Előszó | 3 |
Tartalom | 5 |
A szövegközti ábrák jegyzéke | 10 |
Bevezetés | |
A kőszén növekvő fontossága | 11 |
A szénkőzettani kutatás feladata | 11 |
A rokontudományok kapcsolata a szénkőzettannal | 12 |
Alapfogalmak és nevezéktani megjegyzések | 13 |
A szénkőzettan rövid története | 13 |
A kőszén kémiai és fizikai sajátságai | |
A kőszén kémizmusa | |
A szerves anyagok geokémiája. Átmenet az élőtől az élettelenhez | 19 |
Az elemi összetétel és ennek ábrázolása | 21 |
A szerves vegyületek két főcsoportjának viszonya a kausztobiolitokhoz | 23 |
A növényi és állati test fontosabb vegyületei | 25 |
A tőzeg és a kőszén elemei összetétele | 28 |
Az elemi elemzés kérdései | 31 |
A főelemek vegyületei a kőszénben | 32 |
Nitrogén | 32 |
Kéntartalom | 33 |
Foszfor | 35 |
A víztartalom | 36 |
A kötött szén (fixkarbon) és illóanyag. Koksz és kátránymennyiség | 39 |
A kőszénelegyrészek fizikai sajátságai | |
A fizikai tulajdonságok fokozatos változása az elemi összetétellel | 41 |
Olvadáspont | 41 |
Oldhatóság és gyúláshőmérséklet | 42 |
Sűrűség és a kőszénelegyrészek fajsúly szerinti elkülönítése | 43 |
Törésmutató és fényvisszaverőképesség | 47 |
Szín, fényelnyelés | 51 |
Optikai izotrópia-anizotrópia. Kettőstörés | 52 |
Fajhő | 52 |
Fűtőérték, illetve égésmeleg | 53 |
A kőszénelegyrészek keménysége és a kőszén átlagos keménysége | 55 |
A szénülésfok hatása a keménységre | 56 |
A kőszén ultrafinom (micellás) szerkezete | 58 |
A szénkőzet szövete. Fontosabb technológiai sajátságok | 63 |
Szemnagyság, sávféleség | 66 |
Egyéb szerkezetek (mikrorétegezés, körülfolyási szerkezet, gömbszén, pikkelyszemesség) | 69 |
A kőszén szilárdsága, fejtési osztályai | 71 |
Kokszolhatóság | 73 |
Brikketezhetőség | 74 |
A kőszén elegyrészei (a szerves anyagú ásványok rendszerével) | |
Az elegyrészek megismerésének története | 79 |
Az elegyrészek szovjetunióbeli beosztása | 80 |
A monominerális feltevés | 82 |
A kőszénelegyrészek ásványi jellege | 83 |
A szerves anyagú ásványok régi neve | 84 |
A kőszénelegyrészek új rendszere | 85 |
Bituminitek | |
Bitumen és bituminit | 88 |
A bitumenek újabb kémiai osztályozásai | 89 |
Jellegszámok | 89 |
A bitumenek elkülönítése (maceráció). Spóra-pollen-kutikula elemzés | 90 |
A bituminitek osztályozásának története | 91 |
A bituminitek új rendszere | 92 |
Uralkodóan nyíltláncú bituminitek | |
Exinitek | 94 |
Cerinit, viasz-származékok A bitumen-extrakció | 98 |
Alginit | 100 |
Parafinitek | 103 |
Kőolajbitumenek, tágabb értelemben vett aszfaltitok | 103 |
Gyűrűs bituminitek | |
Áttekintés | 103 |
Önálló gyűrűs bituminitek | 107 |
Mechanikailag deformált bituminitek | 115 |
A bituminitek oxidációja | 116 |
Huminitek | |
A huminitek kémiai összetétele | 118 |
A huminitek kőzettani beosztása | 120 |
A faszerkezet és kőszénbeli maradványai | 121 |
A xilit fajtái | 122 |
Xilovitritek | 123 |
Kéreg származású huminitek | 124 |
Levél és gyökér származású huminitek | 126 |
Mechanikailag aprózódott huminitek | 126 |
Szerves gélásványok | 126 |
Függelék: egyéb szerves savak sói | 132 |
Oxinitek és az antracinit | |
Általános jellegűek | 132 |
Flobafénit | 133 |
Az oxidációs szegély, csomó, folt. Az öngyulladás és tárolás | 134 |
Fuzinit | 136 |
Mikrinit | 138 |
Antracinit | 138 |
Egyéb szervesanyagú elegyrészek | |
N-tartalmú szerves származékok | 140 |
Egyéb szervesanyagú kőszénelegyrészek | 141 |
Érctelérek szervesanyagú ásványai | 142 |
Pegmatitok uralkodóan C-tartalmú ásványai | 142 |
Szervetlen anyagú (hamuképző) ásványi elegyrészek | |
Fontossága | 142 |
Mennyisége | 143 |
A valódi hamu-tartalom, salakosodás | 144 |
A kőszénhamu kémiai összetétele, típusai | 145 |
A tiszta hamu víztartalma | 147 |
A hamuadó elegyrészek származtatása és eloszlása | 148 |
A hamuadó elegyrészek kioldódása és az ionkicserélés | 150 |
Szervetlen anyagú kőszénásványok | 151 |
Tőzegdolomit, szferosziderit, limonit | 152 |
Huszárzsinór | 153 |
Kovahéjak és kovásodás | 154 |
Pirit és markazit | 155 |
Az alkáliák | 156 |
Nyomelemek | 156 |
A kőszén képződése | |
Áttekintés a szénkőzetek képződési viszonyain | 161 |
A szerves anyag felhalmozódása a felszíni átalakulása | |
A felhalmozódás fizikai-kémiai tényezői | 162 |
A jelenlegi és harmadkori lápövek | 165 |
Potonié H. és R. nomenklatúrája | 166 |
Sztadnyikov felfogáa a humusz és szapropél-kőszén közti különbségről | 167 |
Teljes biológiai mállás a talajvíztükör felett | 167 |
Liptobiolit-képződés | 167 |
A szervetlen oxidáció, elszenesedés | 168 |
Oxihumolit-képződés | 168 |
Tőzegesedés (humifikáció) | 169 |
Bitumenesedés | 170 |
Jüttja és szapropél | 171 |
Az anabitumen (hullavisz) képződés | 173 |
Baktériumműködés a földkéregben: Különbség a kőszén- és kőolajképződés közt | 174 |
A szénülés: a kausztobiolitok átalakulása a földkéregben | |
Tőzegesedés, szénülés, grafitosodás | 176 |
A szénülés kémizmusa | 177 |
Valódi és látszólagos szénülés | 180 |
A szénülés főtényezői: nyomás és hő. A rétegterheléi átalakulás értékeinek meghatározása | 181 |
Különbség melléktényezői | 184 |
A látszólagos szénülés | 187 |
Stainier felfogása a Hilt-féle összefüggésről | 188 |
Oxidáció, mállás, koromszén-képződés | 190 |
A szénülés mérése | 190 |
Az agyagos mellékkőzetek átalakulása a szénüléssel párhuzamosan | 192 |
A kőolajok átalakulásának White-féle feltevése | 197 |
A kőszénelegyrészek képződési folyamatainak összesítése | 200 |
A kőszénfajták rendszere | |
Áttekintés | 205 |
Szénülésfok szerinti rendszerezések | |
A közhasználatú szénülési típusok | 206 |
Magyarország kőszeneinek szénülési foka | 209 |
Amerikai típusú rendszerezések | 210 |
A lengyel (fekete-) kőszénrendszer | 212 |
Rendszerezések az üledéktípusok szerint | |
Potonié H. kezdeményezései | 212 |
A feketekőszén rutin leírásainak rendszerezése | 212 |
A feketekőszén szovjet szénkőzettani beosztásai | 214 |
A feketekőszén ipari sajátságainak sémája | 216 |
A szovjet kutatók új geokémiai kausztobiolit-rendszere | 217 |
A lápöves kőszénrendszer | |
A lápövek szerinti új kőszénrendszer | 217 |
Tavi és folyami mocsár-képződmények | |
A kőszenet kísérő meddő kőzetek | 219 |
Allohton szénkőzetek | 222 |
Mélyebb síklápi képződmények | |
Szapropelitek | 224 |
Algakőzetek | 225 |
Jüttja-üledékek | 228 |
A humozus törmelék-jüttja | 230 |
Sekélyebb lápi képződmények | |
Általános jellemzés | 232 |
Gyökérszálas kőszéntípus | 233 |
A láperdő övének képződményei | |
Általános jelmezés | 234 |
Harmadkoriak | 235 |
Idősebbek | 237 |
Utóalgos kémiai átalakulású kőszenek (szegélyi és utólagos képződmények) | |
Liptobiolit és piropisszit | 238 |
Utólag oxinitesedett kőszénfajták | 240 |
Utólagos mechanikai átalakulással keletkezett kőszenek | |
Préselt bituminites kőszén és kőszénmilonit | 241 |
Kor, klíma, lápkörnyéki kőzet és tektonika szerinti kőszéntípusok | |
Földtani kor szerinti változatok | 242 |
Klimatikus kőszénváltozatok és a morfológiai hatás | 243 |
Karsztkőszén és közönséges (szilikátos) kőszén | 246 |
Paralikus és limnikus kőszén | 247 |
Tektonikus kőszénváltozatok, periodicitás | 248 |
Befejezés | |
Összefoglalás | 249 |
A szénkőzettani vizsgálat népgazdasági jelentősége | 249 |
Irodalom | 253 |
Táblamagyarázatok | 260 |
I-XXXV. tábla | 265 |
Tárgymutató | 301 |