| Előszó | 3 |
| Tartalom | 5 |
| A szövegközti ábrák jegyzéke | 10 |
| Bevezetés | |
| A kőszén növekvő fontossága | 11 |
| A szénkőzettani kutatás feladata | 11 |
| A rokontudományok kapcsolata a szénkőzettannal | 12 |
| Alapfogalmak és nevezéktani megjegyzések | 13 |
| A szénkőzettan rövid története | 13 |
| A kőszén kémiai és fizikai sajátságai | |
| A kőszén kémizmusa | |
| A szerves anyagok geokémiája. Átmenet az élőtől az élettelenhez | 19 |
| Az elemi összetétel és ennek ábrázolása | 21 |
| A szerves vegyületek két főcsoportjának viszonya a kausztobiolitokhoz | 23 |
| A növényi és állati test fontosabb vegyületei | 25 |
| A tőzeg és a kőszén elemei összetétele | 28 |
| Az elemi elemzés kérdései | 31 |
| A főelemek vegyületei a kőszénben | 32 |
| Nitrogén | 32 |
| Kéntartalom | 33 |
| Foszfor | 35 |
| A víztartalom | 36 |
| A kötött szén (fixkarbon) és illóanyag. Koksz és kátránymennyiség | 39 |
| A kőszénelegyrészek fizikai sajátságai | |
| A fizikai tulajdonságok fokozatos változása az elemi összetétellel | 41 |
| Olvadáspont | 41 |
| Oldhatóság és gyúláshőmérséklet | 42 |
| Sűrűség és a kőszénelegyrészek fajsúly szerinti elkülönítése | 43 |
| Törésmutató és fényvisszaverőképesség | 47 |
| Szín, fényelnyelés | 51 |
| Optikai izotrópia-anizotrópia. Kettőstörés | 52 |
| Fajhő | 52 |
| Fűtőérték, illetve égésmeleg | 53 |
| A kőszénelegyrészek keménysége és a kőszén átlagos keménysége | 55 |
| A szénülésfok hatása a keménységre | 56 |
| A kőszén ultrafinom (micellás) szerkezete | 58 |
| A szénkőzet szövete. Fontosabb technológiai sajátságok | 63 |
| Szemnagyság, sávféleség | 66 |
| Egyéb szerkezetek (mikrorétegezés, körülfolyási szerkezet, gömbszén, pikkelyszemesség) | 69 |
| A kőszén szilárdsága, fejtési osztályai | 71 |
| Kokszolhatóság | 73 |
| Brikketezhetőség | 74 |
| A kőszén elegyrészei (a szerves anyagú ásványok rendszerével) | |
| Az elegyrészek megismerésének története | 79 |
| Az elegyrészek szovjetunióbeli beosztása | 80 |
| A monominerális feltevés | 82 |
| A kőszénelegyrészek ásványi jellege | 83 |
| A szerves anyagú ásványok régi neve | 84 |
| A kőszénelegyrészek új rendszere | 85 |
| Bituminitek | |
| Bitumen és bituminit | 88 |
| A bitumenek újabb kémiai osztályozásai | 89 |
| Jellegszámok | 89 |
| A bitumenek elkülönítése (maceráció). Spóra-pollen-kutikula elemzés | 90 |
| A bituminitek osztályozásának története | 91 |
| A bituminitek új rendszere | 92 |
| Uralkodóan nyíltláncú bituminitek | |
| Exinitek | 94 |
| Cerinit, viasz-származékok A bitumen-extrakció | 98 |
| Alginit | 100 |
| Parafinitek | 103 |
| Kőolajbitumenek, tágabb értelemben vett aszfaltitok | 103 |
| Gyűrűs bituminitek | |
| Áttekintés | 103 |
| Önálló gyűrűs bituminitek | 107 |
| Mechanikailag deformált bituminitek | 115 |
| A bituminitek oxidációja | 116 |
| Huminitek | |
| A huminitek kémiai összetétele | 118 |
| A huminitek kőzettani beosztása | 120 |
| A faszerkezet és kőszénbeli maradványai | 121 |
| A xilit fajtái | 122 |
| Xilovitritek | 123 |
| Kéreg származású huminitek | 124 |
| Levél és gyökér származású huminitek | 126 |
| Mechanikailag aprózódott huminitek | 126 |
| Szerves gélásványok | 126 |
| Függelék: egyéb szerves savak sói | 132 |
| Oxinitek és az antracinit | |
| Általános jellegűek | 132 |
| Flobafénit | 133 |
| Az oxidációs szegély, csomó, folt. Az öngyulladás és tárolás | 134 |
| Fuzinit | 136 |
| Mikrinit | 138 |
| Antracinit | 138 |
| Egyéb szervesanyagú elegyrészek | |
| N-tartalmú szerves származékok | 140 |
| Egyéb szervesanyagú kőszénelegyrészek | 141 |
| Érctelérek szervesanyagú ásványai | 142 |
| Pegmatitok uralkodóan C-tartalmú ásványai | 142 |
| Szervetlen anyagú (hamuképző) ásványi elegyrészek | |
| Fontossága | 142 |
| Mennyisége | 143 |
| A valódi hamu-tartalom, salakosodás | 144 |
| A kőszénhamu kémiai összetétele, típusai | 145 |
| A tiszta hamu víztartalma | 147 |
| A hamuadó elegyrészek származtatása és eloszlása | 148 |
| A hamuadó elegyrészek kioldódása és az ionkicserélés | 150 |
| Szervetlen anyagú kőszénásványok | 151 |
| Tőzegdolomit, szferosziderit, limonit | 152 |
| Huszárzsinór | 153 |
| Kovahéjak és kovásodás | 154 |
| Pirit és markazit | 155 |
| Az alkáliák | 156 |
| Nyomelemek | 156 |
| A kőszén képződése | |
| Áttekintés a szénkőzetek képződési viszonyain | 161 |
| A szerves anyag felhalmozódása a felszíni átalakulása | |
| A felhalmozódás fizikai-kémiai tényezői | 162 |
| A jelenlegi és harmadkori lápövek | 165 |
| Potonié H. és R. nomenklatúrája | 166 |
| Sztadnyikov felfogáa a humusz és szapropél-kőszén közti különbségről | 167 |
| Teljes biológiai mállás a talajvíztükör felett | 167 |
| Liptobiolit-képződés | 167 |
| A szervetlen oxidáció, elszenesedés | 168 |
| Oxihumolit-képződés | 168 |
| Tőzegesedés (humifikáció) | 169 |
| Bitumenesedés | 170 |
| Jüttja és szapropél | 171 |
| Az anabitumen (hullavisz) képződés | 173 |
| Baktériumműködés a földkéregben: Különbség a kőszén- és kőolajképződés közt | 174 |
| A szénülés: a kausztobiolitok átalakulása a földkéregben | |
| Tőzegesedés, szénülés, grafitosodás | 176 |
| A szénülés kémizmusa | 177 |
| Valódi és látszólagos szénülés | 180 |
| A szénülés főtényezői: nyomás és hő. A rétegterheléi átalakulás értékeinek meghatározása | 181 |
| Különbség melléktényezői | 184 |
| A látszólagos szénülés | 187 |
| Stainier felfogása a Hilt-féle összefüggésről | 188 |
| Oxidáció, mállás, koromszén-képződés | 190 |
| A szénülés mérése | 190 |
| Az agyagos mellékkőzetek átalakulása a szénüléssel párhuzamosan | 192 |
| A kőolajok átalakulásának White-féle feltevése | 197 |
| A kőszénelegyrészek képződési folyamatainak összesítése | 200 |
| A kőszénfajták rendszere | |
| Áttekintés | 205 |
| Szénülésfok szerinti rendszerezések | |
| A közhasználatú szénülési típusok | 206 |
| Magyarország kőszeneinek szénülési foka | 209 |
| Amerikai típusú rendszerezések | 210 |
| A lengyel (fekete-) kőszénrendszer | 212 |
| Rendszerezések az üledéktípusok szerint | |
| Potonié H. kezdeményezései | 212 |
| A feketekőszén rutin leírásainak rendszerezése | 212 |
| A feketekőszén szovjet szénkőzettani beosztásai | 214 |
| A feketekőszén ipari sajátságainak sémája | 216 |
| A szovjet kutatók új geokémiai kausztobiolit-rendszere | 217 |
| A lápöves kőszénrendszer | |
| A lápövek szerinti új kőszénrendszer | 217 |
| Tavi és folyami mocsár-képződmények | |
| A kőszenet kísérő meddő kőzetek | 219 |
| Allohton szénkőzetek | 222 |
| Mélyebb síklápi képződmények | |
| Szapropelitek | 224 |
| Algakőzetek | 225 |
| Jüttja-üledékek | 228 |
| A humozus törmelék-jüttja | 230 |
| Sekélyebb lápi képződmények | |
| Általános jellemzés | 232 |
| Gyökérszálas kőszéntípus | 233 |
| A láperdő övének képződményei | |
| Általános jelmezés | 234 |
| Harmadkoriak | 235 |
| Idősebbek | 237 |
| Utóalgos kémiai átalakulású kőszenek (szegélyi és utólagos képződmények) | |
| Liptobiolit és piropisszit | 238 |
| Utólag oxinitesedett kőszénfajták | 240 |
| Utólagos mechanikai átalakulással keletkezett kőszenek | |
| Préselt bituminites kőszén és kőszénmilonit | 241 |
| Kor, klíma, lápkörnyéki kőzet és tektonika szerinti kőszéntípusok | |
| Földtani kor szerinti változatok | 242 |
| Klimatikus kőszénváltozatok és a morfológiai hatás | 243 |
| Karsztkőszén és közönséges (szilikátos) kőszén | 246 |
| Paralikus és limnikus kőszén | 247 |
| Tektonikus kőszénváltozatok, periodicitás | 248 |
| Befejezés | |
| Összefoglalás | 249 |
| A szénkőzettani vizsgálat népgazdasági jelentősége | 249 |
| Irodalom | 253 |
| Táblamagyarázatok | 260 |
| I-XXXV. tábla | 265 |
| Tárgymutató | 301 |
Folytatás Microsoft-tal