Szent Ágoston vallomásai

Szerző

Szent Ágoston

Fordító

Városi István

Budapest

'Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai ' összes példány

Kiadó:	Ecclesia Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	427 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

I. könyv
Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére	17
Benne van a hívogatott Isten és ő az Istenben van	18
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen	19
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége	20
Isten szeretetét és bűneink bocsánatát kéri	21
Kicsi korára emlékezik és magasztalja a gondviselő, örök Istent	22
A kicsi kor is már bűnökkel terhes	25
A gyermek első szavait tanulja	27
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékot és félt a veréstől	28
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól	30
Betegségbe esik és a keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja	31
Kényszerítették a tanulásra, az Isten mindent jóra fordított	32
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek	33
Utálta a görög nyelvet	35
Istenhez könyörög	36
Elítéli az ifjúság oktatásban mutatkozó hibákat	37
Tovább kárhoztatja az ifjúság szellemi nevelésének módját	39
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival	40
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is	41
Hálaadás Istennek a gyermekkori adományaiért	43
II. könyv
Ifjúkora vétkeiről emlékezik	44
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül	45
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása	47
Cimboráival senki sem vétkezik	51
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek	52
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt	55
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban	56
A bűnös cimboraság fertőző hatása	57
Minden jó Istenben van	58
III. könyv
A hajszolt szerelem igézetében	59
Vonzódik a tragikus színjátékokhoz	60
A szónoki iskolában visszaborzad a Rendbontók fölforgtó cselekedeteitől	62
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcsesség szeretetét	64
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől	65
Miképpen került a manicheusok tőrébe?	66
Ínyére volt az összevissza manicheus tőrébe?	66
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűntényről és milyen gaztettektől kell utálattal elfordulnunk	72
Anyja sírása és álma	73
Egy püspök vigasztaló válasza a kesergő Monikának	77
IV. könyv
Másokat is téves útra csábított	79
Szónoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst	80
A csillagjóslás babonaságába keveredik és a bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától	82
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása	84
Miért édes a kesergők könnye	86
Roppant fájdalom gyötörte könnye	87
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából	88
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát	89
Boldog, aki az Istenben szeret	90
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények	91
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló	92
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk	93
Honnét származik a szeretet?	95
Művét Hierius mesternek ajánlotta	96
Anyagi fogalmak nyűgözik le és nincs érzéke a szellemiek iránt	98
Aristoteles kategóriáját és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből	100
V. könyv
Isten dicsérete serkenti szívét	105
Nem futhat Isten elő a bűnös ember	106
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról	107
Csupán Isten megismerése boldogít	110
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét	110
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus	112
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben	114
Anyja akarata ellenére Rómába utazik	116
Súlyos betegségbe esik	118
Tévelyeg az evangéliumi tanítás elfogadása előtt	120
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt	123
A római diákok gonoszságai	124
Milánóba megy és ott Ambrus püspökkel találkozik	125
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből	126
VI. könyv
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston	129
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál	131
Ambrus püspök tömérdek munkája	132
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása	134
A Szent Könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról	136
A törtetők nyomorúságos állapotáról	138
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól	140
Alypius és a gladiátor játékok	142
Alypiust tolvajként megfogják	143
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése	145
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét	147
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről	149
A házasság útján	151
Közös életről tűnődik barátaival	152
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához	153
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől	153
VII. könyv
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyagi valóságról elmélődik	155
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen	157
A bűn oka a szabadakarat	158
Romolhatatlan az Isten	160
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz?	161
Elszakad a csillagjósok babonáitól	163
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt	166
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom	168
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige alázatát	168
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége	171
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek	173
Jó minden létező	173
Minden teremtmény magasztala az Istent	174
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik	175
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben	176
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez	176
Az isteniek megismerésénéek akadályai	177
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja	178
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről	179
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt	181
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyvében	182
VIII. könyv
Elhatározza, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében	185
Victorinus rhétor megtérése	188
Az Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén	191
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésén	193
Milyen akadályok gátolták még a megértésben	194
Pontitianus elbeszéli Szent Antal életét	196
Pontitianus szavai megrendítik Ágoston lelkét	200
Tépelődve a kertbe távozik	202
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának?	204
Ismét a manicheusok ellen	205
A test és a lélek küzdelme Ágostonban	208
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér	210
IX. könyv
Isten jóságos irgalmát magasztalja	213
Az őszi szünetig halasztja rhétori tisztétől való megválását	214
Verecundus átengedi falusi birtokát	216
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása	218
Ambrustól két tanácsot olvasmányai dolgában	223
Alypiussal és Adeodatussal együtt Milánóban megkeresztelkedik	224
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása	225
Evodius megtérése. Monika jellemzése és halála	227
Édesanyja szelíd türelme	229
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával	232
Monika elragadtatása és halála	234
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról	236
Imádkozik elhunyt édesanyjáért	239
X. könyv
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk	243
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás?	244
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett?	245
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak?	246
Az ember nem ismeri teljesen magát	248
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtényeiből az Istent?	249
Érzéki, vagy testi erővel Istent nem találjuk	252
Az emlékezet hatalma	252
A tudományok emlékezete	255
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő	256
Mit jelent a tanulás	257
A matematikai dolgok emlékezete	258
Az emlékezésre is emlékezünk	259
Hogyan őrzi emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre a szomorúságunkban	259
Távoli dolgokra is emlékezünk	261
A feledésnek is van emlékezete	262
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk	264
Nem találnók az elveszett dolgot, ha nem őrizné emlékezetünk	265
Mit jelent az emlékezés?	266
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje	267
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet?	268
Hol van, és milyen a boldog élet?	270
A boldog életről tovább	270
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten	272
Az emlékezet melyik fokán található az Isten	272
Hol találjuk meg az Istent	273
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket	274
A földi élet nyomorúságai	274
Istenben van minden reményünk	275
Megvallja a testiséghez való viszonyát	276
Küzdelem a torkosság ellen	278
Az illatok csábítása	282
A hallás élvezetéről	282
A szemek kívánsága	284
A kíváncsiság kísértése	287
A kevélységhez való viszonya	290
Milyen hatással van rá az emberi dicséret	292
A hiú dicsőség veszedelme	294
Az önszeretet ereje és természete	295
Magában és a mindenségben kutatta az Istent	295
A hármas kívánság	297
A gonosz lelkek segítségül hívásáról	297
Krisztus az igazi közvetítő	298
XI. könyv
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek?	302
Kegyelmet kér az Írás megértésére	303
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről	305
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét	306
Semmiből teremtette Isten a világot	306
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ?	307
Isten Igéje Istennel együtt örök	308
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk	309
Hogyan szól szívünkhöz az Isten igéje	310
Mi cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt	311
Isten örökkévalósága nem ismer időt	311
Mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt	312
A teremtett idő előtt nem létezett idő	313
A három különféle idő	314
Az idő mértékéről	315
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem	317
Hol van a múlt és a jövő idő	317
Hogyan van jelen, múlt és jövő idő?	318
Nem találja módját: hogyan tanít meg Isten a jövőre	319
Hogyan nevezzük a három különböző időt	320
Hogyan lehet mérnünk az időt	320
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől	321
Mi az idő	322
A test mozgását idővel mérjük	324
Újra Istent kérdezi	325
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt	327
Lelkünkkel mérjük az időt	330
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon	331
Ismét e kérdés fölvetői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt?	331
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény?	332
XII. könyv
Nehéz az igazság kutatása	335
A kettős ég és föld	336
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött	336
A puszta és üres földről	337
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag	338
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktalan ősanyagról	338
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat és a földet, vagyis az alaktalan ősanyato	339
Semmiből lett az alaktalan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények	340
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet"	341
Istentől kér oktatást	342
Mit tanult Istentől	343
Az idő nélkül való kettős teremtmény	345
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"?	346
A Szentírás mélysége	347
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei	347
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz	350
A "menny és a föld" szavakban más is érthető	351
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban	353
Nyilvánvaló igazságok	354
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók	355
"A föld azonban puszta és üres volt" szavak különféle magyarázata	356
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve	357
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról	359
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt, vagy amazt gondolta-e közülök Mózes	360
A más magyarázatot vakmerően fitymálók ellen	361
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz?	363
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik	364
A tudósok különféleképpen magyarázzák az Írást	365
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit	366
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazságkutatásban	368
Mózes minden, szavaiban megtalálható igazságra gondolt	369
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk	370
XIII. könyv
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza	371
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok	372
Minden az Isten kegyelméből van	373
Isten a teremtett dolgokra nem szorul	374
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutakozik	375
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött?	378
Isten ajándékából van minden	379
A Szentháromság jelképei az emberben	380
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi	381
Az ember megújítása nem tökéletes, amíg itt él a földön	382
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata	385
Csupán az Isten ismeri magát teljes mivoltában	387
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése	387
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata	388
Folytatás	391
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata	393
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése	394
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata	397
A keresztény ember ítélkezéséről	398
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért nem áldotta meg a többi állatot?	401
A Teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata	403
Élvezet és hasznos származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből	405
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek?	407
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt"	408
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Istent, hogy jók a művei?	408
Manicheus hóbortok	409
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik	410
Isten műveinek összefoglalása	411
A Teremtés történetének rövid megismétlése	412
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata	413
Békességet könyörög	414
Miért nem követi este a hetedik napot?	414
Mikor pihen majd bennünk az Isten?	415
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten, és másképpen az ember	415