Szentek élete I.

Fülszöveg

A szentek tisztelete kezdettől fogva jelentős szerepet játszott a keresztények életében. A 2. századtól a vértanúk sírjánál évente összegyűlt a hívő közösség, és felolvasták az ún. mártíraktát, melyet hivatalosan vezettek, hogy a szent példája és állhatatossága megerősítse hitükben az utódokat. Ezek a pontos és hiteles dokumentumok az üldözések elmúltával kiegészültek, megszülettek az első kalendáriumok, majd a középkor folyamán kialakultak a szentek legendáit összefoglaló különféle gyűjtemények. Míg a korábbi irodalmi emlékek igen szűkszavúak voltak, e legendák bőséges és színes elbeszéléssel szóltak a szentekről, írásba foglalva egyrészt a dokumentálható hagyományt, másrészt azokat a csodás történeteket, melyeket a szent iránti tisztelet és szeretet teremtett.
A legendáriumok igen nagy népszerűségnek örvendtek (Szent Benedek Regulája előírta, hogy a szerzetesek naponta kétszer olvassanak fel a szentek életéből) olyannyira, hogy pl. a 13. században keletkezett Legenda Aurea óvatos becslések szerint is legalább 10000 példányban forgott közkézen, s a könyvnyomtatás első évtizedeiben több kiadást ért meg, mint a Biblia.
Jelen munka gerincét a hivatalos Római Kalendárium szentjei alkotják, kiegészítve a magyar föld jelentős szentjeivel, köztük olyanokkal, akik a közelmúltban lettek boldoggá avatva. Míg a korábbi évtizedek hasonló kiadványai a színes eseményekre, a gondos lélek- és jellemábrázolásokra helyezték a fő hangsúlyt, addig ez a mű tudományos igénnyel készült, tehát elsősorban azokat az adatokat közli, melyek kiállták a közelmúlt kutatásainak próbáját. Természetesen egy ilyen gyűjtemény elválaszthatatlan a legendás elemektől, így az életrajzok végén néhány ismert, de manapság a jámbor hagyomány körébe utalt történetet is olvashatunk, melyek egy-egy pillanatra felvillantják az Olvasó előtt e közel két évezredes műfaj legcsillogóbb gyöngyszemeit. Vissza