Előszó
A SZENTEK TISZTELETÉBEN két napnak van kiemelt szerepe. Mindenekfelett annak a napnak, amikor a keresztény felfogás szerint Isten földi barátja, a szent, a Teremtő örökkévaló látásának örömébe...
Tovább
Előszó
A SZENTEK TISZTELETÉBEN két napnak van kiemelt szerepe. Mindenekfelett annak a napnak, amikor a keresztény felfogás szerint Isten földi barátja, a szent, a Teremtő örökkévaló látásának örömébe lépett. A vértanúk esetében ez a vértanúságuk napja. Szent Gellért vértanúságának a napja az a nap - amikor hite igazsága mellett a legfőbb tanúságtételét megtette, amikor az életét adta érte -, a magyar hagyomány szerint az 1046. esztendő szeptemberének 24. napja volt. Gyászos nap ez a magyar történelemben, az első nyílt hazai keresztényüldözés tobzódásának a napja. A második kiemelt nap, az a nap - ebből több is lehet, mert egy-egy helyhez kötődik -, amelyen a szent ereklyéit, vagy annak részeit nyilvános tisztelet céljából korábbi őrzési helyükről újabb helyre viszik át.
Szent Gellért vértanúságának színtere Magyarország egyik ritka ősiségű, bátran ezeresztendősnek mondható templomának, a pesti Boldogasszony, a mai Belvárosi Főplébánia templomának akkor még a szemben fekvő budai oldalra is átterjedő joghatósági területe - a tatárjárás korában még Kispestnek nevezett része -, a Kelenhegy, a mai Gellérthegy alja volt.
Gellért csanádi püspök földi maradványainak ez a templom adott először nyugvóhelyet mindaddig, amíg I. András király rendelkezésére át nem vitték püspöki székvárosába. Marosvárra.
Az itáliai hagyomány szerint Szent Gellért püspök-vértanú ereklyéinek többségét az 1400-as évek elején vitték át szülőföldjére, ahol végül a muránói bazilika lett őrzőjévé. Átvitelének napja február 23.
Végül közel ezer esztendő múltával - Isten kegyelméből és tisztelőinek buzgóságából - ereklyéjének egy darabja visszakerülhetett első őrzési helyére, a Belvárosi Főplébánia Nagyboldogasszonyról elnevezett templomába. Minderről alább a megfelelő helyeken bővebben is megemlékezünk. Könyvünk kiadását ez a harmadik átvitel. Szent Gellért első magyar vértanú tiszteletének ez az új, március 23-ra eső ünnepe indokolja.
Noha a szentünkkel foglalkozó vallásos és történeti irodalom igen gazdag - vértanúságát követően alig negyven évvel 1083-ra, szenttéavatásának idejére megírt, de elveszett őslegendájától napjainkig terjed és jelentős eredményeket mutat fel - életének egészével mégis kevesen foglalkoztak.
Vissza