kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | "Élet" |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 360 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 15 cm x 10 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Töredék kötet. |
II. kötet | |
Kilencedik könyv | |
Hálálkodik Isten irgalmasságáért | 5 |
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén | 6 |
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra | 10 |
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival | 12 |
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból? | 20 |
Alypiussal és Adeodatussal együtt megkeresztelkedik | 21 |
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi | 23 |
Ágoston elmondja anyja élettörténetét | 25 |
Monika szelíd okossága | 29 |
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról | 33 |
Szent Monika halála | 37 |
Ágoston nagy fájdalma | 40 |
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért | 44 |
Tizedik könyv | |
Isten a lélek erőssége | 54 |
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől | 55 |
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát? | 56 |
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte | 58 |
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket | 61 |
Mit szeretünk Istenben! Hol találjuk meg az Urat? | 62 |
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá | 65 |
Megállapodik az emlékezőtehetségnél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét | 66 |
Nemcsak érzéki, hanem érterlmi ismereteinket is az emlékezet őrzi | 71 |
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei | 72 |
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát | 74 |
A matematikai fogalmakról | 75 |
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik | 76 |
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk | 77 |
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait | 80 |
Mi alapja van a feledés fogalmának? | 81 |
Túl mehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi? | 84 |
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg | 86 |
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett? | 87 |
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána | 89 |
Keresi a boldogság ismeretének alapjait | 91 |
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben | 94 |
Az ember természetes vágyódással szereti az örömet is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi | 94 |
Isten ismerete bent van az emlékezetben | 97 |
Hogyan van Isten az emlékezetben? | 98 |
Az igazság gyökerén találja meg Istent | 99 |
Isten a legfőbb szépség | 100 |
Nyomorúság a földi élet | 100 |
Isten ad erőt a kísértések ellen | 102 |
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben | 102 |
Megvallja állapotát mértékesség dolgában | 105 |
Szól az illatok élvezetéről | 110 |
Hogyan viselkedik a hallás élvezetei dolgában? | 111 |
A szemek kívánkozása | 114 |
A kíváncsiság kísértései | 117 |
A büszkeség kísértései | 122 |
Hogyan viselkedik dícsérettel, ócsárlással szemben? | 125 |
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre | 129 |
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság? | 130 |
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelenm eljut Istenhez | 131 |
Miért szakad el a lélek Istentől? | 133 |
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak | 134 |
Az Úr jézus a mi egyetlen szadadítónk, benne van minden reménységünk | 136 |
Tizenegyedik könyv | |
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretből, - alázatosságból | 144 |
Sok fogyatkozása között nagy szóval kiált segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa | 145 |
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége | 149 |
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról | 150 |
Isten a világot semmiből teremtette | 151 |
A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs | 153 |
Elmélkedik az Örög Igéről | 154 |
Az Ige a mi égi Tanítómesterünk | 155 |
Az Úr Bölcsessége szívünk titkos látogatója | 156 |
Működött-e Isten a világ teremtése előtt? | 158 |
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek | 158 |
A teremtés előtt Isten kifelés, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett | 160 |
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény | 161 |
Az idő alapja a változandóság | 163 |
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét | 164 |
Csak jelen időt lehet mérni | 168 |
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja | 168 |
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni | 169 |
Hogyan látják a jövőt a próféták? | 172 |
A háromféle idő magyarázata | 172 |
Hogyan mérjük az időt? | 173 |
Istent kéri segítségül nehéz munkájában | 175 |
Mi az idő? | 176 |
A mozgást is idővel mérjük | 179 |
Sóhajtozik tudatlansága miatt | 181 |
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli | 181 |
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek | 183 |
Lélek az idő mérője | 187 |
Már elhagyta az első gonoszságait, de igen érzi a változandó élet sok nyomorúságát | 189 |
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik | 190 |
Isten a maga örök módján ismer mindeneket | 191 |
Tizenkettedik könyv | |
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában | 198 |
Isten két eget teremtett | 198 |
Az örvénylő sötét kháoszról | 199 |
A világ ős-elementumai | 199 |
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról | 200 |
Isten semmiből teremtett | 201 |
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ | 204 |
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség | 205 |
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt | 206 |
Istenhez esedezik megvilágosításért | 207 |
Egynémely biztos igazságok megállapítása | 208 |
A teremtés két dolgáról, amelyek nem tartoztak bele az idők rendjébe | 208 |
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot | 212 |
Vitát kezd perlőivel | 213 |
Erős bizonyságokat köt a maga igaza védelmére | 214 |
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának | 220 |
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld" | 222 |
Az Írás külön-külön magyarázatairól | 225 |
Csomóra szedi a biztos igazságokat | 226 |
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon | 227 |
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni | 229 |
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget | 231 |
Két fő nehézség az Írás értése körül | 233 |
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges | 235 |
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma | 236 |
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni | 240 |
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcsője | 241 |
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben" | 243 |
Az elsőbbség külün-különféle módjairól | 245 |
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk | 249 |
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál | 250 |
Az Írás minden igazságnak alapja Isten Lelke | 251 |
Tizenharmadik könyv | |
Isten ingyen jósága hordoz bennünket | 260 |
Az örök jóság betölti a mennyet és a földet | 262 |
Istentől van minden világosságunk | 263 |
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról | 264 |
Elmélkedik a Lélekről, aki a "vizek fölött lebeg vala" | 265 |
A Lélek csodálatos munkáiról | 266 |
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése | 268 |
A lélek természet szerint vágyakozik Isten felé | 269 |
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele az Isten boldog látásába | 271 |
Példával ábrázolja a Szentháromság titkák | 272 |
Az Atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket | 273 |
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes | 275 |
E földi életben hit és remény a mi erősségeink | 277 |
Hitünk firmamentoma a Szentírás | 278 |
Senki Istent egészen nem ismerheti csak önmaga | 282 |
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei! | 283 |
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát | 284 |
A tökéletesség útjáról | 287 |
Magyarázat a vizek és a belőlük származó állatok titkos értelméről | 291 |
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről | 293 |
A lélek elindulása a tökéletesség útján | 298 |
Az Egyház lelki embereinek ítéleteiről és megvilágosodásuk forrásairól | 300 |
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről | 304 |
A tápláló gyümölcsök értelmezése | 308 |
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek? | 310 |
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék | 313 |
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében | 314 |
Isten nem időben beszél és cselekszik | 315 |
Egynémely manicheus tévelygések a dolgok eredetéről | 316 |
A jámbor lélek Isten szemeivel iparkodik nézni a világot | 317 |
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról | 319 |
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki | 321 |
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról | 322 |
Imádság az örök békességért | 325 |
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata | 325 |
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk | 326 |
Jóságunk állhatatlan, értésük tökéletlen - Isten lesz örök befejezésünk | 326 |
Jegyzetek. A római szám a mellette levő számmal azt a fejezet (illetőleg fejezetrészt) jelzi, amelyre a sorszámos jegyzet vonatkozik | 329 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.