Szent Márton élete

Előszó

Emlékemben felújul az a kegyeletes ünnepély, mikor Tours városából Sabaria földjére hozták és a szombathelyi székesegyházban elhelyezték Szent Márton püspök ereklyéjét. Akkor jelent meg ez az életrajz is, hogy megismertesse a nagy szentet és tiszteletére hangoljon. Azóta három évtized telt el. Az Egyház ebben a hányatott emberöltőben is változatlan tisztelettel dicsőitette "a boldog férfiút, kinek lelke a paradicsomot birtokolja", a világ sok ezer egyházközsége köszöntötte mint ősi patronusát s a szombathelyi egyházmegye évenkint megünnepelte "Szent Márton ereklyéjének átvitelét". Pannonia földjén még ez az igénytelen könyv is mécsese volt a szent püspök kultuszának.
A dicsőséges magyar mult Szent Márton különös tiszteletére kötelez. Abban a korban, mikor virágos kert vala híres Pannonia, a nemzet szívében hordozta a népszerű szent tiszteletét, aki szülőhazájára dicsőséget, de áldást is árasztott. Szent István kegyeletes példáját Árpádházi királyaink folytatták: országos ügyeiket Szent Márton pártfogásába helyezték, erényein buzdultak és tiszteletét alattvalóikba átültetni igyekeztek. A nemzet életereje gyökeréből táplálkozik, s valahányszor szellemében fel akar frissülni, a szent hajdan eszményeihez tér vissza. A toursi püspök voltaképen magyarországi szent, sőt a nemzeti kegyelet szinte magyar szentnek vallja, a saját véréből sarjadt szentek társaságában könyveli el, mint a magyar életszentség termékét, Ungaricae sanctitatis indicium.
Szent Márton magyar életrajza annak idején kedvező fogadtatásra talált. Azóta régen elfogyott, s különböző oldalról többször nyilvánult az a kívánság, hogy a magyar közönség ismét hozzáférhessen. Az élethivatásom irányvonala, a kedvezőtlen, de gondviseléses körülmények nem engedték, hogy eredeti műben rajzoljam meg nagy szülöttünk dicsőséges alakját. Az utóbbi harminc esztendő a Szent Márton-irodalmat aránylag kevés termékkel gazdagította, s így nyugodtan vallhatom, hogy Regnier műve, mely a világirodalomban egyébként sem jelentéktelen, ma is megfelel céljának. Középutat vág a tudományos történelmi és az épületes irányú életrajz közt és mindkettőnek kívánalmait szerencsésen egyesíti. Nem a szakemberek igényét akarja kielégíteni, hiszen azoknak módjukban áll idegen nyelvű irodalomban is tájékozódni a tudományos részletkérdésekről. A hívő közönség Szent Márton történelmi egyéniségét, benső életét, hősi erényeit és gazdag tevékenységét óhajtja megismerni és ősi tiszteletében kíván megszilárdulni. Ezt az igényét pedig Regnier munkája teljesen kielégíti és a tekintetben a legjava művekkel veheti fel a versenyt. Az első magyar kiadás a francia eredetinek második kiadásából készült. Azóta Franciaországban Regnier könyve, úgyszólván változatlan szöveggel, hét kiadást ért meg, s a hetedik is már jó pár éve az utolsó példányig elfogyott. Lecoy de la Marchenak a szakembert érdeklő, alapvető nagy kötete ellenben azóta sem került újabb kiadásra. Ez a szembeállítás a magyar igényekre és lehetőségekre is rávilágít. Vissza