseinek gyűjteménye, s ugyancsak először látjuk együtt lírai kisprózáit, útirajzait és versfordításait is.
Költészetéről kortársa, Fekete Lajos máig érvényes megállapításokat tett: „Szenteleky a tárgyakkal való meleg közösségében szétönti lelkét, s nem könnyű megállapítani, vajon tőről tépett valódi virággal vagy a költő álmodta mély illatú mimózával van találkozásunk. Témáiban az alkotó csak sejtető lelket lehel, s éppen ezért költeményeinek vérkeringéséből nehéz megállapítani, vajon valóság vagy álmodott élet ütközik-e ki a finom kék erek alól. A szépségekben ködlő messzi múlt utáni vágy is sokat tett ahhoz, hogy Szenteleky költészetének ilyen kettőssége, a fájdalmas széphez való görcsös ragaszkodása és ellenszenve a tapadó, reális élettel szemben eny-nyire kifejlődhetett."
Szenteleky eredendően lírai alkat volt, kisprózáiban és...
Tovább
Fülszöveg
Szenteleky Kornél összegyűjtött művéinek harmadik kötetét tartja a kezében az olvasó. Kisregényei és novellái után most első ízben lát napvilágot verseinek gyűjteménye, s ugyancsak először látjuk együtt lírai kisprózáit, útirajzait és versfordításait is.
Költészetéről kortársa, Fekete Lajos máig érvényes megállapításokat tett: „Szenteleky a tárgyakkal való meleg közösségében szétönti lelkét, s nem könnyű megállapítani, vajon tőről tépett valódi virággal vagy a költő álmodta mély illatú mimózával van találkozásunk. Témáiban az alkotó csak sejtető lelket lehel, s éppen ezért költeményeinek vérkeringéséből nehéz megállapítani, vajon valóság vagy álmodott élet ütközik-e ki a finom kék erek alól. A szépségekben ködlő messzi múlt utáni vágy is sokat tett ahhoz, hogy Szenteleky költészetének ilyen kettőssége, a fájdalmas széphez való görcsös ragaszkodása és ellenszenve a tapadó, reális élettel szemben eny-nyire kifejlődhetett."
Szenteleky eredendően lírai alkat volt, kisprózáiban és útiraj-
zaiban - mint Bori Imre, a kötet anyagának összeállítója utószavában megállapítja - „nem vallani és megidézni akart, az epikus veretű epizódok is emléktalajt jelentenek az érző író számára, elannyira, hogy megelégszik akár
a benyomás tenyérnyi területével is, amelyet hangulattengerek vesznek körül Lírai prózájában a részletek kultuszával, a képek és hangok egyeduralmával, a hangulatoknak és a reflexióknak sokaságával a magyar novellairodalom rövidprózájának impresz-szionista vonulatába illeszkedik".
Ugyancsak Bori Imre írta, hogy „társfordítójának, Deb-reczeni Józsefnek együttműködésével készítette el 1928-ban Bazsalikom címmel a modern szerb költészet antológiáját, s látta el szép bevezetővel". A délszláv irodalmak iránti érdeklődéséhez a személyesség ösztönzése is hozzájárult, programszerű fordítási tevékenységét pedig pedagógiai szándékok is vezérelték. „Olasz, francia és német nyelvből a tolmácsolásai kedvteléseinek, olvasmányainak a dokumentumai."
¦
Vissza