kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Pax Kiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Esztergom |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Fűzött papírkötés |
Oldalszám: | 379 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 21 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-650-548-9 |
I. könyv | |
Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére. | 12 |
Benne van a hívogatott Isten és ő az Istenben van. | 13 |
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen. | 14 |
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége. | 14 |
Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri | 15 |
Kicsi korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő, örök Istent | 16 |
A kicsi kor is már bűnökkel terhes | 19 |
A gyermek első szavait tanulja | 21 |
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékot, és félt a veréstől | 22 |
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól | 23 |
Betegségbe esik, és a keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja | 24 |
Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított | 26 |
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek | 26 |
Utálta a görög nyelvet | 29 |
Istenhez könyörög | 30 |
Elítéli az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat... | 30 |
Továbbá elkárhoztatja az ijfúság szellemi nevelésének módját | 32 |
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival | 33 |
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is | 34 |
Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért... | 35 |
II. könyv | |
Ifjúkora vétkeiről emlékezik | 37 |
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül | 38 |
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása | 39 |
Cimboráival lopásra vetemedik | 42 |
Ok nélkül senki sem vétkezik | 43 |
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek | 45 |
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt | 47 |
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban | 48 |
A bűnös cimboraság fertőző hatása | 48 |
Minden jó Istenben van | 49 |
III. könyv | |
A hajszolt szerelem igézetében | 50 |
Vonzódik a tragikus színjátékhoz | 51 |
A szónoki iskolában visszaborzad a Rendbontók fölforgató cselekedeteitől | 53 |
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcsesség szeretetét | 54 |
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől | 56 |
Miképpen került a manicheusok tőrébe? | 56 |
Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás | 59 |
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűnténytől és milyen gaztetteket kell utálattal elfordulnunk | 61 |
A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről | 63 |
Manicheusok haszontalanságok a föld gyümölcseiről | 64 |
Anyja sírása és álma | 65 |
Egy püspök vígasztaló válasza a kesergő Monikának | 66 |
IV. könyv | |
Másokat is téves útra csábított | 68 |
Szónoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst | 69 |
A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától | 70 |
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása | 72 |
Miért édes a kesergők könnye | 74 |
Roppant fájdalom gyötörte őt | 75 |
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából | 76 |
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát | 77 |
Boldog, aki az Istenben szeret | 78 |
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények | 78 |
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló | 79 |
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk | 80 |
Honnét származik a szeretet? | 82 |
Művét Hierius mesternek ajánlotta | 82 |
Anyagi fogalmak nyűgözi le, és nincs érzéke a szellemiek iránt | 84 |
Arisztotelész kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből | 86 |
V. könyv | |
Isten dícséretére serkenti szívét | 90 |
Nem futhat Isten elől a bűnös ember | 91 |
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról | 92 |
Csupán Isten megismerése boldogít | 94 |
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét | 95 |
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus | 96 |
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben | 98 |
Anyja akarata ellenére Rómába utazik | 99 |
Súlyos betegségbe esik | 102 |
Tévelyeg az evangéliumi tanítás előtt | 103 |
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt | 106 |
A római diákok gonoszságai | 107 |
Milánóba megy és ott Ambrus püspökkel találkozik | 108 |
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből | 109 |
VI. könyv | |
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston | 111 |
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál | 112 |
Ambrus püspök tömérdek munkája | 113 |
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása | 115 |
A Szent Könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról | 116 |
A törtetők nyomorúságos állapotáról | 118 |
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól | 120 |
Alypius és a gladiátori játékok | 122 |
Alypiust tolvajként megfogják | 123 |
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése | 124 |
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét | 126 |
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről | 128 |
A házasság útján | 130 |
Közös életről tűnődik barátaival | 131 |
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához | 132 |
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől | 132 |
VII. könyv | |
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyag valóságról elmélkedik | 134 |
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen | 136 |
A bűn oka a szabad akarat | 137 |
Romolhatatlan az Isten | 138 |
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz? | 139 |
Elszakad a csillagjósok babonáitól | 141 |
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt | 144 |
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom | 145 |
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát... | 146 |
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége | 149 |
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek | 150 |
Jó minden létező | 150 |
Minden teremtmény magasztalja az Istent | 151 |
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik | 152 |
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben | 153 |
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez | 153 |
Az isteniek megismerésének akadálya | 154 |
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja | 155 |
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről | 156 |
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt | 157 |
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben | 159 |
VIII. könyv | |
Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében | 161 |
Victorinus rhétor megtérése | 163 |
Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén | 166 |
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének? | 168 |
Milyen akadályok gátolták még a megtérésben | 169 |
Ponticianus elbeszéli Szent Ágoston életét | 171 |
Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét | 175 |
Tépelődve a kertbe távozik | 176 |
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának? | 178 |
Ismét a manichausok ellen | 179 |
A test és a lélek küzdelme Ágostonban | 182 |
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér | 184 |
IX. könyv | |
Isten jóságos irgamát magasztalja | 187 |
Az őszi szünetig halasztja rhétori tiszteletéről való megválását | 188 |
Verecundus átengedi falusi birtokát | 190 |
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása | 191 |
Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában | 196 |
Alypiusszalé s Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik | 196 |
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása | 197 |
Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála | 199 |
Édesanyja szelíd türelme | 201 |
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával | 204 |
Monica elragadtatása és halála | 206 |
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról | 207 |
Imádkozik elhunyt édesanyjáért | 210 |
X. könyv | |
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk | 213 |
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás? | 213 |
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett? | 214 |
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak? | 216 |
Az ember nem ismeri teljesen magát | 217 |
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent? | 218 |
Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk | 220 |
Az emlékezet hatalma | 221 |
A tudományok emlékezete | 223 |
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő | 224 |
Mit jelent a tanulás? | 225 |
A matematikai dolgok emlékezete | 226 |
Az emlékezésre is emlékezünk | 226 |
Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban | 227 |
Távoli dolgokra is emlékezünk | 229 |
A feledésnek is van emlékezete | 229 |
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk | 231 |
Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrziné emlékezetünk | 232 |
Mit jelent az emlékezés? | 233 |
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje | 234 |
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet? | 235 |
Hol van és milyen a boldog élet? | 236 |
A boldog életről tovább | 237 |
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten | 239 |
Az emlékezet melyik fokán található az Isten | 239 |
Hol találjuk meg az Istent | 240 |
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket | 240 |
A földi élet nyomorúságai | 241 |
Istenben van minden reményünk | 242 |
Megvallja a testiséghez való viszonyát | 242 |
Küzdelem a torkosság ellen | 244 |
Az illatok csábítása | 247 |
A hallás élvezetéről | 248 |
A szemek kívánsága | 250 |
A kíváncsiság kísértése | 252 |
A kevélységhez való viszonya | 255 |
Milyen hatással van rá az emberi dícséret | 256 |
A hiú dicsőség veszedelme | 259 |
Az önszeretet ereje és természete | 259 |
Magában és a mindenségben kutatta az Istent | 260 |
A hármas kívánság | 261 |
A gonosz lelkek segítségéül hívásáról | 261 |
Krisztus az igazi közvetítő | 262 |
XI. könyv | |
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek? | 265 |
Kegyelmet kér az Írás megértésére | 266 |
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről | 268 |
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét | 269 |
Semmiből teremtette Isten a világot | 269 |
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ? | 270 |
Isten Igéje Istennel együtt örök | 271 |
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk | 271 |
Hogyan shól szívünkhöz az Isten Igéje | 272 |
Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt | 273 |
Isten örökkévalósága nem ismer időt | 274 |
Mit cselekedett Isten a világ teremtés előtt | 274 |
A teremtett idő előtt nem létezett idő | 275 |
A háromféle különféle idő | 276 |
Az idő mértékéről | 277 |
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem | 279 |
Hol van a múlt és a jövő idő? | 279 |
Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő | 280 |
Nem találja módját: hogyan tanítja meg Isten a jövőt | 281 |
Hogyan nevezzük a három különböző időt | 281 |
Hogyan lehet mérnünk az időt | 282 |
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől | 283 |
Mi az idő | 284 |
A test mozgását idővel mérjük | 286 |
Újra Isten kérdezi | 287 |
Hogyan mérjük az időt | 287 |
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt? | 288 |
Lelkünkkel mérjük az időt | 291 |
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon | 292 |
Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt? | 292 |
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény? | 293 |
XII. könyv | |
Nehéz az igazság kutatása | 295 |
A kettős ég és föld | 295 |
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött | 296 |
A láthatatlan és rendezetlen földről | 296 |
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag? | 297 |
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktan ősanyagról | 297 |
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot | 298 |
Semmiből lett az alaktan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények | 299 |
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet" | 300 |
Istentől kér oktatást | 301 |
Mit tanult Istentől | 301 |
Az idő nélkül való kettős teremtmény | 303 |
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet" | 304 |
A Szentírás mélysége | 305 |
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei | 305 |
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz | 308 |
A "menny és a föld" szavakban más is érthető | 309 |
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban | 310 |
Nyilvánvaló igazságok | 311 |
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók | 312 |
"A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata | 313 |
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve | 314 |
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról | 316 |
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes | 316 |
A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen | 317 |
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz? | 319 |
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik | 320 |
A tudósok különféleképpen magyarázzák az írást | 321 |
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit | 322 |
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában | 324 |
A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt | 325 |
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk | 325 |
XIII. könyv | |
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza | 327 |
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok | 328 |
Minden az Isten kegyelméből van | 329 |
Isten a teremtett dolgokra nem szorul | 329 |
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik | 330 |
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött | 331 |
A Szentlélek munkáiról | 331 |
Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához | 332 |
Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött | 333 |
Isten ajándékából van minden | 334 |
A Szentháromság jelképei az emberben | 335 |
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi | 336 |
Az ember megújulása nem tökéletes, amíg itt él a földön | 336 |
A hit és a remény erősít meg minket | 338 |
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata | 339 |
Csupán az Isten ismeri magát teljesen mivoltában | 341 |
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése | 342 |
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata | 343 |
Folytatás | 345 |
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata | 347 |
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése | 348 |
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata | 351 |
A keresztény ember ítélkezéséről | 352 |
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért áldotta meg a többi állatot? | 354 |
A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata | 356 |
Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből | 358 |
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek? | 360 |
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt" | 360 |
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Isten, hogy jók a művei? | 361 |
Manicheus hóbortok | 362 |
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik | 362 |
Isten műveinek összefoglalása | 364 |
A Teremtés történetének rövid megismétlése | 365 |
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata | 365 |
Békességet könyörög | 367 |
Miért nem követi este a hetedik napot? | 367 |
Mikor pihen majd bennünk az Isten? | 367 |
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember | 368 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.