1.059.673

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szent Ágoston vallomásai

Szerző
Fordító
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 461 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 19 cm x 13 cm
ISBN: 963-361-315-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó az 1917-es kiadáshoz5
Előszó az 1995-ös kiadáshoz6
Bevezetés7
Első könyv23
Az első könyv tartalma23
Isten maga biztat minket maga dicséretire, de ehhez hit kell, meg igyekezet24
Benned az Isten, akár akarod, akár nem25
Isten egészen ott van, ahol van, de semmi alkotás egészen be nem fogadhatja25
Gyarló beszéd Isten fölséges mivoltáról26
Töredelmes bűnvallomással Istent hívogatja27
Csecsemőkoráról beszél s megmagyarázza Isten örökkévalóságát28
Bűn árnyékozza csecsemőkorunkat31
Elmondja, hogyan tanult meg beszélni33
Gyermekkorában igen szeretett játszani, tanulni nem. Sok verést kapott, de haszontalanul. Panaszkodik, hogy a tanítók bottal nevelnek34
Megvallja bűnét, hogy játékos kedve miatt hátramaradt a tanulásban36
Súlyos betegségben meg akart keresztelkedni37
Szülei jót akartak vele, de igazán jóra Isten igazította szándékukat38
Az alapvető oktatás nagy értékét fejtegeti. Ő azonban jobban szerette a latin költők meséit39
Nem szeretet görögül tanulni, mert kényszerítették41
Hálálkodik, hogy Isten később mindent jóra fordított42
Keményen ostorozza azt a szokást, hogy a tanulókat pogány istenek foszlott erkölcseiről szóló mesékkel tanítják nyelvre és irodalomra43
Egyik iskolai dolgozatának sikere44
Felpanaszolja, hogy a művelt emberek jobban törődnek a nyelvtan szabályaival, mint Isten törvényeivel45
Maga is ilyen volt. Elszámlálja serdülő kora bűneit. Vallja, hogy igen veszedelmesek, mert együtt nőnek az emberrel47
Magasztalja Istent a gyermekségben vett jókért48
Második könyv49
A második könyv tartalma49
Ifjúsága bűneit takargatás nélkül meg akarja vallani49
Igen belemerült a testi vágyakozások örvényébe50
Anyja aggodalommal nézte feslettségét, intette is a jóra, ő azonban megvetette az asszonyi szóbeszédet52
Elmentek gyümölcsöt lopni55
Minden bűnnek van valami oka-foka, csábító ereje56
Keresi, mi volt neki kedves a lopás bűnében. Tetszett, mert tilalmas volt57
Minden tisztaságunk Isten adománya59
Tetszett neki az a lopás, mert többedmagával cselekedte60
Egyedül nem követte volna el, maga példáján látja tehát, mennyit árthatnak a gonosz társak61
Vágyakozik Isten világossága után62
Harmadik könyv63
A harmadik könyv tartalma63
Karthágóban tisztátalan viszonyok közé keveredik64
Színházban keres szórakozást. Kutatja, mi az igazi részvét65
Gonosz vágyakozásai még a templomban sem szünetelnek67
Tanulás és viselkedés dolgában jobb, mint társai68
Kezébe kerül Cicero valamely munkája. Első lépés a megtérés útján!70
A Szentírást egyszerű nyelvezete miatt félredobja70
Megismerkedik a manicheusokkal73
Keresi az igazságot, de nem találja. A manicheusok elbódították, de a maga oktalansága is igen akadályozta76
Minden erkölcs alapja Isten törvénye. ami ezzel ellenkezik, az bűn.78
Nem minden bűn egyforma; figyelembe kell venni a szándékot is79
Egynémely manicheus ostobaságáról80
Édesanyja vigasztaló álomlátása81
"Lehetetlen, hogy ennyi könny magzatja elpusztuljon!"81
Negyedik könyv83
A negyedik könyv tartalma83
Áttekinti a most következő évek sok-sok tévelygését84
Tanulmányait befejezte s maga is tanítani kezd. Bevallja bűnös viszonyát85
A csillagjósokhoz szegődik s bölcs oktatás sem tudja tőlük eltántorítani86
Egyik ifjúkori barátja súlyosan megbetegszik s a szentkeresztség után meg is hal. Ágoston szörnyű fájdalma88
Keresi, miért talál az ember megnyugvást a könnyekben90
Gyásza miatt szinte az életet is megunja91
Otthagyja szülővárosát92
Karthágói barátai megvigasztalják93
Az igazi barátságnak Isten az alapja94
Mulandó világ, nincs benne pihenésünk95
Istenhez igazodjunk, ne a hervadó világhoz96
Ösvény az élet s boldogtalan az ember, ha nem Isten hírével jár rajta97
Könyvet ír a szépségről99
Elmélkedés a közvéleményről100
Sem a szépnek, sem a rossznak forrását nem tudja megtalálni102
Vallomást tesz nagy tehetségéről, de búsan kérdezi, mi jóra használta?104
Ötödik könyv108
Az ötödik könyv tartalma108
Az egész teremtés Istent dícséri109
Isten kezét semmi bűnös ki nem kerülheti109
Faustus manicheus püspökkel megismerkedik. Szól a tudósok elvakult gőgjéről110
Isten legyen minden tudományunk fundamentuma113
A manicheusok tudatlanságáról114
Sokat várt, keveset kapott Faustustól116
Faustusban csalódván elhidegül a manicheusoktól117
Anyja akarata ellenére Rómába költözik119
Súlyosan megbetegszik122
Lélekben egészen elszakad a manicheusoktól, de nem bízik az Egyházban123
Újra érdeklődni kezd a Szentírás iránt126
Panaszkodik a tanítványok gonosz szokásai miatt127
Milánóba költözik s megismerkedik Ambrus püspökkel128
Ambrus hatása alatt külsőleg is elszakad a manicheusoktól129
Hatodik könyv131
A hatodik könyv tartalma131
Mónika megérkezik Milánóba s megtudja, hogy fia megszabadult a manicheus tévelygésétől132
Csudálja édesanyja jámbor engedelmességét az Egyház iránt133
Ambrus püspök nagy elfoglaltsága135
Ambrus előadásai nyomán Ágoston lelke kezd világosodni137
Megérti, hogy hit nélkül nem boldogulhat138
Részeg koldussal találkozik, s elmélkedik a boldogságról140
Alypiust visszatartja a cirkusztól142
Alypius újra megtévelyedik145
Alypiust tolvaj gyanánt elfogják146
Alypius dicsérete. Nebridius hozzájuk csatlakozik.148
Leírja sok szomorú töprengését150
Alypius és Ágoston vitatkozása a nőtlen és nős állapotról152
Sok sürgetés után Ágoston mátkát választ154
Barátaival együtt remeteségbe akar húzódni155
Ágyasát elbocsátja, de másikat szerez156
Fél a haláltól és Isten ítéletétől156
Hetedik könyv158
A hetedik könyv tartalma158
Panaszkodik, hogy Isten elgondolásánál nem tudott szabadulni a kiterjedés fogalmától159
Nebridius erős bizonysága a manicheusok ellen161
A bűn gyökerét megtalálja a szabad akaratban162
Megérti, hogy Isten nem lehet romlandó163
Hogyan próbálta megmagyarázni a rossz eredetét?164
Kiábrándul a csillagjósokból166
Leírja kutató lelke szörnyű vívódásait170
Az Úr irgalmassága megkönyörül rajta171
A Platón-féle bölcselők könyveiben az Igére vonatkozó gondolatokat talál172
Kezdi megérteni Isten igazi mivoltát175
Isten a létezés tökéletessége és forrása176
A rossz nem valami különálló valóság176
Minden teremtmény jó, s az egész világ Isten dicséretét énekli177
Isten végtelen, de nem a mi testi fogalmaink szerint179
Ami van, azért van, mert Isten akarja (vagy engedi)179
A bűn az akaratnak Istentől való elfordulása180
Megmutatja, hogyan találja meg az emberi értelem Istent180
Krisztus a mi lelkünk üdvössége182
Nem volt tisztában az Ige megtestesülésével182
A bölcselők irásain megokosodott, de jobb nem lett184
Megtalálja a Szentírásban az élet igazító igazságokat185
Nyolcadik könyv188
A nyolcadik könyv tartalma188
Elégedettsége folyton növekszik. Elmegy Simplicianushoz tanácsért189
Victorinus rétor megtérése191
Elmélkedik az öröm természetéről194
Miért nagyobb az öröm, ha kiváló emberek térnek meg?196
A bűnös szokás rettentő hatalma197
Ponicianus nevezetes látogatása és elbeszélése199
Ágoston heves küzdelme önmagával203
Keserű szemrehányásokkal illeti magát206
A megtérést a lélek azért halogatja, mert akarata nem teljes207
Erős bizonyságot köt a manicheusok azon állítása ellen, hogy jónak is, rossznak is külön természete volna bennünk208
Leírja nagy viaskodását testi indulataival211
Titkos szót hall és megtér213
Kilencedik könyv216
A kilencedik könyv tartalma216
Hálálkodik Isten irgalmasságáért217
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén218
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra220
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival222
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból227
Alypiussal és Adeodatussal együtt keresztelkedkedik227
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi229
Ágoston elmondja anyja élettörténetét230
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról233
Szent Mónika halála234
Ágoston nagy fájdalma238
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért243
Tizedik könyv 246
A tizedik könyv tartalma246
Isten a lélek erőssége248
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől248
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát?249
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte251
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket252
Mit szeretünk Istenben? Hol találjuk meg az Urat?253
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá256
Megállapodik az emlékezőtehetségénél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét256
Nemcsak érzéki, hanem értelmi ismereteinket is az emlékezet őrzi259
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei260
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát261
A matematikai fogalmakról262
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik263
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk263
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait265
Mi alapja van a feledés fogalmának?266
Túlmehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi?268
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg269
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett?270
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána271
Keresi a boldogság ismeretének alapjait273
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben274
Az ember természetes vágyódással szereti az örömöt is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi275
Isten ismerete bent van az emlékezetben277
Hogyan van Isten az emlékezetben?277
Az igazság gyökerén találja meg Istent278
Isten a legfőbb szépség279
Nyomorúság a földi élet279
Isten ad erőt a kísértések ellen280
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben281
Megvallja állapotát mértékesség dolgában282
Szól az illatok élvezetéről286
Hogyan viselkedik a hallás élvezeti dolgában?286
A szemek kívánkozása288
A kíváncsiság kísértései291
A büszkeség kísértései294
Hogyan viselkedik dicsérettel, ócsárlással szemben296
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre298
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság?299
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelem eljut Istenhez300
Miért szakad el a lélek Istentől?301
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak302
Az Úr Jézus a mi egyetlen szabadítónk, benne van minden reménységünk303
Tizenegyedik könyv305
A tizenegyedik könyv tartalma305
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretetből -, alázatosságból306
Sok fogadkozása között nagy szóval kiáll segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa307
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége310
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról310
Isten a világot semmiből teremtette311
A teremtő Ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs312
Elmélkedik az Örök Igéről313
Az ige a mi égi Tanítómesterünk314
Az Úr bölcsessége szívünk titkos látogatója315
Működött-e Isten a világ teremtése előtt?316
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek316
A teremtés előtt Isten kifelé, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett317
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény318
Az idő alapja a változandóság319
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét320
Csak jelen időt lehet mérni322
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja323
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni.323
Hogyan látják a jövőt a próféták?325
A háromféle idő magyarázata326
Hogyan mérjük az időt?326
Istent kéri segítségül nehéz munkájában327
Mi az idő?328
A mozgást is idővel mérjük330
Sóhajtozik tudatlansága miatt331
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli332
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek333
Lélek az idő mérője336
Már elhagyta első gonoszságait, de igen érzi e változandó élet sok nyomorúságát337
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik338
Isten a maga örök módján ismer mindeneket338
Tizenkettedik könyv340
A tizenkettedik könyv tartalma340
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában340
Isten két eget teremtett342
Az örvénylő sötét káoszról342
A világ ős-elementumai343
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról343
Isten semmiből teremtett344
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ346
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség346
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt347
Istenhez esedezik megvilágosodásért348
Egynémely biztos igazságok megállapítása348
A teremtés két dolgáról, melyek nem tartoznak bele az idők rendjébe349
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot351
Vitát kezd perlőivel352
Erős bizonyságokat köt a maga igaza vélelmére353
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának353
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld"?356
Az Írás külön-külön magyarázatairól357
Csomóra szedi a biztos igazakat360
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon360
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni361
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget362
Két fő nehézsége az Írás értése körül364
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges364
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma366
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni367
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcseje370
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben"370
Az elsőbbség külön-különféle módjairól372
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk373
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál375
Az Írás minden igazságának alapja Isten lelke377
Tizenharmadik könyv379
A tizenharmadik könyv tartalma379
Isten ingyen jósága hordoz bennünket381
Az örök Jóság betölti a mennyet és a földet382
Istentől van minden világosságunk383
A teremtés Istenben nem volt kényszerűség384
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról384
Elmélkedik a Lélekről, aki "a vizek fölött lebeg vala"385
A Lélek csodálatos munkáiról385
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése387
A lélek természete szerint vágyakozik Isten felé388
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele Isten boldog látásába389
Példával ábrázolja a Szentháromság titkát390
Az atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket391
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes391
E földi életbe hit és remény a mi erősségünk393
Hitünk firmamentuma a Szentírás394
Senki Istent egészen nem ismerheti, csak ő maga396
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei!397
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát398
A tökéletesség útjáról400
Magyarázat a vizek és belőlük származó állatok titkos értelméről402
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről404
A lélek elindulása a tökéletesség útján407
Az Egyház lelki embereinek ítéletéről és megvilágosodásuk forrásairól408
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről411
A tápláló gyümölcsök értelmezése414
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek?415
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék417
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében418
Isten nem időben beszél és cselekszik418
Egynémely manicheus tévelygések és a dolgok eredetéről419
A jámbor lélek Isten szemével iparkodik nézni a világot420
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról421
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki423
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról423
Imádság az örök békességért425
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata425
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk426
Jóságunk állhatatlan, értésünk tökéletlen, - Isten lesz örök befejezésünk426
Jegyzetek428

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szent Ágoston vallomásai
Állapot:
4.140 ,-Ft
21 pont kapható
Kosárba