kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Győri Kármelita Rendház |
---|---|
Kiadás helye: | Győr |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 491 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 16 cm x 11 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. Melléklettel. |
A fordító előszava | 5 |
A tökéletesség útja | |
Cím, amelyet Szent Terézia maga adott művének | 9 |
Nyilatkozat | 9 |
Szent Terézia előszava | 10 |
Azon okokról, amelyek engem arra indítottak, hogy ezt a kolostort olyan szigorú életűvé tegyem | 15 |
Elmondja, hogyan kell letenni az anyagi gondokról s hogy mekkora kincs a szegénység | 18 |
Folytatja azt a tárgyat, amelyről az első fejezetben kezdett beszélni s buzdítja a nővéreket, kérjék állhatatosan Isten kegyelmét azok számára, akik az Egyházért dolgoznak. Egy imával végződik | 23 |
Ajánlja a rendi szabály hűséges megtartását s azonkívül három, a lelki élet szempontjából nagyon fontos dolgot köt olvasóinak lelkére | 30 |
Több beszél a gyóntatókról. Kifejti, mennyire fontos, hogy tudós férfiak legyenek | 39 |
Visszatér a tökéletes szeretet tárgyalására | 44 |
Folytatólag beszél a szellemi szeretetről s néhány tanáccsal szolgál arra nézve, hogy miképpen lehet azt megszerezni | 49 |
Arról beszél, hogy mekkora kincset bir az, akinek sikerült úgy belsőleg, mint külsőleg lemondania minden teremtett dologról | 57 |
Ajánlja, hogy akik elhagyták a világot, azok kerüljék a rokonaikat. Utal arra, hogy milyen igazi jó barátokat találnak a szerzetben | 60 |
Fejtegeti, hogy mit sem ér a mondattakról lemondani, ha csak le nem mondunk önmagunkról is; s hogy miképpen függ össze ez az erény az alázatossággal... | 63 |
Folytatólag beszél az önmegtagadásról és fejtegeti annak azt a faját, amelyet a betegségekben kell gyakorolni | 68 |
Arról beszél, hogy ha valaki igazán szereti Istent, akkor nagyon kevésbe veszi az életet és az emberek becsülését | 71 |
Folytatólag fejtegeti az önmegtagadást. A szerzetesnők kerüljék a világ elveit és gondolkodásmódját s kirázólag az igazi elvhez tartságk magukat | 76 |
Kijelenti, hogy senkit sem szabad fogadalomra bocsátani, akinek gondolkozásmódja ellentétben áll az eddig kifejtett elvekkel | 82 |
Arról beszél, hogy mekkora haszonnal jár az, ha nem mentegetjük magunkat még akkor sem, ha ártatlanul itélnek el bennünket | 84 |
Kifejti, hogy mennyivel tökéletesebb a szemlélődő emberek élete azokénál, akik pusztán az elmélkedésre szorítkoznak. Hogy miképpen szokta az Úr néha a szórakozott lelket is fölemelni a tökéletes szemlélődés magaslatára; s hogy miért teszi ezt. Ez és az utána következő fejezet nagyon megszivlelendő | 88 |
Arról beszél, hogy nem minden lélek alkalmas a szemlélődésre; hogy egyesek csak hosszú idő mulva érik el; s hogyha valaki igazán alázatos, akkor nem fog elkívánkozni arról az útról, amelyen az Úr vezeti | 94 |
Folytatja ugyanazt a tárgyat s kifejti, hogy mennyivel többet kell szenvednie a szemlélődő léleknek, mint a munkálkodónak. Nagy vigasztalásul fog szolgálni ez utóbbiaknak | 99 |
Megkezdi az imádság fejtegetését. Olyan lelkekhez szól, akik nem képesek az elmélkedésben értlmükkel dolgozni | 105 |
Azt fejtegeti, hogy az imádság útján - akár így, akár úgy - de sohasem hiányzanak a lelki vígasztalások. Tanácsolja a nővéreknek, hogy az imádság legyen rendes tárgya a beszélgetésüknek | 116 |
Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember erős elhatározással fogjon hozzá az imádsághoz és ne törödjék azzal, ha a rossz szellem igyekszik őt erről lebeszélni | 120 |
Megmagyarázza, hogy mi az elmélkedés | 127 |
Fejtegeti, mennyire fontos, hogy az ember ne forduljon vissza, ha egyszer rálépett az imádság útjára s hogy milyen sziklaszilárd elhatározással kell azt elkezdeni | 132 |
Arról beszél, hogy miképpen kell az ajakimát jól végezni s hogy mennyire elválaszthatatlan tőle az elmélkedés | 136 |
Azt magyarázza, hogy mennyire hasznos az ember lelkére nézve, ha jól végzi az ajakimát s hogy Isten gyakran épen ajaima közben szokta a lelket természetfölötti állapotba helyezni | 140 |
Megmagyarázza a módját annak, hogy miképpen kell az embernek az eszét összeszednie. Megemlít néhány eszközt erre vonatkozólag. Ez a fejezet nagyon hasznos azokra nézve, akik belekezdenek az imádságba | 143 |
Beszél arról a nagy szeretetről, amelyet az Úr a Miatyánk első szavaiban fejez ki; s arról, hogy akik Istennek igazi leányai akarnak lenni, azoknak nem szabad semmit sem adniok a nemesi származásukra | 149 |
Megmagyarázza, hogy miben áll az összeszedettség imája s néhány eszközt említ, amelynek segítségével hozzá szokhatunk | 153 |
Folytatólag beszél az összeszedettség imája megszerzésének eszközéről s arról, hogy semmit se adjunk arra, vajon szeretnek-e bennünket az előljáróink vagy sem | 160 |
Megmagyarázza, mennyire fontos tisztában lennünk azzal, hogy mit kérünk az imádságban. Fejtegeti a Miatyánk ezen szavait: Szerettessék meg a Te neved; jöjjön el a Te országod. Ezeket a szavakat a nyugalmi imára alkalmazza és elkezdi annak tárgyalását | 164 |
Folytatólag beszél ugyanarról a tárgyról. Megmagyarázza, miben áll a nyugalmi ima és néhány tanácsot ad azoknak, akiknek az Úr megadta ezen ima kegyelmét. Sok megszívlelésre méltó dolog van benne | 169 |
Tárgyalja a Miatyánk ezen szavait: Legyen meg a Te akaratod, miképpen a mennyben, azonképpen itt a földön is. Arról beszél, hogy mily sokat tesz az, aki ezeket a szavakat őszinte lélekkel ejti ki és hogy mennyire meg fogja őt jutalmazi az Úr | 179 |
Fejtegeti, mennyire rászolunk arra, hogy az Úr megadja nekünk azt, amit a Miatyánk ezen szavaival kérünk: «Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma» | 187 |
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Nagyon hasznos a Szentáldozás utáni hálaadás szempontjából | 191 |
Egy, az örök Atyához intézett imával befejezi ezt a tárgyat | 198 |
Ezen szavakat fejtegeti: «Bocsásd meg a mi bűneinket» | 202 |
Fejtegeti a Miatyánk imájának magasztosságát és magyarázza, hogy mennyire mindenféle vigasztalást merít belőle | 209 |
Fejtegeti, mennyire szükséges dologért imádkozunk, midőn arra kérjük a mennyei Atyát, hogy adja meg nekünk azt, amit e szavakban fejezünk ki: «És ne vígy minket a kísértésbe, de szabadíts meg a gonosztól». Megmagyarázza a kísértések néhány faját. Nagyon fontos dolgokat tartalmaz | 212 |
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Tanácsokkal szolgál különféle kisértésekre vonatkozólag s két eszközt említ meg, amelyek segélyével az ember megszabadulhat tőlük. Ez a fejezet nagyon tanulságos úgy az olyanokra nézve, akiknek hamis alázatosságra van kisértésük, mint a gyóntatóik számára | 220 |
Kifejti, hogyha mindig Isten iránti szeretettel és félelemmel haladunk előre, akkor meg fogjuk állni a helyünket a sok kisértés közepette | 225 |
Tárgyalja az istenfélelmet s azt, hogy miképpen őrizkedjünk a bocsánatos bűnöktől | 230 |
Tárgyalja ezen utolsó szavakat: «De szabadíts meg a gonosztól. Amen» | 236 |
A belső várkastély | |
Szent Terézia előszava | 245 |
Az első lakás | 248 |
Szó van benne lelkünk szépségéről és nagy méltóságáról; könyebb megérttetés céljából egy hasonlattal és; hangsúlyozza, mily hasznos ez utobbit jól felfogadni s tudni, hogy mily kegyelmeket kaphatunk Istentől s hogy a belső várkastély kapuja az imádság | 248 |
Elmondja, hogy milyen utálatos az emberi lélek a halálos bűn állapotában és hogy miképpen adta ezt Isten egy bizonyos személynek értésére. Mond egyet-mást az önismeretről. Az olvasónak hasznára lesz, mert néhány fontos kérdést tárgyal. Megmagyarázza, hogy miképpen kell a lelki lakásokat képezni | 255 |
A második lakás | 268 |
Arról beszél, hogy mennyire szükséges az állhatatosság s hogy a lélek csak általa juthat be a további lelki lakásokba. Leírja azt a nagy harcot, amelyet az ördög ellen kell megvívnia. Vigyázzunk, nehogy az utat mindjárt az elején elhibázzuk. Megemlít ere vonatkozólag egy eszközt, amely saját tapasztalata szerint igen hathatós | 268 |
A harmadik lakás | 278 |
Arról beszél, hogy a tökéletességnek bármekkora magaslatára jutott is valaki, ameddig él, nem élvez biztosságot s üdvös félelemmel illik haladnia. Van benne egynéhány hasznos pont | 278 |
Folytatja ugyanazt; beszél a lelki szárazságról s arról, hogy nézete szerint mi lehetne annak következménye. Miképpen tegyük önmagunkat próbára. Hogyan próbálja meg az Úr a lelkeket ebben a lelki lakásban | 285 |
A negyedik lakás | 295 |
Arról beszél, hogy miben különböznek egymástól a szívbeli vigasztalások, az imában való elérzékenyülés és a szellemi örömök. Elmondja, mennyire megörült, mikor megértette, hogy más a képzelet és más az értelem. Ez a fejezet sok hasznosat tartalmaz olyanok számára, akik szórakozottak az imádságban | 295 |
Ugyanazta tárgyat folytatja s egy hasonlattal magyarázza meg. Mik a szellemi örömök s egy hasonlattal magyarázza meg. Mik a szellemi örömök s hogyan részesülünk bennök anélkül, hogy utánok törekednénk? | 304 |
Beszél az összeszedettség imájáról, amelyet az Úr rendesen előbb ad meg, mint azt, amelyről az imént volt szó, tudniillik a szellemi örömök imáját. Kifejti mindkettőnek hatásait | 310 |
Az ötödik lakás | 321 |
Arról kezd beszélni, hogy miképen egyesül a lélek Istennel az imában; megmagyarázza, miből vehető észre, hogy a dolog nem tévedés | 321 |
Ugyanazt folytatja; egy kedves hasonlat segélyével magyarázza meg az egyesülés imáját; elmondja, mik a határai a lélekre. Nagyon megszivlelendő fejezet | 330 |
Ugyanazt az anyagot tárgyalja folytatólag; beszél egy másféle egyesülésről, amelyet a lélek Isten kegyelméből elérhet s arról, hogy mennyire fontos ebből a szempontból a felebaráti szeretet. Nagyon sok hasznos dolog van benne | 339 |
Ugyanazt a tárgyat folytatja s még részletesebben megmagyarázza ezt az elmélkedési módot. Arra figyelmezteti az olvasót, hogy nagyon nagy elővigyázattal kell haladnia, mert a rossz szellem minden követ megmozdít, hogy visszatérésre bírja azt, aki erre az útra lépett | 347 |
A hatodik lakás | 354 |
Elmondja, hogy mikor az Úr nagyobb kegyelmeket kezd adni a léleknek, annak sokat kell szenvednie. Megemlít néhány ilyen szevedést. Hogyan viselik el azokat e lelki lakás lakói? Hasznos dolgokat tartalmaz e fejezet olyanok számára, akiknek sok a lelki szenvedésük | 354 |
Beszél azon különböző eszközökről, amelyeket az Úr használ a lélek felébresztésére. Ezek nagyon értékes és magasztos kegyelmek s úgy látszik, ezeknél nem kell félni a csalódástól | 364 |
Folytatja ugyanazt az anyagot s elmondja, miként beszél Isten a lélekhez, ha olykor úgy tetszik neki. Tanácsokat ad, hogy miként viselkedjék a lélek ilyen alkalmakkor s hogy ne kövesse a maga eszét. Néhány jelet említ meg, amelyekből megállapítható, vajjon tévedésen alapul-e a dolog vagy sem. Ez a fejezet nagyon hasznos az olvasónak | 369 |
Arról beszél, hogy függeszti föl Isten a léleknek működéseit az elragadtatás, extázis vagy önkivület által, ami mind egy és ugyanaz. Miért kell ahhoz nagy bátorság, hogy valaki ilyen nagy kegyelmeket fogadjon el Ő Szent Felségétől? | 380 |
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Beszél egy másfajta elragadtatásról, amelyben a lélek Isten hivására mintegy felrepül hozzá. Kifejti, hogy miért kell ehhez bátorság. Érdekesen magyarázza meg az Úrnak ezen kegyelmét. Nagyon hasznos | 391 |
Elmondja az előbbi fejezetben tárgyalt imának egy következményét, amelyről meg lehet ismertni, hogy csakugyan igazi, nem pedig csalódás. Más kegyelmekről beszél, amelyeket a lélek az Úrtól kap, hogy Őt teljes szívéből dicsőítse | 398 |
Beszél arról, hogy mekkora fájdalmat éreznek bűneik miatt azok a lelkek, amelyeket az Úr az említett kegyelmekben részesít. Megmagyarázza, hogy mekkora hiba, ha valaki, bármennyire magas lelki életet éljen is, nem tartja állandóan szemei előtt a mi Urunknak Jézus Krisztusnak emberiségét, az Ő szent szenvedését és életét, nemkülönben a dicsőséges Szűz Anyát és a szenteket. Nagyon hasznos fejezet | 406 |
Elmondja, hogy miképpen közlekedik Isten a lélekkel értelmi látomás útján s néhány idevágó tanácsot ad. Beszél arról, milyen hatást gyakorol a lélekre a látomás, ha vadi. Hangsúlyozza, hogy az ilyen kegyelmeket titokban kell tartani | 417 |
Elmagyarázza, hogy miképpen nyilvánítja ki magát az Úr a léleknek képzeleti látomás útján. Kijelenti, hogy nem tanácsos ezen látomások után vágyakozni s megmondja, hogy miért. Nagyon hasznos fejezet | 425 |
Beszél egyéb kegyelmekről, amelyeket Isten a léleknek ád, még pedig más módon, mint az említetteket s arról, hogy mekkora haszna van ezekből a léleknek | 435 |
Isten oly hő vágyat kelt a lélekben a másvilág után, hogy az testi életét veszélyezteti; beszél arról, hogy mily nagy haszna van az Úr ezen kegyelmének | 439 |
A hetedik lakás | 447 |
Arról beszél, hogy mily nagy kegyelmekkel halmozza el Isten a lelket, ha bejutott a hetedik lelki lakásba. Megmagyarázza, hogy miként érti azt a különbséget, ami a lélek és a szellem között fennforog, annak ellenére, hogy a kettő egy és ugyanaz. Sok megszívlelésre méltó dolog van benne | 447 |
Folytatja ugyanazt a tárgyat; megmagyarázza a különbséget a lelki egyesülés és a lelki házasság között; néhány hasonlatot alkalmaz a dolog megvilágítására | 454 |
Beszél azokról a nagy hatásokról, amelyeket ez az ima létrehoz; gondosan és figyelmesen kell ezeket megvizsgálni, mert csodálatos, mennyire különböznek azoktól, amelyek az ima előbbi fokozatain jelentkeztek a lélekben | 462 |
Befejezés, amelyben el van mondva, hogy mi a célja a mi Urunknak, mikor akkora kegyelmeket ád a léleknek; mennyire szükséges, hogy Márta és Mária szövetkezzenek. Nagyon hasznos fejezet | 470 |
Utóirat | 480 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.