Szent Ágoston vallomásai I-II.

Szerző

Szent Ágoston

Fordító

Dr. Vass József

Budapest

'Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai I-II. ' összes példány

Kiadó:	"Élet"
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1917
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	694 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	15 cm x 10 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Egy fekete-fehér fotóval. Nyomtatta az "Élet" Irodalmi és nyomda R. T., Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Szent Ágoston Confessionum Libri XIII. című munkáját sokan emlegetik, kevesen ismerik. Még az egyháziak között sincs értékével arányos keletre, mert nyelvi és tartalmi nehézségek minduntalan... Tovább

Tartalom

I. kötet
1. könyv
Isten maga biztat minket maga dícséretire, de ehhez hit kell, meg igyekezet	5
Benned az Isten, akár akarod, akár nem	6
Isten egészen ott van, ahol van, de semmi alkotás egészen be nem fogadhatja	7
Gyarló beszéd Isten fölséges mivoltáról	8
Töredelmes bűnvallással Istent hívogatja	10
Csecsemőkoráról beszél s megmagyarázza Isten örökkévalóságát	11
Bűn árnyékozza csecsemőkorunkat	16
Elmondja, hogy tanult meg beszélni	18
Gyermekkorában igen szeretett játszani, tanulni nem. Sok verést kapott, de haszontalanul. Panaszkodik, hogy a tanítók bottal nevelnek	20
Megvallja bűnét, hogy játékos kedve miatt háramaradt a tanulásban	22
Súlyos betegségében meg akart keresztelkedni	24
Megvallja bűnét, hogy játékos kedve miatt hátramaradt a tanulásban	22
Súlyos betegségében meg akart keresztelkedni	24
Szülei jót akartak vele, de igazán jóra Isten igazította	26
Az alapvető oktatás nagy értékét fejtegeti. Ő azonban jobban szerette a latin költők meséit	27
Nem szeretett görögül tanulni, mert kényszerítették	30
Hálálkodik, hogy Isten később mindent jóra fordított	31
Keményen ostorozza azt a szokást, hogy a tanulókat pogány istenek foszlott erkölcseiről szóló mesékkel tanítják nyelvre és irodalomra	32
Egyik iskolai dolgozatának siekre	35
Felpanaszolja, hogy a művelt emberek jobban törődnek a nyelvtan szabályaival, mint Isten törvényeivel	36
2. könyv
Ifjúsága bűneit takargatás nélkül meg akarja vallani	46
Igen belemerült a testi vágyakozások örvényébe	47
Anyja aggodalommal nézte feslettségét, intette is a jóra, ő azonban megvetette az asszonyi szóbeszédet	50
Elmentek gyümölcsföt lopni	54
Minden bűnnek van valami oka-foka, csábító ereje	56
Keresi, mi volt neki kedves a lopás bűnében. Tetszett, mert tilalmas volt	58
Minden tisztaságunk Isten adománya	62
Tetszett neki az a lopás, mert többed magával cselekedte	63
Egyedül nem követte volna el; maga példáján látja tehát, mennyit árthatnak a gonosz társak	64
Vágyakozik Isten tiszta világossága után	65
3. könyv
Karthagóban tisztátalan viszonyok közé keveredik	71
Színházban keres szórakozást. Kutatja, mi az igazi részvét	72
Gonosz vágyakozásai még a templomban sem szünetelnek. Tanulás és viselkedés dolgában jöbb, mint társai	76
Kezébe kerül cicero valamely munkája. Első lépés a megtérés útján!	78
A szentírást egszerű nyelvezete miatt félredobja	80
Megismerkedik a manicheusokkal	81
Keresi az igazságot, de nem találja. A manicheusok elbódították, de a maga oktalansága is igen akadályozta	85
Minden erkölcs alapja Isten törvénye. Ami ezzel ellenkezik, az bűn	89
Nem minden bűn egyforma; figyelembe kell venni a szándékot is	93
Egynémely manicheus ostobaságról	94
Édesanyja vígasztaló álomlátása	95
"Lehetetlen, hogy ennyi könny magzatja elpusztuljon!"	98
4. könyv
Áttekinti a most következő évek sok-sok tévelygését	105
Tanulmányai befejezte s maga is tanítani kezd. Bevallja bűnös viszonyát	106
A csillagjósokhoz szegődik, s bölcs oktatás sem tudja tőlük eltántorítani	108
Egyik ifjúkori barátja súlyosan megbetegszik s a szentkeresztség után meg is hal. Ágoston szrönyű fájdalma	112
Keresi, miért talál az ember megnyugvást a könnyekben	115
Gyásza miatt szinte az életet is megúnja	116
Otthagyja szülővárosát	118
Karthágói barátai megvigasztalják	120
Az igazi barátságnak Isten az alapja	121
Mulandó a világ, nincs benne pihenésünk	122
Istenhez igazodjunk, ne a hervadó világhoz	124
Ösvény az élet s boldogtalan az ember, ha nem Isten hírével jár rajta	125
Könyvet ír a szépségről	128
Elmélkedés a közvéleményről	129
Sem a szépnek, sem a rossznak forrását nem tudja megtalálni	132
Vallomást tesz nagy tehetségéről, de búsan kérdezi, mi jóra használta?	136
5. könyv
Az egész teremtés Istent dícséri	145
Isten kezét semmi bűnös ki nem kerülheti	146
Faustus manicheus püspökkel megismerkedik. Szól a tudósok elvakult gőgjéről	147
Isten legyen minden tudományunk fundamentoma	152
A manicheusok tudatlanságáról	153
Sokat várt, keveset kapott Faustustól	155
Faustusban csalódván elhidegül a manicheusoktól	158
Anyja akarata ellenére Rómába költözik	161
Súlyosan megbetegszik	164
Lélekben egészen elszakad a menicheusoktól, de nem bízik az Egyházhoz	167
Újra érdeklődni kezd a Szentírás iránt	171
Panaszkodik a tanítványok gonosz szokásai miatt	172
Milánóba költözik s megismerkedik Ambrus püspökkel	174
Ambrus hatása alatt külsőleg is elszakad a manicheusoktól	175
6. könyv
Monika megérkezik Milánóba s megtudja, hogy fia megszabadult a manicheus tévelygéstől	183
Csudálja édasanyja jámbor engedelmességét az Egyház iránt	185
Ambrus püspök nagy elfoglaltsága	187
Ambrus előadásai nyomán Ágoston lelke kezd világosodni	190
Megérti, hogy hit nélkül nem bodogulhat	193
Részeg koldussal találkozik s elméledik a boldogságról	196
Alypiust visszatartja a cirkusztól	199
Alypius újra megtévelyedik	202
Alypiust tolvaj gyanánt elfogják	204
Leírja sok szomorú töprengését	210
Alypius és Ágoston vitatkozása a nőtlen és nős állapotról	214
Sok sürgetés után Ágoston mátkát választ	216
Barátaival együtt remeteségbe akar húzódni	217
Ágyasát elbocsátja, de másikat szerez	219
Fél a haláltól és Isten ítéletétől	220
7. könyv
Panaszkodik, hogy Isten elgondolásánál nem tudott szabadulni a kiterjedés fogalmától
Nebridius erős bizonysága a manicheusok ellen	230
A bűn gyökerét megtalálja a szabadakaratban	232
Megérti, hogy Isten nem lehet romlandó	234
Hogyan próbálta megmagyarázni a rossz eredetét?	236
Kiábrándul a csillagjósokból	239
Leírja kutató lelke szörnyű vívódásait	244
Az úr irgalmassága megkönnyörült rajta	247
A Plátó-féle bölcselők könyveiben az Igére vonatkozó gondolatokat talál	247
Kezdi megérteni Isten igazi mivoltát	251
A rossz nem valami különálló valóság	254
Minden teremtmény jó, s az egész világ Isten dícséretét énekli	255
Isten végtelen, de nem a mi testi fogalmaink szerint	257
Ami van, azért van, mert Isten akarja (vagy engedi)	258
A bűn az akaratnak Istentől való elfordulása	259
Megmutatja, hogyan találja meg az emberi értelem Istent	260
Krisztus a mi lelkünk üdvössége	262
Nem volt tisztában az Ige megtestesülésével	263
A bölcselők írásain megokosodott, de jobb nem lett	265
Megtalálja a Szentírásban az éeltet igazító igazságokat	267
8. könyv
Elégedetlensége folyton növekszik. Elmegy Simplicianushoz tanácsért	275
Victorinus rhetor megtérése	278
Elmélkedik az öröm természetéről	283
Miért nagyobb az öröm, ha kiváló emberek térnek meg?	285
A bűnös szokás rettentő hatalma	287
Ponticaianus nevezetes látogatása és elbeszélése	291
Ágoston heves küzdelme önmagával	297
Keserű szemrehányásokkal illeti magát	300
A megtérést a lélek azért halogatja, mert akarata nem teljes	303
Erős bizonyságot köt a manicheusok azon állítása ellen, hogy jónak is, rossznak is külön természete volna bennünk	304
Leírja nagy viaskodását testi indulataival	309
Titkos szót hall megtér	312
Jegyzetek	317
II. kötet
Kilencedik könyv
Hálálkodik Isten irgalmasságáért	5
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén	6
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra	10
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival	12
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból?	20
Alypiussal és Adeodatussal együtt megkeresztelkedik	21
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi	23
Ágoston elmondja anyja élettörténetét	25
Monika szelíd okossága	29
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról	33
Szent Monika halála	37
Ágoston nagy fájdalma	40
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért	44
Tizedik könyv
Isten a lélek erőssége	54
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől	55
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát?	56
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte	58
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket	61
Mit szeretünk Istenben! Hol találjuk meg az Urat?	62
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá	65
Megállapodik az emlékezőtehetségnél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét	66
Nemcsak érzéki, hanem érterlmi ismereteinket is az emlékezet őrzi	71
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei	72
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát	74
A matematikai fogalmakról	75
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik	76
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk	77
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait	80
Mi alapja van a feledés fogalmának?	81
Túl mehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi?	84
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg	86
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett?	87
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána	89
Keresi a boldogság ismeretének alapjait	91
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben	94
Az ember természetes vágyódással szereti az örömet is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi	94
Isten ismerete bent van az emlékezetben	97
Hogyan van Isten az emlékezetben?	98
Az igazság gyökerén találja meg Istent	99
Isten a legfőbb szépség	100
Nyomorúság a földi élet	100
Isten ad erőt a kísértések ellen	102
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben	102
Megvallja állapotát mértékesség dolgában	105
Szól az illatok élvezetéről	110
Hogyan viselkedik a hallás élvezetei dolgában?	111
A szemek kívánkozása	114
A kíváncsiság kísértései	117
A büszkeség kísértései	122
Hogyan viselkedik dícsérettel, ócsárlással szemben?	125
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre	129
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság?	130
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelenm eljut Istenhez	131
Miért szakad el a lélek Istentől?	133
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak	134
Az Úr jézus a mi egyetlen szadadítónk, benne van minden reménységünk	136
Tizenegyedik könyv
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretből, - alázatosságból	144
Sok fogyatkozása között nagy szóval kiált segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa	145
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége	149
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról	150
Isten a világot semmiből teremtette	151
A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs	153
Elmélkedik az Örög Igéről	154
Az Ige a mi égi Tanítómesterünk	155
Az Úr Bölcsessége szívünk titkos látogatója	156
Működött-e Isten a világ teremtése előtt?	158
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek	158
A teremtés előtt Isten kifelés, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett	160
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény	161
Az idő alapja a változandóság	163
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét	164
Csak jelen időt lehet mérni	168
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja	168
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni	169
Hogyan látják a jövőt a próféták?	172
A háromféle idő magyarázata	172
Hogyan mérjük az időt?	173
Istent kéri segítségül nehéz munkájában	175
Mi az idő?	176
A mozgást is idővel mérjük	179
Sóhajtozik tudatlansága miatt	181
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli	181
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek	183
Lélek az idő mérője	187
Már elhagyta az első gonoszságait, de igen érzi a változandó élet sok nyomorúságát	189
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik	190
Isten a maga örök módján ismer mindeneket	191
Tizenkettedik könyv
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában	198
Isten két eget teremtett	198
Az örvénylő sötét kháoszról	199
A világ ős-elementumai	199
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról	200
Isten semmiből teremtett	201
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ	204
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség	205
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt	206
Istenhez esedezik megvilágosításért	207
Egynémely biztos igazságok megállapítása	208
A teremtés két dolgáról, amelyek nem tartoztak bele az idők rendjébe	208
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot	212
Vitát kezd perlőivel	213
Erős bizonyságokat köt a maga igaza védelmére	214
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának	220
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld"	222
Az Írás külön-külön magyarázatairól	225
Csomóra szedi a biztos igazságokat	226
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon	227
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni	229
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget	231
Két fő nehézség az Írás értése körül	233
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges	235
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma	236
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni	240
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcsője	241
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben"	243
Az elsőbbség külün-különféle módjairól	245
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk	249
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál	250
Az Írás minden igazságnak alapja Isten Lelke	251
Tizenharmadik könyv
Isten ingyen jósága hordoz bennünket	260
Az örök jóság betölti a mennyet és a földet	262
Istentől van minden világosságunk	263
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról	264
Elmélkedik a Lélekről, aki a "vizek fölött lebeg vala"	265
A Lélek csodálatos munkáiról	266
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése	268
A lélek természet szerint vágyakozik Isten felé	269
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele az Isten boldog látásába	271
Példával ábrázolja a Szentháromság titkák	272
Az Atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket	273
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes	275
E földi életben hit és remény a mi erősségeink	277
Hitünk firmamentoma a Szentírás	278
Senki Istent egészen nem ismerheti csak önmaga	282
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei!	283
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát	284
A tökéletesség útjáról	287
Magyarázat a vizek és a belőlük származó állatok titkos értelméről	291
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről	293
A lélek elindulása a tökéletesség útján	298
Az Egyház lelki embereinek ítéleteiről és megvilágosodásuk forrásairól	300
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről	304
A tápláló gyümölcsök értelmezése	308
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek?	310
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék	313
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében	314
Isten nem időben beszél és cselekszik	315
Egynémely manicheus tévelygések a dolgok eredetéről	316
A jámbor lélek Isten szemeivel iparkodik nézni a világot	317
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról	319
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki	321
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról	322
Imádság az örök békességért	325
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata	325
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk	326
Jóságunk állhatatlan, értésük tökéletlen - Isten lesz örök befejezésünk	326
Jegyzetek. A római szám a mellette levő számmal azt a fejezet (illetőleg fejezetrészt) jelzi, amelyre a sorszámos jegyzet vonatkozik	329

Témakörök

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem