Szent Ágoston vallomásai

Szerző

Szent Ágoston

Szerkesztő

Farkas Olivér

Fordító

Dr. Vass József

Budapest

'Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai ' összes példány

Kiadó:	Szent István Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1999
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	461 oldal
Sorozatcím:	Szent István Diákkönyvtár
Kötetszám:	2
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-361-110-5

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Két évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény, hanem a világirodalom legnagyobb művei közé tartozik. Stílusának egyik sajátossága állandó érzelmi hullámzása, mely különös ritmust ad latin és magyarrá lett prózájának: egyszerű, hétköznapi szavakkal tér vissza-vissza múltjába, gyerekkorától élete derekáig, majd újra meg újra olyan zsoltáros-imádságos hangba lendül át - szinte - észrevétlenül, mely páratlanul költőivé teszi vallomásait. A világirodalomban ő az első, aki úgy figyeli meg a gyermeket, ahogy századunkban a gyermeklélektan tudósai. Felismerései másfél évezreddel előzik meg Rousseau-t, aki vallomásai írásakor példaképnek tekinthette őt, mert ugyanolyan imádságos hanggal kezdi az írást: „Úgy tárom fel bensőmet, ahogyan te magad látod, Örökkévaló..."
A keresztény etika, melynek része a ragaszkodás az igazsághoz, készteti önvallomásra Szent Ágostont. Minden írásában a világ rendje, az isteni... Tovább

Tartalom

Előszó az 1917-es kiadáshoz	5
Előszó az 1995-ös kiadáshoz	6
Bevezetés	7
Első könyv	23
Az első könyv tartalma	23
Isten maga biztat minket maga dicséretire, de ehhez hit kell, meg igyekezet	24
Benned az Isten, akár akarod, akár nem	25
Isten egészen ott van, ahol van, de semmi alkotás egészen be nem fogadhatja	25
Gyarló beszéd Isten fölséges mivoltáról	26
Töredelmes bűnvallomással Istent hívogatja	27
Csecsemőkoráról beszél s megmagyarázza Isten örökkévalóságát	28
Bűn árnyékozza csecsemőkorunkat	31
Elmondja, hogyan tanult meg beszélni	33
Gyermekkorában igen szeretett játszani, tanulni nem. Sok verést kapott, de haszontalanul. Panaszkodik, hogy a tanítók bottal nevelnek	34
Megvallja bűnét, hogy játékos kedve miatt hátramaradt a tanulásban	36
Súlyos betegségben meg akart keresztelkedni	37
Szülei jót akartak vele, de igazán jóra Isten igazította szándékukat	38
Az alapvető oktatás nagy értékét fejtegeti. Ő azonban jobban szerette a latin költők meséit	39
Nem szeretet görögül tanulni, mert kényszerítették	41
Hálálkodik, hogy Isten később mindent jóra fordított	42
Keményen ostorozza azt a szokást, hogy a tanulókat pogány istenek foszlott erkölcseiről szóló mesékkel tanítják nyelvre és irodalomra	3
Egyik iskolai dolgozatának sikere	4
Felpanaszolja, hogy a művelt emberek jobban törődnek a nyelvtan szabályaival, mint Isten törvényeivel	45
Maga is ilyen volt. Elszámlálja serdülő kora bűneit. Vallja, hogy igen veszedelmesek, mert együtt nőnek az emberrel	47
Magasztalja Istent a gyermekségben vett jókért	48
Második könyv	49
A második könyv tartalma	49
Ifjúsága bűneit takargatás nélkül meg akarja vallani	49
Igen belemerült a testi vágyakozások örvényébe	50
Anyja aggodalommal nézte feslettségét, intette is a jóra, ő azonban megvetette az asszonyi szóbeszédet	2
Elmentek gyümölcsöt lopni	55
Minden bűnnek van valami oka-foka, csábító ereje	56
Keresi, mi volt neki kedves a lopás bűnében. Tetszett, mert tilalmas volt	57
Minden tisztaságunk Isten adománya	59
Tetszett neki az a lopás, mert többedmagával cselekedte	60
Egyedül nem követte volna el, maga példáján látja tehát, mennyit árthatnak a gonosz társak	61
Vágyakozik Isten világossága után	62
Harmadik könyv	63
A harmadik könyv tartalma	63
Karthágóban tisztátalan viszonyok közé keveredik	64
Színházban keres szórakozást. Kutatja, mi az igazi részvét	65
Gonosz vágyakozásai még a templomban sem szünetelnek	67
Tanulás és viselkedés dolgában jobb, mint társai	68
Kezébe kerül Cicero valamely munkája. Első lépés a megtérés útján!	70
A Szentírást egyszerű nyelvezete miatt félredobja	70
Megismerkedik a manicheusokkal	73
Keresi az igazságot, de nem találja. A manicheusok elbódították, de a maga oktalansága is igen akadályozta	76
Minden erkölcs alapja Isten törvénye. ami ezzel ellenkezik, az bűn.	78
Nem minden bűn egyforma; figyelembe kell venni a szándékot is	79
Egynémely manicheus ostobaságáról	80
Édesanyja vigasztaló álomlátása	81
"Lehetetlen, hogy ennyi könny magzatja elpusztuljon!"	81
Negyedik könyv	83
A negyedik könyv tartalma	83
Áttekinti a most következő évek sok-sok tévelygését	84
Tanulmányait befejezte s maga is tanítani kezd. Bevallja bűnös viszonyát	85
A csillagjósokhoz szegődik s bölcs oktatás sem tudja tőlük eltántorítani	86
Egyik ifjúkori barátja súlyosan megbetegszik s a szentkeresztség után meg is hal. Ágoston szörnyű fájdalma	88
Keresi, miért talál az ember megnyugvást a könnyekben	90
Gyásza miatt szinte az életet is megunja	91
Otthagyja szülővárosát	92
Karthágói barátai megvigasztalják	93
Az igazi barátságnak Isten az alapja	94
Mulandó világ, nincs benne pihenésünk	95
Istenhez igazodjunk, ne a hervadó világhoz	96
Ösvény az élet s boldogtalan az ember, ha nem Isten hírével jár rajta	97
Könyvet ír a szépségről	99
Elmélkedés a közvéleményről	100
Sem a szépnek, sem a rossznak forrását nem tudja megtalálni	102
Vallomást tesz nagy tehetségéről, de búsan kérdezi, mi jóra használta?	104
Ötödik könyv	108
Az ötödik könyv tartalma	108
Az egész teremtés Istent dícséri	109
Isten kezét semmi bűnös ki nem kerülheti	109
Faustus manicheus püspökkel megismerkedik. Szól a tudósok elvakult gőgjéről	110
Isten legyen minden tudományunk fundamentuma	113
A manicheusok tudatlanságáról	114
Sokat várt, keveset kapott Faustustól	116
Faustusban csalódván elhidegül a manicheusoktól	117
Anyja akarata ellenére Rómába költözik	119
Súlyosan megbetegszik	122
Lélekben egészen elszakad a manicheusoktól, de nem bízik az Egyházban	123
Újra érdeklődni kezd a Szentírás iránt	126
Panaszkodik a tanítványok gonosz szokásai miatt	127
Milánóba költözik s megismerkedik Ambrus püspökkel	128
Ambrus hatása alatt külsőleg is elszakad a manicheusoktól	129
Hatodik könyv	131
A hatodik könyv tartalma	131
Mónika megérkezik Milánóba s megtudja, hogy fia megszabadult a manicheus tévelygésétől	132
Csudálja édesanyja jámbor engedelmességét az Egyház iránt	133
Ambrus püspök nagy elfoglaltsága	135
Ambrus előadásai nyomán Ágoston lelke kezd világosodni	137
Megérti, hogy hit nélkül nem boldogulhat	138
Részeg koldussal találkozik, s elmélkedik a boldogságról	140
Alypiust visszatartja a cirkusztól	142
Alypius újra megtévelyedik	145
Alypiust tolvaj gyanánt elfogják	146
Alypius dicsérete. Nebridius hozzájuk csatlakozik.	148
Leírja sok szomorú töprengését	150
Alypius és Ágoston vitatkozása a nőtlen és nős állapotról	152
Sok sürgetés után Ágoston mátkát választ	154
Barátaival együtt remeteségbe akar húzódni	155
Ágyasát elbocsátja, de másikat szerez	156
Fél a haláltól és Isten ítéletétől	156
Hetedik könyv	158
A hetedik könyv tartalma	158
Panaszkodik, hogy Isten elgondolásánál nem tudott szabadulni a kiterjedés fogalmától	159
Nebridius erős bizonysága a manicheusok ellen	161
A bűn gyökerét megtalálja a szabad akaratban	162
Megérti, hogy Isten nem lehet romlandó	163
Hogyan próbálta megmagyarázni a rossz eredetét?	164
Kiábrándul a csillagjósokból	166
Leírja kutató lelke szörnyű vívódásait	170
Az Úr irgalmassága megkönyörül rajta	171
A Platón-féle bölcselők könyveiben az Igére vonatkozó gondolatokat talál	172
Kezdi megérteni Isten igazi mivoltát	175
Isten a létezés tökéletessége és forrása	176
A rossz nem valami különálló valóság	176
Minden teremtmény jó, s az egész világ Isten dicséretét énekli	177
Isten végtelen, de nem a mi testi fogalmaink szerint	179
Ami van, azért van, mert Isten akarja (vagy engedi)	179
A bűn az akaratnak Istentől való elfordulása	180
Megmutatja, hogyan találja meg az emberi értelem Istent	180
Krisztus a mi lelkünk üdvössége	182
Nem volt tisztában az Ige megtestesülésével	182
A bölcselők irásain megokosodott, de jobb nem lett	184
Megtalálja a Szentírásban az élet igazító igazságokat	185
Nyolcadik könyv	188
A nyolcadik könyv tartalma	188
Elégedettsége folyton növekszik. Elmegy Simplicianushoz tanácsért	189
Victorinus rétor megtérése	191
Elmélkedik az öröm természetéről	194
Miért nagyobb az öröm, ha kiváló emberek térnek meg?	196
A bűnös szokás rettentő hatalma	197
Ponicianus nevezetes látogatása és elbeszélése	199
Ágoston heves küzdelme önmagával	203
Keserű szemrehányásokkal illeti magát	206
A megtérést a lélek azért halogatja, mert akarata nem teljes	207
Erős bizonyságot köt a manicheusok azon állítása ellen, hogy jónak is, rossznak is külön természete volna bennünk	208
Leírja nagy viaskodását testi indulataival	211
Titkos szót hall és megtér	213
Kilencedik könyv	216
A kilencedik könyv tartalma	216
Hálálkodik Isten irgalmasságáért	217
Elhatározza, hogy rövid ideig még megmarad tanító székén	218
Kedvesen emlékezik Verecundusra és Nebridiusra	220
Cassiciacumban végzett munkája. Hogyan töltekezett Dávid zsoltáraival	222
Ambrus püspöktől megkérdezi, mit olvasson a Szentírásból	227
Alypiussal és Adeodatussal együtt keresztelkedkedik	227
Egyházi ének a milánói templomban. Szent Gervasius és Protasius ereklyéi	229
Ágoston elmondja anyja élettörténetét	230
Beszélgetése anyjával az örök boldogságról	233
Szent Mónika halála	234
Ágoston nagy fájdalma	238
Imádkozik anyja lelki üdvösségéért	243
Tizedik könyv	246
A tizedik könyv tartalma	246
Isten a lélek erőssége	248
Azért tesz vallomást, hogy még jobban elforduljon bűneitől	248
Felteszi a kérdést, miért tárja fel lelke jelen mivoltát?	249
Reméli, hogy a jók imádkoznak érte	251
Csak Isten ismeri egészen az emberi lelket	252
Mit szeretünk Istenben? Hol találjuk meg az Urat?	253
Miután végigkérdezte az egész világot, önmagát veszi vizsgálat alá	256
Megállapodik az emlékezőtehetségénél s fejtegeti annak hatalmas terjedelmét	256
Nemcsak érzéki, hanem értelmi ismereteinket is az emlékezet őrzi	259
Az elvont fogalmak nem érzékelés eredményei	260
Megmagyarázza a tanulás és tudás folyamatát	261
A matematikai fogalmakról	262
Az emlékezet a saját működésére is emlékezik	263
Érzelmeink emlékét az emlékezet megőrzi, de nem örül, vagy szomorkodik miattuk	263
Kutatja az ismeretek emlékezeti alapjait	265
Mi alapja van a feledés fogalmának?	266
Túlmehet-e az emlékezeten, mikor Istent keresi?	268
Amit elvesztettünk, az emlékezet segélyével találjuk meg	269
Hogyan emlékezik vissza az emlékezet arra, amit elfelejtett?	270
A boldogságot ismerni kell, hogy vágyódhassunk utána	271
Keresi a boldogság ismeretének alapjait	273
Az igazi boldogság a lélek öröme Istenben	274
Az ember természetes vágyódással szereti az örömöt is, az igazságot is, de mindegyiket gyakran rossz helyen keresi	275
Isten ismerete bent van az emlékezetben	277
Hogyan van Isten az emlékezetben?	277
Az igazság gyökerén találja meg Istent	278
Isten a legfőbb szépség	279
Nyomorúság a földi élet	279
Isten ad erőt a kísértések ellen	280
Megvallja állapotát az érzéki kísértésekkel szemben	281
Megvallja állapotát mértékesség dolgában	282
Szól az illatok élvezetéről	286
Hogyan viselkedik a hallás élvezeti dolgában?	286
A szemek kívánkozása	288
A kíváncsiság kísértései	291
A büszkeség kísértései	294
Hogyan viselkedik dicsérettel, ócsárlással szemben	296
A büszkeség még az erényt is felhasználja kísértésre	298
Milyen nagy veszedelem az elbizakodottság?	299
Újra végigjártatja elméjét azon az úton, amelyen az értelem eljut Istenhez	300
Miért szakad el a lélek Istentől?	301
Azokról, akik az ördöggel cimboráskodnak	302
Az Úr Jézus a mi egyetlen szabadítónk, benne van minden reménységünk	303
Tizenegyedik könyv	305
A tizenegyedik könyv tartalma	305
Istennek nincs szüksége vallomásunkra, mert ismeri minden gerjedelmünket. Mégis kitárja szívét - szeretetből -, alázatosságból	306
Sok fogadkozása között nagy szóval kiáll segedelemért Istenhez, hogy az Írást hiba nélkül érthesse és magyarázhassa	307
Isten a Szentírás tekintélyének erőssége	310
A teremtett világ bizonyságot tesz Alkotójáról	310
Isten a világot semmiből teremtette	311
A teremtő Ige nem lehetett valami időben elhangzó parancs	312
Elmélkedik az Örök Igéről	313
Az ige a mi égi Tanítómesterünk	314
Az Úr bölcsessége szívünk titkos látogatója	315
Működött-e Isten a világ teremtése előtt?	316
Isten örökkévalóságához nincs köze időnek	316
A teremtés előtt Isten kifelé, vagyis teremtő módon semmit sem cselekedett	317
A teremtés előtt nem volt idő, mert ez maga is teremtmény	318
Az idő alapja a változandóság	319
Kutatni kezdi az idő mivoltát és mértékét	320
Csak jelen időt lehet mérni	322
A háromféle időnek okvetlen van valami belső alapja	323
Múltat is, jövőt is csak a jelen rendjében lehet látni.	323
Hogyan látják a jövőt a próféták?	325
A háromféle idő magyarázata	326
Hogyan mérjük az időt?	326
Istent kéri segítségül nehéz munkájában	327
Mi az idő?	328
A mozgást is idővel mérjük	330
Sóhajtozik tudatlansága miatt	331
Az idő valami kiterjedés, de nem térbeli	332
Az idő folyamatosságának belső hordozója a lélek	333
Lélek az idő mérője	336
Már elhagyta első gonoszságait, de igen érzi e változandó élet sok nyomorúságát	337
Istent az örökkévalóság szikláján az idők csapdosásai el nem érik	338
Isten a maga örök módján ismer mindeneket	338
Tizenkettedik könyv
A tizenkettedik könyv tartalma	340
Az ember egymaga igen gyarló munkás a szent igazságok bányájában	340
Isten két eget teremtett	42
Az örvénylő sötét káoszról	342
A világ ős-elementumai	43
Tűnődik az ősanyag formátlan mivoltáról	343
Isten semmiből teremtett	344
Semmiből lett az ősanyag, az ősanyagból az egész világ	346
A mennyország előbb lett, mint ez a változandó világmindenség	346
Sem a mennyország, sem az ősanyag megteremtése nem időben történt	347
Istenhez esedezik megvilágosodásért	348
Egynémely biztos igazságok megállapítása	348
A teremtés két dolgáról, melyek nem tartoznak bele az idők rendjébe	349
Kezdetben teremté Isten a mennyországot és az ősanyagot	351
Vitát kezd perlőivel	352
Erős bizonyságokat köt a maga igaza vélelmére	353
Nekifordul az ellenkezők másik csoportjának	353
Mi értelme van Mózes e szavainak: "menny és föld"?	356
Az Írás külön-külön magyarázatairól	357
Csomóra szedi a biztos igazakat	360
Mózes első szavainak többféle igaz értelmezése vagyon	360
Mózes második mondatát is több módon lehet érteni	361
Nemcsak azokat teremtette Isten, amiket az Írás emleget	362
Két fő nehézsége az Írás értése körül	364
Úgy vélekedik, hogy e szó "kezdetben" az Igét jelenti, de vallja, hogy más magyarázat is lehetséges	364
Többféle igaz vélemény között szeretet legyen a vitatkozás fundamentuma	366
Fölséges mű a Szentírás, mert nagyokhoz is, kicsinyekhez is tud beszélni	367
Az Írás nagy alázatossága az emberi ész dajkáló bölcseje	370
Tudósok magyarázkodásai erről a szóról: "kezdetben"	370
Az elsőbbség külön-különféle módjairól	372
Az a fő, hogy a szeretet vezérkedjék közöttünk	373
Több igazság van az Írásban, mint amennyit értelmünk megtalál	375
Az Írás minden igazságának alapja Isten lelke	377
Tizenharmadik könyv	379
A tizenharmadik könyv tartalma	379
Isten ingyen jósága hordoz bennünket	381
Az örök Jóság betölti a mennyet és a földet	382
Istentől van minden világosságunk	383
A teremtés Istenben nem volt kényszerűség	384
A teremtés történetében kinyilatkoztatást talál a Szentháromságról	384
Elmélkedik a Lélekről, aki "a vizek fölött lebeg vala"	385
A Lélek csodálatos munkáiról	385
Isten a lelkek végső célja és beteljesedése	387
A lélek természete szerint vágyakozik Isten felé	388
Az angyalok a lélek erejében öröködtek bele Isten boldog látásába	389
Példával ábrázolja a Szentháromság titkát	390
Az atya teremtett, a Fiú megváltott, a Szentlélek megvilágosít bennünket	391
Istenben való megújhodásunk itt a földön nem tökéletes	391
E földi életbe hit és remény a mi erősségünk	393
Hitünk firmamentuma a Szentírás	394
Senki Istent egészen nem ismerheti, csak ő maga	396
Mit jelentenek a tenger, a szárazföld és a föld gyümölcsei!	397
A lélek szerint igazak hordozzák a földön Isten világosságát	398
A tökéletesség útjáról	400
Magyarázat a vizek és belőlük származó állatok titkos értelméről	402
Magyarázat a szárazföldi állatok és madarak titkos értelméről	404
A lélek elindulása a tökéletesség útján	407
Az Egyház lelki embereinek ítéletéről és megvilágosodásuk forrásairól	408
Magyarázat a Teremtő áldásának titkos értelméről	411
A tápláló gyümölcsök értelmezése	414
Hogyan táplálnak az irgalmas cselekedetek?	415
Istenes szándék nélkül a jótétemény nem igazi táplálék	417
Ami részek szerint jó, igen jó a maga teljességében	418
Isten nem időben beszél és cselekszik	418
Egynémely manicheus tévelygések és a dolgok eredetéről	419
A jámbor lélek Isten szemével iparkodik nézni a világot	420
Vigadozó áttekintés Isten összes munkáiról	421
Isten teremtette a világ anyagát s rögtön formát is adott neki	423
Nagy áttekintés a lelkek sorsáról	423
Imádság az örök békességért	425
Miért nem volt a hetedik napnak alkonyata	425
Az örök életben Isten lesz a mi elpihenésünk	426
Jóságunk állhatatlan, értésünk tökéletlen, - Isten lesz örök befejezésünk	426
Jegyzetek	428

Témakörök

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem