Szent Ágoston vallomásai

Szerző

Esztergom

'Szent Ágoston: Szent Ágoston vallomásai ' összes példány

Kiadó:	Testvéri Szolgálat Közérdekű Alapítvány
Kiadás helye:	Esztergom
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	379 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	21 cm x 15 cm
ISBN:	963-650-548-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Nehéz föladatnak látszik a Szent Ágostonnal foglalkozó, ma már végeláthatatlan irodalom folyamányából azokat a csöppeket kiemelnünk, amelyek szükségesek, vagy hasznosak egy szentágostoni mű új... Tovább

Tartalom

I. könyv
Isten serkentéséből vágyakozik Isten dicséretére.	12
Benne van a hívogatott Isten és ő az Istenben van.	13
Isten mindenütt egészen van, de semmiféle teremtmény nem fogadja be őt teljesen.	14
Isten bölcsessége és magyarázhatatlan tökéletessége.	14
Isten szeretetét és bűneinek bocsánatát kéri	15
Kicsi korára emlékezik, és magasztalja a gondviselő, örök Istent	16
A kicsi kor is már bűnökkel terhes	19
A gyermek első szavait tanulja	21
Gyűlölte a tudományt, szerette a játékot, és félt a veréstől	22
A játék és a színpad szeretete elvonta figyelmét a tanulástól	23
Betegségbe esik, és a keresztségért könyörög, ezt azonban édesanyja bölcs megfontolással későbbre hagyja	24
Kényszerítették a tanulásra, de az Isten mindent jóra fordított	26
Milyen tanulmányokban találta legtöbb örömét a gyermek	26
Utálta a görög nyelvet	29
Istenhez könyörög	30
Elítéli az ifjúság oktatásában mutatkozó hibákat...	30
Továbbá elkárhoztatja az ijfúság szellemi nevelésének módját	32
Az emberek többet bíbelődnek nyelvtani szabályokkal, mint Isten parancsaival	33
A gyermekkor bűnei kísérnek minket a későbbi esztendőkben is	34
Hálaadás Istennek a gyermekkor adományaiért...	35
II. könyv
Ifjúkora vétkeiről emlékezik	37
Tizenhat éves korában az érzéki szenvedély rabságába kerül	38
A szülők tervezgetése és a tanulmányok folytatása	39
Cimboráival lopásra vetemedik	42
Ok nélkül senki sem vétkezik	43
A jó színében gonoszságra csábító dolgok csupán Istenben igazak és tökéletesek	45
Istennek hálálkodik bűnei bocsánatáért és megköszöni, hogy sok más gonoszságtól is megoltalmazta őt	47
A bűnös társaság is kedvére volt a lopásban	48
A bűnös cimboraság fertőző hatása	48
Minden jó Istenben van	49
III. könyv
A hajszolt szerelem igézetében	50
Vonzódik a tragikus színjátékhoz	51
A szónoki iskolában visszaborzad a Rendbontók fölforgató cselekedeteitől	53
Cicero "Hortensius"-a fölébreszti benne a bölcsesség szeretetét	54
Visszariad a Szentírás nyelvezetének egyszerűségétől	56
Miképpen került a manicheusok tőrébe?	56
Ínyére volt az összevissza manicheus tanítás	59
A manicheusok ellen kifejti, hogy milyen bűnténytől és milyen gaztetteket kell utálattal elfordulnunk	61
A bűnök különbségéről. Isten és az emberek ítéletéről	63
Manicheusok haszontalanságok a föld gyümölcseiről	64
Anyja sírása és álma	65
Egy püspök vígasztaló válasza a kesergő Monikának	66
IV. könyv
Másokat is téves útra csábított	68
Szónoklatot tanít. Ágyasa van. Lenézi a győzelmet hirdető jóst	69
A csillagjóslás babonaságába keveredik, és bölcs tanácsokat kap egy öreg barátjától	70
Barátja betegsége és halála. Súlyos fájdalom marcangolja a lelkét. A keresztség csodálatos hatása	72
Miért édes a kesergők könnye	74
Roppant fájdalom gyötörte őt	75
A fájdalom végre elviszi őt szülővárosából	76
Az idő és a jóbarátok meggyógyítják szíve szomorúságát	77
Boldog, aki az Istenben szeret	78
Nem adnak megnyugvást az esendő teremtmények	78
Elmúlnak mind a teremtett dolgok, csupán az Isten örökkévaló	79
Ne helytelenítsük a szeretetet, csak Istent szeressük mindabban, amit szeretünk	80
Honnét származik a szeretet?	82
Művét Hierius mesternek ajánlotta	82
Anyagi fogalmak nyűgözi le, és nincs érzéke a szellemiek iránt	84
Arisztotelész kategóriáit és a szabad művészetekről írt könyveket megérti a maga erejéből	86
V. könyv
Isten dícséretére serkenti szívét	90
Nem futhat Isten elől a bűnös ember	91
Faustusról és teremtőjüket a teremtmények nyomán meg nem ismerő bölcselők vakságáról	92
Csupán Isten megismerése boldogít	94
A manicheusok tudatlansága a csillagok körül más tekintetben is megingatja hitét	95
Az ékesen szóló, de tudatlan Faustus	96
Egyre idegenebbül érzi magát a manicheus eretnekségben	98
Anyja akarata ellenére Rómába utazik	99
Súlyos betegségbe esik	102
Tévelyeg az evangéliumi tanítás előtt	103
Újra érdeklődik a katolikus vallás iránt	106
A római diákok gonoszságai	107
Milánóba megy és ott Ambrus püspökkel találkozik	108
Ambrus beszédeinek hatására lassan föleszmél tévelygéseiből	109
VI. könyv
A félig manicheus, félig katolikus Ágoston	111
Ünnepi emléklakomák a vértanúk sírjánál	112
Ambrus püspök tömérdek munkája	113
Szent Ambrus fejtegetése nyomán dereng előtte az egyház tanítása	115
A Szent Könyvek tekintélyéről és szükséges voltáról	116
A törtetők nyomorúságos állapotáról	118
Alypiust elvonja az esztelen cirkuszi játékoktól	120
Alypius és a gladiátori játékok	122
Alypiust tolvajként megfogják	123
Alypius romlatlansága. Nebridius megérkezése	124
Aggódva fontolgatja, hogy miképpen rendezze be életét	126
Alypiussal vitatkozik a nőtlen életről	128
A házasság útján	130
Közös életről tűnődik barátaival	131
Ágyasát elbocsátja, de ismét másikat vesz magához	132
Állandóan félt a haláltól és az ítélettől	132
VII. könyv
Istenről, mint végtelen téreken elömlő anyag valóságról elmélkedik	134
Nebridius bizonyítéka a manicheusok ellen	136
A bűn oka a szabad akarat	137
Romolhatatlan az Isten	138
Újra töpreng, hogy honnét származik a rossz?	139
Elszakad a csillagjósok babonáitól	141
Gyötrődik a rossz eredetének kérdése miatt	144
Miképpen könyörült meg rajta az isteni irgalom	145
A platonikus könyvekben megtalálja az örök Ige istenségét, de nem a megtestesült Ige alázatát...	146
Földerül Ágostonnak az Isten fényessége	149
A teremtmények miképpen vannak és nincsenek	150
Jó minden létező	150
Minden teremtmény magasztalja az Istent	151
Az épeszű embernek Isten minden alkotása tetszik	152
Miképpen van igazság és hamisság a teremtményekben	153
Minden jó, de nem minden alkalmazkodik más egyébhez	153
Az isteniek megismerésének akadálya	154
Egyedül Krisztus a mi üdvösségünk útja	155
Hogyan vélekedett Krisztus megtestesüléséről	156
A platonikus könyvek olvasása gyarapítja tudását, de kevélyíti őt	157
A Szentírás igazságait nem találta meg mind a platonikusok könyveiben	159
VIII. könyv
Elhatározta, hogy Simplicianust keresi föl élete megjobbítása ügyében	161
Victorinus rhétor megtérése	163
Isten és az angyalok öröme a bűnösök megtérésén	166
Miért örülünk jobban a kiváló emberek megtérésének?	168
Milyen akadályok gátolták még a megtérésben	169
Ponticianus elbeszéli Szent Ágoston életét	171
Ponticianus szavai megrendítik Ágoston lelkét	175
Tépelődve a kertbe távozik	176
Honnét van, hogy a lélek parancsol és ugyanakkor ellenáll magának?	178
Ismét a manichausok ellen	179
A test és a lélek küzdelme Ágostonban	182
Ágoston a csodálatos hang intésére teljesen megtér	184
IX. könyv
Isten jóságos irgamát magasztalja	187
Az őszi szünetig halasztja rhétori tiszteletéről való megválását	188
Verecundus átengedi falusi birtokát	190
A cassiciacumi munka. A zsoltárok fejtegetése közben csodálatosan meggyógyul fogfájása	191
Ambrustól kér tanácsot olvasmányai dolgában	196
Alypiusszalé s Adeodatusszal együtt Milánóban megkeresztelkedik	196
A milánói egyházi ének. Szent Protasius és Gervasius ereklyéinek megtalálása	197
Evodius megtérése. Monica jellemzése és halála	199
Édesanyja szelíd türelme	201
Az örök boldogságról beszélget édesanyjával	204
Monica elragadtatása és halála	206
Hogyan gyászolta édesanyját. Az elhunytakért való áldozatról	207
Imádkozik elhunyt édesanyjáért	210
X. könyv
Csupán Istenben van reménységünk és örömünk	213
Ismeri az Isten titkainkat. Mit jelent tehát az Istennek szóló vallomás?	213
Milyen célból vallja meg, nem hogy mi volt egykor, hanem hogy mivé lett?	214
Milyen célja és haszna van ennek a vallomásnak?	216
Az ember nem ismeri teljesen magát	217
Mit szeretünk, ha Istent szeretjük? Miképpen ismerjük meg teremtményeiből az Istent?	218
Érzéki vagy testi erővel Istent nem találjuk	220
Az emlékezet hatalma	221
A tudományok emlékezete	223
A tudomány elemei nem érzékeink útján kerülnek emlékezetünkbe, hanem az emlékezet rejtettebb zugaiból törnek elő	224
Mit jelent a tanulás?	225
A matematikai dolgok emlékezete	226
Az emlékezésre is emlékezünk	226
Hogyan őrzi meg emlékezetünk a lélek érzelmeit és miképpen emlékezünk örömeinkre szomorúságunkban	227
Távoli dolgokra is emlékezünk	229
A feledésnek is van emlékezete	229
Nagy az emlékezés ereje, de túl kell rajta lépnünk, hogy Istent megragadjuk	231
Nem találnók az elveszített dolgot, ha nem őrziné emlékezetünk	232
Mit jelent az emlékezés?	233
A boldogságot minden ember óhajtja, tehát szükséges, hogy előbb ismerje	234
Miképpen őrzi emlékezetünk a boldog életet?	235
Hol van és milyen a boldog élet?	236
A boldog életről tovább	237
Örvendezik, mert emlékezetében ott van az Isten	239
Az emlékezet melyik fokán található az Isten	239
Hol találjuk meg az Istent	240
Hogyan ragad meg Isten szépsége minket	240
A földi élet nyomorúságai	241
Istenben van minden reményünk	242
Megvallja a testiséghez való viszonyát	242
Küzdelem a torkosság ellen	244
Az illatok csábítása	247
A hallás élvezetéről	248
A szemek kívánsága	250
A kíváncsiság kísértése	252
A kevélységhez való viszonya	255
Milyen hatással van rá az emberi dícséret	256
A hiú dicsőség veszedelme	259
Az önszeretet ereje és természete	259
Magában és a mindenségben kutatta az Istent	260
A hármas kívánság	261
A gonosz lelkek segítségéül hívásáról	261
Krisztus az igazi közvetítő	262
XI. könyv
Miért vall a minden gondolatunkat ismerő Istennek?	265
Kegyelmet kér az Írás megértésére	266
Csak Isten ajándékából érthetjük Mózes írását a menny és a föld teremtéséről	268
Maga a teremtés hirdeti Teremtőjét	269
Semmiből teremtette Isten a világot	269
Miképpen mondotta Isten, hogy legyen világ?	270
Isten Igéje Istennel együtt örök	271
Forrás az Isten Igéje, belőle minden igazságra oktatást kapunk	271
Hogyan shól szívünkhöz az Isten Igéje	272
Mit cselekedett Isten az ég és a föld teremtése előtt	273
Isten örökkévalósága nem ismer időt	274
Mit cselekedett Isten a világ teremtés előtt	274
A teremtett idő előtt nem létezett idő	275
A háromféle különféle idő	276
Az idő mértékéről	277
Melyik időt mérhetjük, és melyiket nem	279
Hol van a múlt és a jövő idő?	279
Hogyan van jelen a múlt és a jövő idő	280
Nem találja módját: hogyan tanítja meg Isten a jövőt	281
Hogyan nevezzük a három különböző időt	281
Hogyan lehet mérnünk az időt	282
E talányos kérdés megoldását kéri Istentől	283
Mi az idő	284
A test mozgását idővel mérjük	286
Újra Isten kérdezi	287
Hogyan mérjük az időt	287
Hogyan mérjük a lélekben maradó időt?	288
Lelkünkkel mérjük az időt	291
Könyörög, hogy az időre szétszórt figyelme immár Istenre irányuljon	292
Ismét e kérdés föltevői ellen fordul: mit cselekedett Isten a világ teremtése előtt?	292
Hogyan ismer az Isten, és hogyan a teremtmény?	293
XII. könyv
Nehéz az igazság kutatása	295
A kettős ég és föld	295
Mit jelent a sötétség a mélység színe fölött	296
A láthatatlan és rendezetlen földről	296
Miért kapta ezt a nevet az alaktalan anyag?	297
Egykori manicheus vélekedése és jelen elgondolása az alaktan ősanyagról	297
Isten semmiből alkotta az eget, vagyis az angyalokat, és a földet, vagyis az alaktalan ősanyagot	298
Semmiből lett az alaktan ősanyag és belőle valók a látható teremtmények	299
Miért mondja az Írás napok említése nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten az eget és a földet"	300
Istentől kér oktatást	301
Mit tanult Istentől	301
Az idő nélkül való kettős teremtmény	303
Miért említi az Írás időjelzés nélkül, hogy "kezdetben teremté az Isten a mennyet és a földet"	304
A Szentírás mélysége	305
Nem tagadhatják Szent Ágoston eddig állított tételeit ellenfelei	305
Semmi köze az isteni igazság ellenlábasaihoz	308
A "menny és a föld" szavakban más is érthető	309
Milyen tévedés nem árt a Szentírásban	310
Nyilvánvaló igazságok	311
A "kezdetben teremté stb." szavak különféleképpen magyarázhatók	312
"A föld azonban láthatatlan és rendezetlen volt" szavak különféle magyarázata	313
Nem ellenkezik a Szentírással, hogy alkothatott az Isten valamit, amiről nem beszél Mózes első könyve	314
A Szentírás magyarázatában való nézeteltérés két fajtájáról	316
Némely igazságról nem állítható biztosan, hogy ezt vagy amazt gondolta-e közülük Mózes	316
A más magyarázatokat vakmerően fitymálók ellen	317
Milyen beszéd illik a Szentíráshoz?	319
A Szentíráshoz alázatos és egyszerű beszédmód illik	320
A tudósok különféleképpen magyarázzák az írást	321
Hányféleképpen mondhatunk elsőbbnek valamit	322
A Szentírást különböző módon értelmezők találkoznak a szeretetben és az igazság kutatásában	324
A Mózes szavaiban megtalálható igazságra gondolt	325
A Szentírás igazi értelmét a Szentlélek tárja föl nekünk	325
XIII. könyv
Istenhez könyörög, mert Isten jósága őt is oltalmazza	327
Isten jóságából léteznek és tökéletesülnek a teremtett dolgok	328
Minden az Isten kegyelméből van	329
Isten a teremtett dolgokra nem szorul	329
Az Isten Háromsága a Teremtés Könyvének első szavaiban megmutatkozik	330
Miért mondja az Írás, hogy Isten Lelke lebegett a vizek fölött	331
A Szentlélek munkáiról	331
Csupán Isten elégséges az értelmes teremtmény boldogságához	332
Miért csak a Szentlélek lebegett a vizek fölött	333
Isten ajándékából van minden	334
A Szentháromság jelképei az emberben	335
A világ teremtése az egyház alapítását jelképezi	336
Az ember megújulása nem tökéletes, amíg itt él a földön	336
A hit és a remény erősít meg minket	338
A boltozat és a felső vizek allegorikus magyarázata	339
Csupán az Isten ismeri magát teljesen mivoltában	341
A Teremtéstörténet további allegorikus fejtegetése	342
A Teremtéstörténet folytatólagos magyarázata	343
Folytatás	345
A csúszómászók és a szárnyasok jelképes magyarázata	347
A Teremtéstörténet folytatólagos fejtegetése	348
A Teremtéstörténet következő részének magyarázata	351
A keresztény ember ítélkezéséről	352
Miért áldotta meg Isten az embert a halakkal és a madarakkal együtt, és miért áldotta meg a többi állatot?	354
A teremtéstörténet gyümölcseinek magyarázata	356
Élvezet és haszon származik a felebarátnak juttatott jócselekedetekből	358
Mit jelentenek a halak és a tengeri szörnyek?	360
"És látá az Isten, hogy mindaz, amit alkotott, felette jó volt"	360
Hogyan kell értenünk: nyolcszor látta az Isten, hogy jók a művei?	361
Manicheus hóbortok	362
A jámbor embereknek ugyanaz tetszik, ami az Istennek is tetszik	362
Isten műveinek összefoglalása	364
A Teremtés történetének rövid megismétlése	365
A mindenség teremtésének jelképes magyarázata	365
Békességet könyörög	367
Miért nem követi este a hetedik napot?	367
Mikor pihen majd bennünk az Isten?	367
A teremtett dolgokat másképpen látja az Isten és másképpen az ember	368

Témakörök

Szent Ágoston

Szent Ágoston műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szent Ágoston könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem