Fülszöveg
Szendrey Júlia kapcsán komoly adósságai vannak a magyar irodalomtörténet-írásnak. Neve és alakja ugyan nem szorul felfedezésre, ám ahhoz, hogy kiszakítsuk az őt jelölő (s elfedő) közhelyek közül - mint például a „feleségek felesége" toposz vagy a második házassága miatt rávetülő „hűtlenség" időtlen bélyege - fontos lenne, hogy ne első férjének, Petőfi Sándornak a kiegészítőjeként tekintsünk rá, hanem észreveg3mk benne női irodalmunk egyik első, fontos figuráját, s érzékeljük útkeresésének, pályaaakulásának belső ellentmondásait. Ehhez pedig világosan kell látnunk költői életművének értékeit (s persze gyöngeségeit).
Amire most a fiatal irodalomtörténész, Gyimesi Emese vállalkozott, ennek a munkának a fontos fázisa. Végre össze van gyűjtve Szendrey Júlia összes lírai szövege, s egy gondosan összeállított, kritikai igényű szövegkiadás keretében folyamatában és összefüggéseiben megítélhetővé válik az irodalmi teljesítmény legfontosabb része. A munka mozgatója nem valamiféle harcos...
Tovább
Fülszöveg
Szendrey Júlia kapcsán komoly adósságai vannak a magyar irodalomtörténet-írásnak. Neve és alakja ugyan nem szorul felfedezésre, ám ahhoz, hogy kiszakítsuk az őt jelölő (s elfedő) közhelyek közül - mint például a „feleségek felesége" toposz vagy a második házassága miatt rávetülő „hűtlenség" időtlen bélyege - fontos lenne, hogy ne első férjének, Petőfi Sándornak a kiegészítőjeként tekintsünk rá, hanem észreveg3mk benne női irodalmunk egyik első, fontos figuráját, s érzékeljük útkeresésének, pályaaakulásának belső ellentmondásait. Ehhez pedig világosan kell látnunk költői életművének értékeit (s persze gyöngeségeit).
Amire most a fiatal irodalomtörténész, Gyimesi Emese vállalkozott, ennek a munkának a fontos fázisa. Végre össze van gyűjtve Szendrey Júlia összes lírai szövege, s egy gondosan összeállított, kritikai igényű szövegkiadás keretében folyamatában és összefüggéseiben megítélhetővé válik az irodalmi teljesítmény legfontosabb része. A munka mozgatója nem valamiféle harcos kánonbővítés: jelen kiadás kísérőtanulmánya sem állítja Szendrey Júlia verseiről, hogy a magyar költészet eddig elhallgatott csúcsát jelentenék. Viszont a filológiai alaposságú munka joggal érvelhet amellett, hogy akár ízléstörténeti, akár fejlődéstörténeti szempontból a 19. századi magyar költészet kihagyhatatlan fázisát jelentik ezek a művek. Ráadásul Gyimesi Emese munkája egy olyan, nagyobb vállalkozása kereteibe illeszkedik, amely Szendrey Júlia pályáját társadalom- és mikrotörténeti kontextusban kívánja értelmezni, tehát olyan megközelítésben mutatja fel, amely nem kizárólag esztétikai jelentőséget óhajt hangsúlyozni.
A szövegkiadás és a készülő, befejezés előtt áUó doktori értekezése tehát egymást feltételezi s összetartozik: együtt lesz majd képes újszerű és meggyőző képet rajzolni egy irodalmi ambíciókkal és tehetséggel rendelkező, 19. századi asszony tanulságos életéről, társadalmi érvényesülésének lehetőségeiről.
Érdemes figyelnünk rá.
Szilágyi Márton
Szendrey Júliáról az elmúlt másfél évszázadban sokan, sokféle véleményt megfogalmaztak.
A születésének 190., halálának 150. évfordulójára megjelenő kötet 141 versét tartalmazza, amelynek többsége máig publikálatlan volt. így végre eljött az ideje annak, hogy mások interpretációi helyett az általa alkotott művek beszéljenek.
Gyimesi Emese irodalomtörténész-tör-ténész 2010-ben tárta fel Szendrey Júlia kéziratos versgyűjteményét, azóta számos tanulmányt publikált pályájáról. 2017-ben megkapta az MTA Irodalomtudományi Intézetének Martinkó Andrásdíját Szendrey Júlia gyermekeinek írásait bemutató tanulmányáért.
Vissza