Szent Ágoston vallomásai II. (töredék)

IX-XIII. könyv

Szerző

Fordító

Budapest

'Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai II. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	"Élet"
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1925
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	360 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	14 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Második kiadás. Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a kötetből:

A kilencedik könyv tartalma.

Megtörtént a nagy esemény: Ágoston lelke kiszakaszkodott a bűnös élet bilincseiből. Égi világosság önti el szívét. A világi élet gondjaitól,... Tovább

Tartalom

Kilencedik könyv
Hálálkodik Isten irgalmasságáért	5
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén	6
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra	10
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival	12
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból?	20
Alypiussal és Adeodatussal együtt megkeresztelkedik	21
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi	23
Ágoston elmondja anyja élettörténetét	25
Monika szelíd okossága	29
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról	33
Szent Monika halála	37
Ágoston nagy fájdalma	40
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért	44
Tizedik könyv
Isten a lélek erőssége	54
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől	55
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát?	56
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte	58
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket	61
Mit szeretünk Istenben! Hol találjuk meg az Urat?	62
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá	65
Megállapodik az emlékezőtehetségnél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét	66
Nemcsak érzéki, hanem érterlmi ismereteinket is az emlékezet őrzi	71
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei	72
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát	74
A matematikai fogalmakról	75
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik	76
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk	77
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait	80
Mi alapja van a feledés fogalmának?	81
Túl mehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi?	84
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg	86
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett?	87
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána	89
Keresi a boldogság ismeretének alapjait	91
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben	94
Az ember természetes vágyódással szereti az örömet is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi	94
Isten ismerete bent van az emlékezetben	97
Hogyan van Isten az emlékezetben?	98
Az igazság gyökerén találja meg Istent	99
Isten a legfőbb szépség	100
Nyomorúság a földi élet	100
Isten ad erőt a kísértések ellen	102
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben	102
Megvallja állapotát mértékesség dolgában	105
Szól az illatok élvezetéről	110
Hogyan viselkedik a hallás élvezetei dolgában?	111
A szemek kívánkozása	114
A kíváncsiság kísértései	117
A büszkeség kísértései	122
Hogyan viselkedik dícsérettel, ócsárlással szemben?	125
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre	129
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság?	130
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelenm eljut Istenhez	131
Miért szakad el a lélek Istentől?	133
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak	134
Az Úr jézus a mi egyetlen szadadítónk, benne van minden reménységünk	136
Tizenegyedik könyv
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretből, - alázatosságból	144
Sok fogyatkozása között nagy szóval kiált segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa	145
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége	149
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról	150
Isten a világot semmiből teremtette	151
A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs	153
Elmélkedik az Örög Igéről	154
Az Ige a mi égi Tanítómesterünk	155
Az Úr Bölcsessége szívünk titkos látogatója	156
Működött-e Isten a világ teremtése előtt?	158
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek	158
A teremtés előtt Isten kifelés, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett	160
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény	161
Az idő alapja a változandóság	163
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét	164
Csak jelen időt lehet mérni	168
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja	168
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni	169
Hogyan látják a jövőt a próféták?	172
A háromféle idő magyarázata	172
Hogyan mérjük az időt?	173
Istent kéri segítségül nehéz munkájában	175
Mi az idő?	176
A mozgást is idővel mérjük	179
Sóhajtozik tudatlansága miatt	181
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli	181
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek	183
Lélek az idő mérője	187
Már elhagyta az első gonoszságait, de igen érzi a változandó élet sok nyomorúságát	189
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik	190
Isten a maga örök módján ismer mindeneket	191
Tizenkettedik könyv
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában	198
Isten két eget teremtett	198
Az örvénylő sötét kháoszról	199
A világ ős-elementumai	199
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról	200
Isten semmiből teremtett	201
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ	204
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség	205
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt	206
Istenhez esedezik megvilágosításért	207
Egynémely biztos igazságok megállapítása	208
A teremtés két dolgáról, amelyek nem tartoztak bele az idők rendjébe	208
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot	212
Vitát kezd perlőivel	213
Erős bizonyságokat köt a maga igaza védelmére	214
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának	220
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld"	222
Az Írás külön-külön magyarázatairól	225
Csomóra szedi a biztos igazságokat	226
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon	227
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni	229
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget	231
Két fő nehézség az Írás értése körül	233
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges	235
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma	236
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni	240
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcsője	241
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben"	243
Az elsőbbség külün-különféle módjairól	245
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk	249
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál	250
Az Írás minden igazságnak alapja Isten Lelke	251
Tizenharmadik könyv
Isten ingyen jósága hordoz bennünket	260
Az örök jóság betölti a mennyet és a földet	262
Istentől van minden világosságunk	263
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról	264
Elmélkedik a Lélekről, aki a "vizek fölött lebeg vala"	265
A Lélek csodálatos munkáiról	266
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése	268
A lélek természet szerint vágyakozik Isten felé	269
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele az Isten boldog látásába	271
Példával ábrázolja a Szentháromság titkák	272
Az Atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket	273
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes	275
E földi életben hit és remény a mi erősségeink	277
Hitünk firmamentoma a Szentírás	278
Senki Istent egészen nem ismerheti csak önmaga	282
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei!	283
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát	284
A tökéletesség útjáról	287
Magyarázat a vizek és a belőlük származó állatok titkos értelméről	291
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről	293
A lélek elindulása a tökéletesség útján	298
Az Egyház lelki embereinek ítéleteiről és megvilágosodásuk forrásairól	300
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről	304
A tápláló gyümölcsök értelmezése	308
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek?	310
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék	313
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében	314
Isten nem időben beszél és cselekszik	315
Egynémely manicheus tévelygések a dolgok eredetéről	316
A jámbor lélek Isten szemeivel iparkodik nézni a világot	317
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról	319
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki	321
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról	322
Imádság az örök békességért	325
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata	325
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk	326
Jóságunk állhatatlan, értésük tökéletlen - Isten lesz örök befejezésünk	326
Jegyzetek. A római szám a mellette levő számmal azt a fejezet (illetőleg fejezetrészt) jelzi, amelyre a sorszámos jegyzet vonatkozik	329

Témakörök

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem