1.062.486

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szent Ágoston vallomásai I-II.

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: "Élet"
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 694 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 14 cm x 10 cm
ISBN:
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. kötet
Első könyv
Isten maga bíztat minket maga dícséreteire, de ehhez hit kell, meg igyekezet5
Benned az Isten, akár akarod, akár nem6
Isten egészen ott van, ahol van, de semmi alkotás egészen be nem fogadhatja7
Gyarló beszéd Isten fölséges mivoltáról8
Töredelmes bűnvallással Istent hivogatja10
Csecsemőkoráról beszél s megmagyarázza Isten örökkévalóságát11
Bűn árnyékozza csecsemőkorunkat16
Elmondja, hogyan tanult meg beszélni18
Gyermekkorában igen szeretett játszani, tanulni nem. Sok verést kapott, de haszontalanul. Panaszkodik, hogy a tanítók bottal nevelnek20
Megvallja bűnét, hogy játékos kedve miatt hátramaradt a tanulásban22
Súlyos betegségében meg akart keresztelkedni24
Szülei jót akartak vele, de igazán jóra Isten igazította szándékukat26
Az alapvető oktatás nagy értékét fejtegeti. Ő azonban jobban szerette a latin költők meséit27
Nem szeretett görögül tanulni, mert kényszerítették30
Hálálkodik, hogy Isten később mindent jóra fordított31
Keményen ostorozza azt a szokást, hogy a tanulókat pogány istenek foszlott erkölcseiről szóló mesékkel tanítják nyelvre és irodalomra32
Egyik iskolai dolgozatának sikere35
Felpanaszolja, hogy a művelt emberek jobban törődnek a nyelvtan szabályaival, mint Isten törvényeivel36
Maga is ilyen volt. Elszámlálja serdülő kora bűneit. Vallja, hogy igen veszedelmesek, mert együtt nőnek az emberrel38
Magasztalja Istent a gyermekségében vett jókért40
Második könyv
Ifjúsága bűneit takargatás nélkül meg akarja vallani46
Igen belemerült a testi vágyakozások örvényébe47
Anyja aggodalommal nézte feslettségét, intette is a jóra, ő azonban megvetette az asszonyi szóbeszédet50
Elmentek gyümölcsöt lopni54
Minden bűnnek van valami oka-foka, csábító ereje56
Keresi, mi volt neki kedves a lopás bűnében. Tetszett, mert tilalmas volt58
Minden tisztaságunk Isetn adománya62
Tetszett neki az a lopás, mert többed magával cselekedte63
Egyedül nem követte volna el, maga példáján látja tehát, mennyit árthatnak a gonosz társak64
Vágyakozik Isten tiszta világossága után65
Harmadik könyv
Karthágóban tisztátalan viszonyok közé keveredik71
Színházban keres szórakozást. Kutatja, mi az igazi részvét72
Gonosz vágyakozásai még a templomban sem szünetelnek. Tanulás és viselkedés dolgában jobb, mint társai76
Kezébe kerül Cicero valamely munkája. Első lépés a megtérés útján78
A Szentírást egyszerű nyelvezete miatt félredobja80
Megismerkedik a manicheusokkal81
Keresi az igazságot, de nem találja. A manicheusok elbódítottak, de a maga oktalansága is igen akadályozta85
Minden erkölcs alapja Isten törvénye. Ami ezzel ellenkezik, az bűn89
Nem minden bűn egyforma, figyelembe kell venni a szándékot is93
Egynémely manicheus ostobaságról94
Édesanyja vígasztaló álomlátása95
"Lehetetlen", hogy ennyi könny magzatja elpusztuljon!"98
Negyedik könyv
Áttekinti a mos következő évek soksok tévelygését105
Tanulmányait befejezte s maga is tanítani ked. Bevallja bűnös viszonyát106
A csillagjósokhoz szegődik s bölcs oktatás sem tudja tőlük eltántorítani108
Egyik ifjúkori barátja súlyosan megbetegszik s a szentkeresztség után meg is hal. Ágoston szörnyű fájdalma112
Keresi, miért talál az ember megnyugvást a könnyekben115
Gyásza miatt szinte az életet is megúnja116
Otthagyja szülővárosát118
Karthagói barátai megvigasztalják120
Az igazi barátságnak Isten az alapja121
Mulandó a világ, nincs benne pihenésünk122
Istenhez igazodjunk, ne a hervadó világhoz124
Ösvény az élet s boldogtalan az ember,ha nem Isten hírével jár rajta125
Könyvet ír a szépségről128
Elmélkedés a közvéleményről129
Sem a szépnek, sem a rossznak forrását nem tudja megtalálni132
Vallomást tesz nagy tehetségéről, de búsan kérdezi, mi jóra használta?136
Ötödik könyv
Az egész teremtés Istent dícséri145
Isten kezét semmi bűnös ki nem kerülheti146
Faustus manicheus püspökkel megismerkedik. Szól a tudósok elvakult gőgjérő147
Isten legyen minden tudományunk fundamentuma152
A manicheusok tudatlanságáról153
Sokat várt, keveset kapott Faustustól155
Faustusban csalódván, elhidegül a manicheusoktól158
Anyja akarata ellenére Rómába költözik161
Súlyosan megbetegszik164
Lélekben egészen elszakad a manicheusoktól, de nem bízik az Egyházhoz167
Újra érdeklődni kezd a Szentírás iránt171
Panaszkodik a tanítványok gonosz szokása miatt172
Milánóba költözik s megismerkedik Ambrus püspökkel174
Ambrus hatása alatt külsőleg is elszakad a manicheusoktól175
Hatodik könyv
Monika megérkezik Milánóba s megtudja, hogy fia megszabadult a manichéus tévelygéstől183
Csudálja édesanyja jámbor engedelmességét az Egyház iránt185
Ambrus püspök nagy elfoglaltsága187
Ambrus előadásai nyomán Ágoston lelke kezd világosodni190
Megérti, hogy hit nélkül nem boldogulhat193
Részeg koldussal találkozik s elmélkedik a boldogságról196
Alypiust visszatartja a cirkusztól199
Alypius újra megtévelyedik202
Alypiust tolvaj gyanánt elfogják204
Alypius dícsérete. Nebridius hozzájuk csatlakozik207
Leírja sok szomorú töprengését210
Alypius és Ágoston vitatkozása nőtlen és nős állapotról214
Sok sürgetés után Ágoston mátkát választ216
Barátaival együtt remeteségbe akar húzódni217
Ágyasát elbocsátja, de másikat szerez219
Fél a haláltól és Isten ítéletétől220
Hetedik könyv
Panaszkodik, hogy Isten elgondolásánál nem tudott szabadulni a kiterjedés fogalmától227
Nebridius erős bizonysága a manicheusok ellen230
A bűn gyökerét megtalálja a szabadakaratban232
Megérti, hogy Isten nem lehet romlandó234
Hogyan próbálta megmagyarázni a rossz eredetét?236
Kiábrándulni a csillagjósokból239
Leírja kutató lelke szörnyű vívódásait244
Az Úr irgalmassága megkönyörült rajta247
A Plátó-féle bölcselők könyveiben az igére vonatkozó gondolatokat talál247
Kezdi megérteni Isten igazi mivoltát251
Isten a létezés tökéletessége és forrása253
A rossz nem valami különálló valóság254
Minden teremtmény jó, s az egész világ Isten dícséretét énekli255
Isten végtelen, de nem a mi testi fogalmaink szerint257
Ami van, azért van, mert Isten akarja (vagy engedi)258
A bűn az akaratnak Istentől való elfordulása259
Megmutatja, hogyan találja meg az emberi értelem Istent260
Krisztus a mi lelkünk üdvössége262
Nem volt tisztában az Ige megtestesülésével263
A bölcselők írásain megokosodott, de jobb nem lett265
Megtalálja a Szentírásban az életet igazító igazságot267
Nyolcadik könyv
Elégedetlenség folyton növekszik. Elmegy Simplicianushoz tanácsért275
Victorinus rhetor megtérése278
Elmélkedik az öröm természetéről283
Miért nagyobb az öröm, ha kiváló emberek térnek meg?285
A bűnös szokás rettentő hatalma287
Ponticianus nevezetes látogatása és elbeszélése291
Ágoston heves küzdelme önmagával297
Keserű szemrehányásokkal illeti magát300
A megtérést a lélek azért halogatja, mert akarata nem teljes303
Erős bizonyságot köt a manicheusok azon állítása ellen, hogy jónak is, rossznak is külön természete volna bennünk304
Leírja nagy viaskodását testi indulataival309
Titkos szót hall és megtér312
Jegyzetek317
II. kötet
Kilencedik könyv
Hálálkodik Isten irgalmasságáért5
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén6
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra10
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival12
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból?20
Alypiussal és Adeodatussal együtt megkeresztelkedik21
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi23
Ágoston elmondja anyja élettörténetét25
Monika szelíd okossága29
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról33
Szent Monika halála37
Ágoston nagy fájdalma40
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért44
Tizedik könyv
Isten a lélek erőssége54
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől55
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát?56
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte58
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket61
Mit szeretünk Istenben! Hol találjuk meg az Urat?62
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá65
Megállapodik az emlékezőtehetségnél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét66
Nemcsak érzéki, hanem érterlmi ismereteinket is az emlékezet őrzi71
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei72
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát74
A matematikai fogalmakról75
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik76
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk77
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait80
Mi alapja van a feledés fogalmának?81
Túl mehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi?84
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg86
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett?87
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána89
Keresi a boldogság ismeretének alapjait91
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben94
Az ember természetes vágyódással szereti az örömet is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi94
Isten ismerete bent van az emlékezetben97
Hogyan van Isten az emlékezetben?98
Az igazság gyökerén találja meg Istent99
Isten a legfőbb szépség100
Nyomorúság a földi élet100
Isten ad erőt a kísértések ellen102
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben102
Megvallja állapotát mértékesség dolgában105
Szól az illatok élvezetéről110
Hogyan viselkedik a hallás élvezetei dolgában?111
A szemek kívánkozása114
A kíváncsiság kísértései117
A büszkeség kísértései122
Hogyan viselkedik dícsérettel, ócsárlással szemben?125
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre129
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság?130
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelenm eljut Istenhez131
Miért szakad el a lélek Istentől?133
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak134
Az Úr jézus a mi egyetlen szadadítónk, benne van minden reménységünk136
Tizenegyedik könyv
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretből, - alázatosságból144
Sok fogyatkozása között nagy szóval kiált segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa145
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége149
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról150
Isten a világot semmiből teremtette151
A teremtő ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs153
Elmélkedik az Örög Igéről154
Az Ige a mi égi Tanítómesterünk155
Az Úr Bölcsessége szívünk titkos látogatója156
Működött-e Isten a világ teremtése előtt?158
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek158
A teremtés előtt Isten kifelés, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett160
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény161
Az idő alapja a változandóság163
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét164
Csak jelen időt lehet mérni168
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja168
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni169
Hogyan látják a jövőt a próféták?172
A háromféle idő magyarázata172
Hogyan mérjük az időt?173
Istent kéri segítségül nehéz munkájában175
Mi az idő?176
A mozgást is idővel mérjük179
Sóhajtozik tudatlansága miatt181
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli181
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek183
Lélek az idő mérője187
Már elhagyta az első gonoszságait, de igen érzi a változandó élet sok nyomorúságát189
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik190
Isten a maga örök módján ismer mindeneket191
Tizenkettedik könyv
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában198
Isten két eget teremtett198
Az örvénylő sötét kháoszról199
A világ ős-elementumai199
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról200
Isten semmiből teremtett201
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ204
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség205
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt206
Istenhez esedezik megvilágosításért207
Egynémely biztos igazságok megállapítása208
A teremtés két dolgáról, amelyek nem tartoztak bele az idők rendjébe208
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot212
Vitát kezd perlőivel213
Erős bizonyságokat köt a maga igaza védelmére214
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának220
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld"222
Az Írás külön-külön magyarázatairól225
Csomóra szedi a biztos igazságokat226
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon227
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni229
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget231
Két fő nehézség az Írás értése körül233
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges235
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma236
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni240
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcsője241
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben"243
Az elsőbbség külün-különféle módjairól245
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk249
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál250
Az Írás minden igazságnak alapja Isten Lelke251
Tizenharmadik könyv
Isten ingyen jósága hordoz bennünket260
Az örök jóság betölti a mennyet és a földet262
Istentől van minden világosságunk263
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról264
Elmélkedik a Lélekről, aki a "vizek fölött lebeg vala"265
A Lélek csodálatos munkáiról266
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése268
A lélek természet szerint vágyakozik Isten felé269
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele az Isten boldog látásába271
Példával ábrázolja a Szentháromság titkák272
Az Atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket273
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes275
E földi életben hit és remény a mi erősségeink277
Hitünk firmamentoma a Szentírás278
Senki Istent egészen nem ismerheti csak önmaga282
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei!283
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát284
A tökéletesség útjáról287
Magyarázat a vizek és a belőlük származó állatok titkos értelméről291
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről293
A lélek elindulása a tökéletesség útján298
Az Egyház lelki embereinek ítéleteiről és megvilágosodásuk forrásairól300
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről304
A tápláló gyümölcsök értelmezése308
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek?310
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék313
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében314
Isten nem időben beszél és cselekszik315
Egynémely manicheus tévelygések a dolgok eredetéről316
A jámbor lélek Isten szemeivel iparkodik nézni a világot317
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról319
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki321
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról322
Imádság az örök békességért325
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata325
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk326
Jóságunk állhatatlan, értésük tökéletlen - Isten lesz örök befejezésünk326
Jegyzetek. A római szám a mellette levő számmal azt a fejezet (illetőleg fejezetrészt) jelzi, amelyre a sorszámos jegyzet vonatkozik329

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem