Jézusról nevezett Szent Terézia összes művei

Önéletrajz

Szerző

Fordító

'Szent Terézia: Jézusról nevezett Szent Terézia összes művei ' összes példány

Kiadó:
Kiadás helye:
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	484 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	17 cm x 12 cm
ISBN:

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szent Terézia Önéletrajza és annak folytatása, Az Alapítások könyve nemcsak, sőt nem is elsősorban történelmi munkák. Írójuknak nem az a főcélja, hogy életének folyásáról és annak eseményeiről számoljon be, s ezért ezek sok esetben meglehetősen mostoha elbánásban részesülnek nála. Neveket Önéletrajzában nem említ, évszámot is igen keveset, s ha máshonnét nem ismernők életrajzát, ebből még csak azt sem tudnók meg, hogy hívták őt, kik és mik voltak szülei, kik testvérei? Ez nála mind mellékes. Az ő célja, hogy lelki életéről tájékoztassa gyóntatóit, mert hiszen művét kizárólag ezeknek szánta és nem is gondolt arra, hogy az valaha szélesebb körben elterjedjen. Ez a lelki élet, vagy amint ő nevezi, ez az ő imája, olyan sajátságos fejlődésnek indult, olyan rendkívüli tünetekben nyilvánult, hogy azok körében, akik előtt lelkét feltárta, sok aggodalomra adott okot. Egyesek, mint pl. Alkantarai Szent Péter és Borgia Szent Ferenc Isten kezének csodálatos működését látták benne, ellenben más, buzgó, szentéletű, de azért az előbbieknél kisebb kaliberű lelkek, mint pl. Dáza Gáspár, Salzedo Ferenc és mások azt állították, hogy Terézia anya ördögi szemfényvesztés áldozata. Ezen kérdés tisztázását célozza az Önéletrajz s ezért részletesen fejtegeti, miképen fejlődött Szent Terézia imája zsenge elméjének első megnyilatkozása óta gyermek- és ifjúkora folyamán, kint a világban és bent a zárdában odáig, ahol állt e mű befejezése idejében, 1565-ben.
Ez a fejlődés annál érdekesebb, mert hiszen Szent Terézia az ima történelmében korszakalkotó szerepet játszik. Akkora a jelentősége e téren, mint mondjuk, Kolumbus Kristófé földrajzi ismereteink tekintetében. A nagy génuai tengerészt nevezik Amerika felfedezőjének, holott nem ő volt az első fehér, aki lábát betette az újvilág földjére. Hiszen ötszáz esztendővel ő előtte a normannok rendes kereskedést folytattak az új világ lakóival és Grönland püspöke, mindaddig, amíg a jégárak nem tették hazáját lakatlanná, rendes lelkipásztorkodást folytatott Vinlandban, a mai New York állam területén. Mindez azonban legkevésbbé sem csökkenti a nagy felfedező érdemét, mert hiszen ő volt az, aki megmutatta Amerikának rendes és mindenki számára járható útját az óceánon keresztül, s ő tárta föl és tette hozzáférhetővé annak kincsét a vén Európa gyermekei számára. Vissza

Tartalom

A fordító előszava	3
Szent Terézia előszava	13
Elmondja, hogy miképen kezdte az Úr már gyermekkorában fölkelteni lelkében az erényekre való hajlandóságot, s hogy mekkora kincs az, ha valakit Isten erényes szülőkkel áldott meg	15
Elmondja, miképpen vesztette el egymásután ezeket az erényeket, s hogy mennyire fontos a gyermekkorban a jó emberek társasága	21
Elmondja, miképen ébresztette föl újra ez a jó társaság az ő lelkében régi jó szándékait, s hogyan kezdte az Úr fölvilágosítani eddigi tévelygésének veszedelmes voltáról	28
Elmondja, miképen segítette őt az Úr arra, hogy erőt véve önmagán kolostorba lépjen, s hogy Ő Szent Felsége mily nagy betegséget küldött rá	32
Folytatólag beszél nagy betegségeiről, s arról, hogy mekkora türelmet adott neki az Úr azok elviselésére; s hogy miképen fordította Isten még a rosszat is jóra, ami kitűnik egy esetből, amely azon a gyógyítóhelyen történt vele	42
Elmondja, mennyivel tartozik az Úrnak azért, hogy oly megadással tudott elviselni akkora szenvedéseket, s miképen fordult segítségért a dicsőséges Szent Józsefhez, és mennyire használt neki az ő pártfogása	52
Elmondja, miképen vesztette el fokozatosan mindazokat a kegyelmeket, amelyeket az Úrtól kapott, s hogy milyen rossz életet kezdett élni. Rámutat azokra a veszedelmekre, amelyeknek a női kolostorok ki vannak téve, ha nincsenek jól elzárva a világtól	60
Elmondja, mennyire javára szolgált az a körülmény, hogy nem hagyta egészen abba a belső imát, s hogy annak köszöni lelke üdvösségét. Szerinte ez a legjobb eszköz az elvesztett kegyelmek visszaszerzésére. Mindenkinek ajánlja. Kifejti, hogy miben áll a nagy haszna, s hogy ha valaki idő múltán abba is hagyná, már azzal is sokat nyer, ha legalább egy ideig gyakorolta	76
Elmondja, hogyan kezdte az Úr e nagy sötétség közepette lelkét fölébreszteni és megvilágosítani, s miképen növelte meg erényeit annyira, hogy attól kezdve nem sértegette Őt többé	84
Azon kegyelmekről kezd beszélni, amelyeket az Úrtól a belső imában kapott; s fejtegeti, hogy mennyiben segíthetjük elő mi magunk ezt a dolgot, s hogy nagyon érdekünkben van megérteni az Úr kegyelmeit, amelyekben részesülünk. Kéri az illetőt, akihez e sorokat intézi, hogy ha már részletesen iratják meg vele az Úrtól kapott kegyelmeket, akkor legalább azt, ami azután következik, legyen szíves titokban tartani	90
Megmagyarázza, min múlik az, hogy az ember nem jut el hamarosan Isten tökéletes szeretetéhez. Egy hasonlat révén kezdi fejtegetni a belső imának négy fokát. Itt az első fokról beszél. Ez a fejezet nagyon hasznos a kezdők, nemkülönben olyanok számára, akik nem találnak örömet az imában	98
Folytatólag beszél a kezdőkről. Megmagyarázza, hogy meddig juthatunk Isten kegyelmével a magunk emberségéből, s hogy mennyire veszedelmes, ha természetfölötti és rendkívüli dolgokra törekszünk, mielőtt az Úr fölemelte volna szellemünket ezeknek színvonalára	111
Folytatólag beszél erről az első fokról, s tanácsokkal szolgál egyes kísértésekre vonatkozólag amelyeket néha az ördög szokott itt támasztani. Nagyon hasznos	117
Belekezd a belső ima második fokának fejtegetésébe, amelyben az Úr már sokkal kiválóbb örömöket juttat a léleknek. Megmagyarázza, hogy ezek már természetfölöttiek. Nagyon megszívlelendő	132
Folytatja ugyanazt a tárgyat, s néhány tanácsot ad arra vonatkozólag, amelyeket néha az ördög szokott itt támasztani. Nagyon hasznos	117
Belekezd a belső ima második fokának fejtegetésébe, amelyben az Úr már sokkal kiválóbb örömöket juttat a léleknek. Megmagyarázza, hogy ezek már természetfölöttiek. Nagyon megszívlelendő	132
Folytatja ugyanazt a tárgyat, s néhány tanácsot ad arra vonatkozólag, hogy miképen kell viselkedni a nyugalmi ima folyamán. Fejtegeti, hogy nagyon sok lélek éri el a belső imának ezt a fokát, de kevesen mennek tovább. Az itt érintett dolgok nagyon szükségesek és hasznosak	140
A belső ima harmadik foka. Nagyon magasztos dolgok. Mire képes a lélek, ha egyszer ennyire jutott, s milyen hatást gyakorolnak reá az Úrnak ezen rendkívüli kegyelmei. Nagy megnyugtatására fog szolgálni annak, aki ezen a színvonalon van	151
Folytatja ugyanazt a tárgyat és magyarázza a belső imának ezen harmadik fokát. Bevégzi hatásainak fejtegetését. Beszél arról, hogy mily akadályul szolgálnak itt a képzelet és az emlékezőtehetség	158
Tárgyalja a belső imának negyedik fokát. Nagyon szerencsés módon kezdi magyarázni, hogy mekkora méltóságra emeli az Úr a lelket ebben az állapotban. Célja lelkesíteni azokat, akik gyakorolják a belső imát, hogy igyekezzenek eljutni erre a magas fokra, tekintve, hogy az e földön, bár nem érdemelhető ki, de azért az Úr jóságából mégis elérhető. Olvassuk figyelemmel, mert a dolog nagyon finoman van megmagyarázva, s nagyon fontos részleteket tartalmaz	165
Folytatja ugyanazt a tárgyat. Elkezdi fejtegetni azokat a hatásokat, amelyeket a belső imának ezen foka hoz létre a lélekben. Mindenkit arra buzdít, hogy ha ennyire van, ne hátráljon meg, még akkor sem, ha meg is esnék vele, hogy ekkora kegyelem után újra elbukik, s ne hagyja abba a belső imát. Elmondja, hogy micsoda káros hatásokkal járna az ellenkező eljárás. Ez a fejezet nagyon megszívlelendő, s nagy vigasztalására szolgálhat a lanyháknak és a kezdőknek	175
Fejtegeti, hogy mi a különbség az egyesülés és az elragadtatás között. Megmagyarázza, hogy mi az elragadtatás, és mond egyet-mást arról, hogy mit élvez a lélek, ha az Úr, az Ő jóságában, elragadtatást bocsát reá. Beszél ennek hatásairól	187
Folytatja és bevégzi a belső ima ezen utóbbi fokának tárgyalását. Elmondja, mennyire nehezére esik az ilyen léleknek újra visszatérnie a világi dolgok közé, s hogy mily világosan mutatja meg neki az Úr a világ csalfaságát. Hasznos oktatást foglal magában	207
Ha a szemlélődő lelkek biztos úton akarnak haladni, akkor ne igyekezzenek fölkapaszkodni a szemlélődés fokára, hanem várják meg, amíg az Úr maga emeli föl őket oda. Krisztus Urunknak emberi természete az a közvetítő eszköz, amelynek segélyével az ember feljuthat a legmagasabb szemlélődés színvonalára. Elmondja, hogy e tekintetben ő maga egyszer mekkora tévedésben volt. Ez a fejezet nagyon tanulságos	216
Visszatér élete folyásának elbeszéléséhez, s elmondja, miképpen kezdett nagyobb tökéletességre törekedni, s hogy milyen eszközöket használt erre a célra. Nagyon fontos, hogy az olyanok, akiknek szemlélődő lelkeket kell vezetniök, tanítványaikat mindjárt kezdetben jól irányítsák. Mennyire hasznára volt neki magának is, hogy jó vezetésben részesült	231
Folytatja a megkezdett tárgyat, s elmondja, hogyan haladt előbbre a lelke, amióta elkezdte gyakorolni az engedelmességet, hogy mily hiába igyekezett ellentállni Isten kegyelmeinek, s hogy miképen kapott mind nagyobbakat	245
Fejtegeti, hogy miképen érti meg a lélek - a nélkül, hogy hallaná - azokat a szavakat, amiket az Úr intéz hozzá, s hogy miféle megtévesztések fordulhatnak elő ezen a téren; s hogy miből lehet ez utóbbiakat észrevenni. Nagyon hasznos olyanok számára, akik a belső imának ezen fokán vannak, mert nagyon világosan van megmagyarázva, és sok benne a tanulság	251
Folytatja ugyanazt a tárgyat, s elmondja, miképen szabadult meg aggodalmaitól, s győződött meg arról, hogy jó szellem beszél hozzá	266
Elmondja, hogy miképen oktatja az Úr a lelket még másképen is, amennyiben valami más, csodálatos módon közli vele akaratát, a nélkül, hogy beszélne hozzá. Beszél egy magasztos, nem képzeleti látomás kegyelméről, amelyben az Úr részesítette. Ez a fejezet nagyon figyelemre méltó	271
Elmondja, milyen nagy kegyelmekben részesítette az Úr, s hogy miképpen jelent meg neki először. Megmagyarázza, hogy mi a képzeleti látomás, s hogy milyen jelek és hatások kísérik, ha Istentől való. Ez a fejezet nagyon hasznos és megszívlelésre méltó	285
Folytatja a megkezdett tárgyat; megemlít még néhány nagy kegyelmet, amit az Úrtól kapott, s azt, hogy miképen nyugtatta meg őt Ő Szent Felsége, s tette képessé arra, hogy megfeleljen azoknak, akik ellene voltak	299
Újra fölveszi életrajza fonalát, s elmondja, miképen segítette meg nagy szenvedéseiben az Úristen azáltal, hogy odahozta abba a városba, ahol lakott, azt a szentéletű férfiút, Alkantarai Péter testvért, a dicső Szent Ferenc szerzetének tagját. Beszél egyes nagy kísértésekről és lelki fájdalmakról, amelyeket olykor ki kellett állnia	310
Beszél néhány külső kísértésről és jelenésről, nemkülönben más gyötrelemről is, amivel az ördög kínozta meg. Egy-két nagyon hasznos dolgot fejteget, amelyek okulásul szolgálhatnak a tökéletességre törekvő lelkeknek	327
Elmondja, miképen vitte el őt az Úr lélekben a pokolba, arra a helyre, amelyet bűneiért érdemelt. Halvány képét adja annak a rettenetes valónak, amely ott szemei elé tárult. Megkezdi a Szent József-zárda alapításának elbeszélését	344
Folytatólag beszél a Szent József-zárda alapításáról. Elmondja, hogy miképen tiltották le róla; hogyan hagyta abba egy időre; s mennyire megvigasztalta őt az Úr a szenvedések közepette	357
Elmondja, mennyire kapóra jött, hogy éppen ezidőtájt el kellett távoznia hazulról, s hogy miért és miképen küldte el őt a rendfőnöke egy nagyon előkelő, főrangú hölgyhöz, aki nagy szomorúságba volt merülve, azzal a megbízással, hogy vigasztalja meg. Elkezd beszélni ottani élményeiről, s arról a nagy kegyelméről az Úrnak, amelynek folytán Ő Szent Felsége őt eszközül használta arra, hogy ezt a főrangú hölgyet Istennek buzgó szolgálatára indítsa, s benne a későbbi időkre kegyes pártfogót biztosítson a rendjének. Ez a fejezet nagyon fontos	371
Folytatólag beszél ennek a mi dicső Szent József atyánk tiszteletére szentelt zárdának alapításáról, s arról, miképen intézte az Úr a dolgot olyképen, hogy teljesen a szent szegénység alapjára helyezkedjék. Hogyan távozott attól az úriasszonytól, akinél volt. Más egyéb eseményekről	386
Folytatja a megkezdett tárgyat, s elmondja, hogyan történt meg a dicsőséges Szent Józsefnek szentelt ezen zárda végleges megalapítása. Mennyi zúgolódást és üldözést kellett elszenvednie az első növérek beöltözése után; milyen lelki gyötrelmek és kísértések jöttek reá; s miképen mentette ki győztesen mindebből az Úr, az Ő nagyobb dicsőségére	396
Elmondja, hogy milyen hatást gyakoroltak reá az Úrnak egyes kegyelmei, s ennek kapcsán nagyon üdvös tanácsokat ad. Megmagyarázza, hogy mily nagyra kell becsülnünk azt, ha csak egy fokkal magasabb mennyei boldogságot biztosítunk is magunknak, s hogy nem szabad sajnálnunk semmi fáradságot, ha örök javak megszerzéséről van szó	418
Elmond egyet-mást azon nagy kegyelmekről, amelyeket az Úrtól kapott. Hogyan mutatott meg neki az Úr néhányat a mennyország titkai közül; milyen nagy látomásokban és kinyilatkoztatásokban részesítette őt Ő Szent Felsége; milyen hatással és mekkora haszonnal járt mindez az ő lelkére nézve	427
Folytatólag beszél azon nagy kegyelmekről, amelyekben az Úr részesítette. Az Úr megígéri neki, hogy különös védelmébe fogadja azokat, akikért imádkozni fog. Néhány esetet említ, amelyben Ő Szent Felsége ezt meg is tette	445
Folytatja ugyanazt a tárgyat, tudniillik beszél azokról a kegyelmekről, amelyeket az Úrtól kapott. Egyikről-másikról nagyon üdvös tanulságokat lehet vonni; mert hiszen tényleg az is volt célja - eltekintve attól, hogy engedelmességből írt - hogy olyanokat említsen föl, amelyekből a lelkek okulhatnak. Ezen fejezettel véget ér az önéletrajza. Szolgáljon az Úr dicsőségére. Amen	462