Szent barmunk - a politika alaprendje

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Liska Tibor: Szent barmunk - a politika alaprendje ' összes példány

Kiadó:	Betűvető Kisszövetkezet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1989
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	159 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-50-0952-6

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Kedves Olvasó!

Ha Ön netán marslakó, s így módjában áll kellő távlatból figyelni glóbuszunk eseményeit, akkor bizonyára roppant mulatságosnak találja, hogy idelent még a XX. század végén is az értelmetlen öldöklés és a monomális elzárkózás számít normálisnka, a világméretű együttműködés pedig őrültségnek tűnik.
Ha ellenben Önnek olyan pechje van, hogy emberi lény, akkor ennek hátrányait kénytelen a bőrén érezni, és valószínűleg nincs kedve nevetni a földlakók képtelen társadalmi-politikai viszonyairól szóló könyveken.
Liska Tibor vitriolos stílusú esszéje azonban a két érzést együttesen váltja ki belőlünk: jóízűeket nevetünk balgaságunkon, s közben borsódzik is a hátunk őrületünk láttán. az írás ereje nem csökkent a megszületése óta eltelt majd két évtized alatt, s még az sem ártot neki, hogy végül is ez csak az első kötet befejezése, s a jó előre megírt "poén" a további kötetekre vár. Rendszeres kifejtés helyett a mű egésze azonban így is sejteti a csattanót.
Egyetérthetünk az íróval, hogy önmagában is elég baj, ha a Törpék Bolygóján a ganakvó töpék kezében atomfegyeverek és környezetromboló technológiák vannak, amelyekkel sivataggá változtathatják világukat. Liska Tibor azonban egy ezeknél is nagyobb bajra hívja fel figyelmünket: arra, hogy mindmáig szabadon - sőt, általános tisztelet által övezve - kószál közöttünk "szent barmunk", a nemzeti-állami szuverenitás sérthetetlenségének mítosza. az a tévhit, hogy a világméretű együttműködés ellentétben áll a nemzeti kultúrák virágzásával, nemcsak a világ fejlődését, hanem az egyes nemzetek felemelkedését is akadályozza.
Nem véletlen persze, hogy ez a korlát olyan tartósnak bizonyul. Milyen érdekek állnak fennmaradása mögött? Melyek korlátoltságunk legkínzóbb (s egyben legakcagtatóbb) tünetei? Hogyan lehetne gyógyítani e kórt? Liska Tibor ezekre a kérdésekre kíván válaszolni esszéjében. Vissza

Tartalom

Előszó	7
A kérdés	15
Álprobléma, vagy korunk reális főproblémája?	15
Néhány lehetséges, de elvetett lehatárolás	16
Új, illetve újrafogalmazott axiómák szükségessége	17
A kiinduló kérdésfeltevés tartalmában rejlő gyanús hipotézis	18
A kérdésfeltevés módjában rejlő gyanús reformista szándék	19
A kérdőjeltömeg lehetséges haszna	19
A válaszok konkrét módja	20
A politika szent tehenei	20
A szent tehenek, mint axióma pótszerek	21
A szent tehenek, mint a politikai immanens elemei	22
Az osztályozás kritériuma a hullahegy nagysága	22
A korlátlan szuverenitás	24
Az állami politika és a szuverenitás	24
A "szuverén" hatalom szereplői: az uralmon levő emberek és az uralkodás rendszere	25
Miért nincs valójában is szuverenitás?	26
ENSZ, világállam utópia, vagy új nemzetközi politikai rendszer?	26
Miért aktuális hazai politikai kérdés az új világpolitikai rendszer kialakulásának lehetősége?	28
Mi fogja az állami szuverenitást, illetve a "szuverén" államok puszta föderációját felváltani és hogyan?	29
Miért nem számolta fel az állami szuverenitást a szocialista forradalom?	30
Mire jó a kemencepolitika?	31
Fenntartható-e továbbra is, "több országra" is az "egy ország" érvvel elfogadott nemzetközi politikai rendszer?	32
"Ráolvasás" a konkrét mai tetteket, a döntéseket nem igénylően távoli jövővel	33
A mai "ráolvasó" politikát is csak az új rendszer lehetőségeinek vagy lehetetlenségeinek tisztázása igazolhatja	34
Milyen "érvek" szólnak az új politikai rendszer kialakíthatósága ellen	35
Milyen esetben lehetnének, illetve hol lehetnek az "érvek" az adott kérdés vizsgálatában is használhatók?	36
Az ellenérvek és erőlködések közül a legabszurdabb a (korlátlan) szuverenitás	36
Egyetlen hatalom sem válhat szuverén világhatalommá	37
A korlátozott jogú hatalmi centrumok és a szuverenitás ellentéte	38
Reálisa elérhető-e a korlátozott hatalmi rendszer?	39
Nem minden "humanizmus" ami lelkesen cinikus	40
Harc és szolidaritás	41
A szuverenitás védelme, vagy dinamikusan terjeszkedő politika?	42
A szuverenitás jogcím a legyőzöttek öncélú sanyargatásához	42
A felszabadító harcok dinamizmusa	43
Dinamizmus és haladás	43
Miért tagadható önmagában, a nemzeti voltától elvonatkoztatva is a szuverenitás?	44
Miért nem megoldás a jelenlegi békeharc?	44
Miért nem izgatja eléggé a politikusokat a jelenlegi politikai rendszer fenntartása esetén előbb-utóbb biztosan várható atomhalál?	45
A legnagyobb tudósok legnagyobb "tévedése"	46
Végső győzelem, koegzisztencia, kölcsönös veszélyeztetettség?	47
A koegzisztencia mint a téves válaszok közötti legkisebb rossz	48
A tökéletes, illetve zavartalanul öntökéletesedő versenyrendszer abszurditása	48
A "teljes győzelem" és a mások szuverenitását korlátozó korlátlan szuverenitás	50
Miért kell a szuverenitáshit megingatásával kezdeni az új politikai rendszer lehetőségeinek vizsgálatát?	51
A szuverenitáshit megingatásának konkrét célja	52
A korlátlan szuverenitás ellentézise	53
Mi válthatja fel a szuverenitást és hogyan?	56
A politikai reform legfontosabb előfeltétele	57
A nemzet	59
A szuverenitás és a nemzet, vagy a nemzet helyett valami más	59
A nemzeti tautológia	60
Amikor a nemzetté szerveződés még haladó volt	62
Megszűnik a nemzetek főszerepe a gazdaságban és a politikában	63
A kultúrális szerep a hatalmi szerep csökkenésével nő	63
Kapard meg az internacionalista hazafiságot meg a nyugati kozmopolitizmust, és kibújik a nacionalizmus	65
Csak nacionalista internacionalizmus és kozmoplitizmus van	66
A nemzeti érdekek "alárendeltségének" elmélete és a nacionalizmus mindenekfölé rendelésének gyakorlata	67
Anarchizmus vagy reálpolitika?	68
A nemzeti kötőanyag alkalmassága és alkalmatlansága	69
A nemzetinél jóval bővebb körből kiválasztódó nemzetközi szervezeti kombinációk lehetőség	71
Szervezethez igazodó célok vagy célszerű szervezet?	72
Ember és (politikai) rendszer	73
Cui prodest?	75
A nemzetek közötti gazdasági különbségek és műszaki-gazdasági világverseny	76
A nemzeti államok különleges örökölt képessége	78
A kisebb fejlődési kényszer	80
A fejlődési kényszer csökkentésében való érdekeltség	81
Csak egy gyors és teljes átállás lehet válságmentes	82
Jelenleg megoldhatatlan és mégis elkerülhetetlen feladatok	83
Nem egymástól, hanem egy másik politikától függ a megoldás	84
Egyoldalú leszerelés, vagy sokkal hatékonyabb gazdasági felfegyverkezés?	85
Nem hátrálás, hanem előretörés!	86
Defenzíva, vagy nemzetközi tőke- és munkaerőpiac	87
Az elmaradott területek támogatása bűntény	89
Minden támogatás a legjobban a támogatottnak árt	90
Nem azért nő a fa, mert több veréb ül rajta!	92
Ki lovagolja meg a nemzetközi tőke- és munkaerőpiac megnyitásának lehetőségét?	93
Egyetemes emberi és hatalmi érdek, de elsősorban a fejletlenebbeké	95
Nemzeti gloire, vagy gazdasági fejlődés?	97
Tamtam, vagy trójai faló?	98
És mi lesz a nemzettel?	99
Nemzeti gettó, vagy nemzetközi birodalmak?	100
Kettős hatalom, önálló nemzetközi érdek	102
Multinacionális, szupranacionális, extranacionális, transznacionális vagy internacionális szervezetekből álló világ?	105
Három létező koncepció és a lehetséges negyedik	107
A második koncepció és a második hatalmi rendszer részletezése	108
Kihagyott új helyzet, idillikus kép, vagy túlzott riadalom?	110
A harmadik: a világkonszernek nemzeti kriptáján alapuló szocialista alternatíva	114
Ami van, az nem lehet elavult?	115
Reálpolitika vagy önámítás?	116
Az emberi-társadalmi-szociális dimenziók	118
Ha érzelmileg nem is, de tudományosan feladható a nemzeti vallás	119
A nemzeti szocializmus-kommunizmus	121
A keresett új politikai rendszer az imperializmus legfelső foka?	123
Igazságkeresés reakciós nemzeti módszerekkel	124
A nemzeti függetlenség szalmaszála vissza is húzhat	127
Az állam	130
Állam és nemzeti szuverenitás	130
Az állam elhalása és életben maradása	133
Az önigazgatás és a közvetlen néphatalom (proletárdiktatúra) lehetetlensége	134
A totális állami káosz fenntartása a kapitalizmus, a szocializmus-kommunizmus és az összes egyéb izmusok közös anarchizmusa	137
Az eddiginél is közvetlenebb demokrációval ellenőrzött specializált politikai szakirányítás vagy közvetlen demokrácia?	140
Az elidegenedés elleni harc áldozata a szocializmus	145
A totális elidegenedés	146
A totális tervgazdálkodás anarchiájának fő oka	148
A totális állam tervgazdálkodás egyéb okai	149
A piac, vagy a legfontosabb piacfázis hiánya a gazdasági válságok oka?	150
A piac körének szűkítése	152
Liska Tibor: Szent barmunk - A politikai rendszer (megjelenés alatt)	155