1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Szenna - Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

Szerző
Szerkesztő
Fotózta
Budapest
Kiadó: Tájak-Korok-Múzeumok Szervező Bizottsága
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 16 oldal
Sorozatcím: Tájak-Korok-Múzeumok Kiskönyvtára
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 16 cm x 12 cm
ISBN: 963-555-023-5
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Somogy megye több, sajátos jegyekkel bíró tájegységre tagolódik, melyek közül a Kaposvártól délre húzódó, erdőben gazdag terület a Zselicség. A lankás dombok, nagy erdőségek között "egyutcás"... Tovább

Előszó

Somogy megye több, sajátos jegyekkel bíró tájegységre tagolódik, melyek közül a Kaposvártól délre húzódó, erdőben gazdag terület a Zselicség. A lankás dombok, nagy erdőségek között "egyutcás" falvak húzódnak meg, és a tájegység a szomszédos Baranya megyébe is átnyúlik. A Zselicségtől nyugatra fekvő terület Belső-Somogy, a Balaton déli partján Külső-Somogy terül el. A megye legdélibb része a Dráva-mente.
Természetesen ezen tájegységek egymásra is hatottak, mégis, népi építészeti emlékeiket vizsgálva, szembetűnő, sajátos jegyekkel találkozunk. A települések korábban erdőirtások helyén vagy patakmedrek mentén szétszórva helyezkedtek el. A korábban szabálytalan halmazfalukat csak a későbbi falurendezés alakította utcássá. Gyakori az egyutcás település az észak-dél irányú völgyekben. A halmaztelepüléseknél csak a kisebb melléképületek, ólak álltak a lakóház közelében, a pajták távolabb helyezkedtek el, szérűskertekben csoportosultak. A telkes, rendezett beépítésnél a lakóházak általában fésűs elrendezésben épültek, a melléképületek már a lakóház után vagy azzal szembe kerültek. A régebbi állattartási forma az erdei makkoltató sertéstartás volt, amelyet később a belterjes gazdálkodás váltott fel. Jellemző volt a szőlőművelés. Minden somogyi településhez tartozott szőlőhegy. A jellegzetes szőlőfajták mellett leggyakoribb gyümölcsfa a dió, szilva, alma, gesztenye volt. A szőlőhegyek jellegzetes épületei a pincék, présházak, amelyek a szőlőgazdálkodás mellett embernek, állatnak is szállást adtak. Vissza

Fülszöveg

Somogy megye több, sajátos jegyekkel bíró tájegységre tagolódik, melyek közül a Kaposvártól délre húzódó, erdőben gazdag terület a Zselicség. A lankás dombok, nagy erdőségek között "egyutcás" falvak húzódnak meg, és a tájegység a szomszédos Baranya megyébe is átnyúlik. A Zselicségtől nyugatra fekvő terület Belső-Somogy, a Balaton déli partján Külső-Somogy terül el. A megye legdélibb része a Dráva-mente.
Természetesen ezen tájegységek egymásra is hatottak, mégis, népi építészeti emlékeiket vizsgálva, szembetűnő, sajátos jegyekkel találkozunk. A települések korábban erdőirtások helyén vagy patakmedrek mentén szétszórva helyezkedtek el. A korábban szabálytalan halmazfalukat csak a későbbi falurendezés alakította utcássá. Gyakori az egyutcás település az észak-dél irányú völgyekben. A halmaztelepüléseknél csak a kisebb melléképületek, ólak álltak a lakóház közelében, a pajták távolabb helyezkedtek el, szérűskertekben csoportosultak. A telkes, rendezett beépítésnél a lakóházak általában... Tovább

Fülszöveg

Somogy megye több, sajátos jegyekkel bíró tájegységre tagolódik, melyek közül a Kaposvártól délre húzódó, erdőben gazdag terület a Zselicség. A lankás dombok, nagy erdőségek között "egyutcás" falvak húzódnak meg, és a tájegység a szomszédos Baranya megyébe is átnyúlik. A Zselicségtől nyugatra fekvő terület Belső-Somogy, a Balaton déli partján Külső-Somogy terül el. A megye legdélibb része a Dráva-mente.
Természetesen ezen tájegységek egymásra is hatottak, mégis, népi építészeti emlékeiket vizsgálva, szembetűnő, sajátos jegyekkel találkozunk. A települések korábban erdőirtások helyén vagy patakmedrek mentén szétszórva helyezkedtek el. A korábban szabálytalan halmazfalukat csak a későbbi falurendezés alakította utcássá. Gyakori az egyutcás település az észak-dél irányú völgyekben. A halmaztelepüléseknél csak a kisebb melléképületek, ólak álltak a lakóház közelében, a pajták távolabb helyezkedtek el, szérűskertekben csoportosultak. A telkes, rendezett beépítésnél a lakóházak általában fésűs elrendezésben épültek, a melléképületek már a lakóház után vagy azzal szembe kerültek. A régebbi állattartási forma az erdei makkoltató sertéstartás volt, amelyet később a belterjes gazdálkodás váltott fel. Jellemző volt a szőlőművelés. Minden somogyi településhez tartozott szőlőhegy. A jellegzetes szőlőfajták mellett leggyakoribb gyümölcsfa a dió, szilva, alma, gesztenye volt. A szőlőhegyek jellegzetes épületei a pincék, présházak, amelyek a szőlőgazdálkodás mellett embernek, állatnak is szállást adtak. Vissza

L. Szabó Tünde

L. Szabó Tünde műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: L. Szabó Tünde könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Szenna - Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szenna - Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény Szenna - Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény

A gerinc enyhén elszíneződött.

Állapot:
860 ,-Ft
7 pont kapható
Kosárba