Szent Terézia összes művei I. (töredék)

A tökéletesség útja és a belső várkastély

Szerző

Fordító

Győr

'Szent Terézia: Szent Terézia összes művei I. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Győri Kármelita Rendház
Kiadás helye:	Győr
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	491 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	16 cm x 11 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet. Melléklettel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

A fordító előszava	5
A tökéletesség útja
Cím, amelyet Szent Terézia maga adott művének	9
Nyilatkozat	9
Szent Terézia előszava	10
Azon okokról, amelyek engem arra indítottak, hogy ezt a kolostort olyan szigorú életűvé tegyem	15
Elmondja, hogyan kell letenni az anyagi gondokról s hogy mekkora kincs a szegénység	18
Folytatja azt a tárgyat, amelyről az első fejezetben kezdett beszélni s buzdítja a nővéreket, kérjék állhatatosan Isten kegyelmét azok számára, akik az Egyházért dolgoznak. Egy imával végződik	23
Ajánlja a rendi szabály hűséges megtartását s azonkívül három, a lelki élet szempontjából nagyon fontos dolgot köt olvasóinak lelkére	30
Több beszél a gyóntatókról. Kifejti, mennyire fontos, hogy tudós férfiak legyenek	39
Visszatér a tökéletes szeretet tárgyalására	44
Folytatólag beszél a szellemi szeretetről s néhány tanáccsal szolgál arra nézve, hogy miképpen lehet azt megszerezni	49
Arról beszél, hogy mekkora kincset bir az, akinek sikerült úgy belsőleg, mint külsőleg lemondania minden teremtett dologról	57
Ajánlja, hogy akik elhagyták a világot, azok kerüljék a rokonaikat. Utal arra, hogy milyen igazi jó barátokat találnak a szerzetben	60
Fejtegeti, hogy mit sem ér a mondattakról lemondani, ha csak le nem mondunk önmagunkról is; s hogy miképpen függ össze ez az erény az alázatossággal...	63
Folytatólag beszél az önmegtagadásról és fejtegeti annak azt a faját, amelyet a betegségekben kell gyakorolni	68
Arról beszél, hogy ha valaki igazán szereti Istent, akkor nagyon kevésbe veszi az életet és az emberek becsülését	71
Folytatólag fejtegeti az önmegtagadást. A szerzetesnők kerüljék a világ elveit és gondolkodásmódját s kirázólag az igazi elvhez tartságk magukat	76
Kijelenti, hogy senkit sem szabad fogadalomra bocsátani, akinek gondolkozásmódja ellentétben áll az eddig kifejtett elvekkel	82
Arról beszél, hogy mekkora haszonnal jár az, ha nem mentegetjük magunkat még akkor sem, ha ártatlanul itélnek el bennünket	84
Kifejti, hogy mennyivel tökéletesebb a szemlélődő emberek élete azokénál, akik pusztán az elmélkedésre szorítkoznak. Hogy miképpen szokta az Úr néha a szórakozott lelket is fölemelni a tökéletes szemlélődés magaslatára; s hogy miért teszi ezt. Ez és az utána következő fejezet nagyon megszivlelendő	88
Arról beszél, hogy nem minden lélek alkalmas a szemlélődésre; hogy egyesek csak hosszú idő mulva érik el; s hogyha valaki igazán alázatos, akkor nem fog elkívánkozni arról az útról, amelyen az Úr vezeti	94
Folytatja ugyanazt a tárgyat s kifejti, hogy mennyivel többet kell szenvednie a szemlélődő léleknek, mint a munkálkodónak. Nagy vigasztalásul fog szolgálni ez utóbbiaknak	99
Megkezdi az imádság fejtegetését. Olyan lelkekhez szól, akik nem képesek az elmélkedésben értlmükkel dolgozni	105
Azt fejtegeti, hogy az imádság útján - akár így, akár úgy - de sohasem hiányzanak a lelki vígasztalások. Tanácsolja a nővéreknek, hogy az imádság legyen rendes tárgya a beszélgetésüknek	116
Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember erős elhatározással fogjon hozzá az imádsághoz és ne törödjék azzal, ha a rossz szellem igyekszik őt erről lebeszélni	120
Megmagyarázza, hogy mi az elmélkedés	127
Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember ne forduljon vissza, ha egyszer rálépett az imádság útjára s hogy milyen sziklaszilárd elhatározással kell azt elkezdeni	132
Arról beszél, hogy miképpen kell az ajakimát jól végezni s hogy mennyire elválaszthatatlan tőle az elmélkedés	136
Azt magyarázza, hogy mennyire hasznos az ember lelkére nézve, ha jól végzi az ajakimát s hogy Isten gyakran épen ajaima közben szokta a lelket természetfölötti állapotba helyezni	140
Megmagyarázza a módját annak, hogy miképpen kell az embernek az eszét összeszednie. Megemlít néhány eszközt erre vonatkozólag. Ez a fejezet nagyon hasznos azokra nézve, akik belekezdenek az imádságba	143
Beszél arról a nagy szeretetről, amelyet az Úr a Miatyánk első szavaiban fejez ki; s arról, hogy akik Istennek igazi leányai akarnak lenni, azoknak nem szabad semmit sem adniok a nemesi származásukra	149
Megmagyarázza, hogy miben áll az összeszedettség imája s néhány eszközt említ, amelynek segítségével hozzá szokhatunk	153
Folytatólag beszél az összeszedettség imája megszerzésének eszközéről s arról, hogy semmit se adjunk arra, vajon szeretnek-e bennünket az előljáróink vagy sem	160
Megmagyarázza, mennyire fontos tisztában lennünk azzal, hogy mit kérünk az imádságban. Fejtegeti a Miatyánk ezen szavait: Szerettessék meg a Te neved; jöjjön el a Te országod. Ezeket a szavakat a nyugalmi imára alkalmazza és elkezdi annak tárgyalását	164
Folytatólag beszél ugyanarról a tárgyról. Megmagyarázza, miben áll a nyugalmi ima és néhány tanácsot ad azoknak, akiknek az Úr megadta ezen ima kegyelmét. Sok megszívlelésre méltó dolog van benne	169
Tárgyalja a Miatyánk ezen szavait: Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Arról beszél, hogy mily sokat tesz az, aki ezeket a szavakat őszinte lélekkel ejti ki és hogy mennyire meg fogja őt jutalmazi az Úr	179
Fejtegeti, mennyire rászolunk arra, hogy az Úr megadja nekünk azt, amit a Miatyánk ezen szavaival kérünk: «Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma»	187
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Nagyon hasznos a Szentáldozás utáni hálaadás szempontjából	191
Egy, az örök Atyához intézett imával befejezi ezt a tárgyat	198
Ezen szavakat fejtegeti: «Bocsásd meg a mi bűneinket»	202
Fejtegeti a Miatyánk imájának magasztosságát és magyarázza, hogy mennyire mindenféle vigasztalást merít belőle	209
Fejtegeti, mennyire szükséges dologért imádkozunk, midőn arra kérjük a mennyei Atyát, hogy adja meg nekünk azt, amit e szavakban fejezünk ki: «És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól». Megmagyarázza a kísértések néhány faját. Nagyon fontos dolgokat tartalmaz	212
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Tanácsokkal szolgál különféle kisértésekre vonatkozólag s két eszközt említ meg, amelyek segélyével az ember megszabadulhat tőlük. Ez a fejezet nagyon tanulságos úgy az olyanokra nézve, akiknek hamis alázatosságra van kisértésük, mint a gyóntatóik számára	220
Kifejti, hogyha mindig Isten iránti szeretettel és félelemmel haladunk előre, akkor meg fogjuk állni a helyünket a sok kisértés közepette	225
Tárgyalja az istenfélelmet s azt, hogy miképpen őrizkedjünk a bocsánatos bűnöktől	230
Tárgyalja ezen utolsó szavakat: «De szabadíts meg a gonosztól. Amen»	236
A belső várkastély
Szent Terézia előszava	245
Az első lakás	248
Szó van benne lelkünk szépségéről és nagy méltóságáról; könyebb megérttetés céljából egy hasonlattal és; hangsúlyozza, mily hasznos ez utobbit jól felfogadni s tudni, hogy mily kegyelmeket kaphatunk Istentől s hogy a belső várkastély kapuja az imádság	248
Elmondja, hogy milyen utálatos az emberi lélek a halálos bűn állapotában és hogy miképpen adta ezt Isten egy bizonyos személynek értésére. Mond egyet-mást az önismeretről. Az olvasónak hasznára lesz, mert néhány fontos kérdést tárgyal. Megmagyarázza, hogy miképpen kell a lelki lakásokat képezni	255
A második lakás	268
Arról beszél, hogy mennyire szükséges az állhatatosság s hogy a lélek csak általa juthat be a további lelki lakásokba. Leírja azt a nagy harcot, amelyet az ördög ellen kell megvívnia. Vigyázzunk, nehogy az utat mindjárt az elején elhibázzuk. Megemlít ere vonatkozólag egy eszközt, amely saját tapasztalata szerint igen hathatós	268
A harmadik lakás	278
Arról beszél, hogy a tökéletességnek bármekkora magaslatára jutott is valaki, ameddig él, nem élvez biztosságot s üdvös félelemmel illik haladnia. Van benne egynéhány hasznos pont	278
Folytatja ugyanazt; beszél a lelki szárazságról s arról, hogy nézete szerint mi lehetne annak következménye. Miképpen tegyük önmagunkat próbára. Hogyan próbálja meg az Úr a lelkeket ebben a lelki lakásban	285
A negyedik lakás	295
Arról beszél, hogy miben különböznek egymástól a szívbeli vigasztalások, az imában való elérzékenyülés és a szellemi örömök. Elmondja, mennyire megörült, mikor megértette, hogy más a képzelet és más az értelem. Ez a fejezet sok hasznosat tartalmaz olyanok számára, akik szórakozottak az imádságban	295
Ugyanazta tárgyat folytatja s egy hasonlattal magyarázza meg. Mik a szellemi örömök s egy hasonlattal magyarázza meg. Mik a szellemi örömök s hogyan részesülünk bennök anélkül, hogy utánok törekednénk?	304
Beszél az összeszedettség imájáról, amelyet az Úr rendesen előbb ad meg, mint azt, amelyről az imént volt szó, tudniillik a szellemi örömök imáját. Kifejti mindkettőnek hatásait	310
Az ötödik lakás	321
Arról kezd beszélni, hogy miképen egyesül a lélek Istennel az imában; megmagyarázza, miből vehető észre, hogy a dolog nem tévedés	321
Ugyanazt folytatja; egy kedves hasonlat segélyével magyarázza meg az egyesülés imáját; elmondja, mik a határai a lélekre. Nagyon megszivlelendő fejezet	330
Ugyanazt az anyagot tárgyalja folytatólag; beszél egy másféle egyesülésről, amelyet a lélek Isten kegyelméből elérhet s arról, hogy mennyire fontos ebből a szempontból a felebaráti szeretet. Nagyon sok hasznos dolog van benne	339
Ugyanazt a tárgyat folytatja s még részletesebben megmagyarázza ezt az elmélkedési módot. Arra figyelmezteti az olvasót, hogy nagyon nagy elővigyázattal kell haladnia, mert a rossz szellem minden követ megmozdít, hogy visszatérésre bírja azt, aki erre az útra lépett	347
A hatodik lakás	354
Elmondja, hogy mikor az Úr nagyobb kegyelmeket kezd adni a léleknek, annak sokat kell szenvednie. Megemlít néhány ilyen szevedést. Hogyan viselik el azokat e lelki lakás lakói? Hasznos dolgokat tartalmaz e fejezet olyanok számára, akiknek sok a lelki szenvedésük	354
Beszél azon különböző eszközökről, amelyeket az Úr használ a lélek felébresztésére. Ezek nagyon értékes és magasztos kegyelmek s úgy látszik, ezeknél nem kell félni a csalódástól	364
Folytatja ugyanazt az anyagot s elmondja, miként beszél Isten a lélekhez, ha olykor úgy tetszik neki. Tanácsokat ad, hogy miként viselkedjék a lélek ilyen alkalmakkor s hogy ne kövesse a maga eszét. Néhány jelet említ meg, amelyekből megállapítható, vajjon tévedésen alapul-e a dolog vagy sem. Ez a fejezet nagyon hasznos az olvasónak	369
Arról beszél, hogy függeszti föl Isten a léleknek működéseit az elragadtatás, extázis vagy önkivület által, ami mind egy és ugyanaz. Miért kell ahhoz nagy bátorság, hogy valaki ilyen nagy kegyelmeket fogadjon el Ő Szent Felségétől?	380
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Beszél egy másfajta elragadtatásról, amelyben a lélek Isten hivására mintegy felrepül hozzá. Kifejti, hogy miért kell ehhez bátorság. Érdekesen magyarázza meg az Úrnak ezen kegyelmét. Nagyon hasznos	391
Elmondja az előbbi fejezetben tárgyalt imának egy következményét, amelyről meg lehet ismertni, hogy csakugyan igazi, nem pedig csalódás. Más kegyelmekről beszél, amelyeket a lélek az Úrtól kap, hogy Őt teljes szívéből dicsőítse	398
Beszél arról, hogy mekkora fájdalmat éreznek bűneik miatt azok a lelkek, amelyeket az Úr az említett kegyelmekben részesít. Megmagyarázza, hogy mekkora hiba, ha valaki, bármennyire magas lelki életet éljen is, nem tartja állandóan szemei előtt a mi Urunknak Jézus Krisztusnak emberiségét, az Ő szent szenvedését és életét, nemkülönben a dicsőséges Szűz Anyát és a szenteket. Nagyon hasznos fejezet	406
Elmondja, hogy miképpen közlekedik Isten a lélekkel értelmi látomás útján s néhány idevágó tanácsot ad. Beszél arról, milyen hatást gyakorol a lélekre a látomás, ha vadi. Hangsúlyozza, hogy az ilyen kegyelmeket titokban kell tartani	417
Elmagyarázza, hogy miképpen nyilvánítja ki magát az Úr a léleknek képzeleti látomás útján. Kijelenti, hogy nem tanácsos ezen látomások után vágyakozni s megmondja, hogy miért. Nagyon hasznos fejezet	425
Beszél egyéb kegyelmekről, amelyeket Isten a léleknek ád, még pedig más módon, mint az említetteket s arról, hogy mekkora haszna van ezekből a léleknek	435
Isten oly hő vágyat kelt a lélekben a másvilág után, hogy az testi életét veszélyezteti; beszél arról, hogy mily nagy haszna van az Úr ezen kegyelmének	439
A hetedik lakás	447
Arról beszél, hogy mily nagy kegyelmekkel halmozza el Isten a lelket, ha bejutott a hetedik lelki lakásba. Megmagyarázza, hogy miként érti azt a különbséget, ami a lélek és a szellem között fennforog, annak ellenére, hogy a kettő egy és ugyanaz. Sok megszívlelésre méltó dolog van benne	447
Folytatja ugyanazt a tárgyat; megmagyarázza a különbséget a lelki egyesülés és a lelki házasság között; néhány hasonlatot alkalmaz a dolog megvilágítására	454
Beszél azokról a nagy hatásokról, amelyeket ez az ima létrehoz; gondosan és figyelmesen kell ezeket megvizsgálni, mert csodálatos, mennyire különböznek azoktól, amelyek az ima előbbi fokozatain jelentkeztek a lélekben	462
Befejezés, amelyben el van mondva, hogy mi a célja a mi Urunknak, mikor akkora kegyelmeket ád a léleknek; mennyire szükséges, hogy Márta és Mária szövetkezzenek. Nagyon hasznos fejezet	470
Utóirat	480

Témakörök

Töredékkötetek > Paratudományok
Töredékkötetek > Vallás
Paratudományok > Spiritizmus > Misztika
Vallás > Vallásos irodalom > Elmélkedések
Vallás > Kereszténység > Egyházak, felekezetek > Katolikus

Szent Terézia

Szent Terézia műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Terézia könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem