Deutsche im ersten Stadtbezirk von Ofen

Előszó

Németek a középkorban Buda mai I. kerületében
Előzmények és Buda alapítása
A német lakosság keleti irányú terjeszkedése a közép-európai térség egyik legfontosabb népmozgása volt a java- és későközépkorban, azaz a 11. és 15. század közti időszakban. Ennek legintenzívebb időszakában, a 12-14. század folyamán a német nyelvterület mintegy egyharmadával bővült a korábbi kereteihez képest. A Kárpát-medence területére szintén ennek a folyamatnak a részeként, több ütemben érkeztek különböző német nyelvjárásokat beszélő csoportok. Kisebb részben az uralkodó körüli egyházi és világi vezetőréteg tagjaiként, de zömmel a parasztok, kézművesek és kereskedők soraiból vándoroltak Magyarországra, a Magyar Királyság nyitott, befogadó szellemű politikája és a kedvező gazdasági lehetőségekről terjedő hírek hatására.
A budai oldal első német lakosai is az utóbbi csoportba, elsősorban a szőlőműveléssel foglalkozó parasztok közé tartoztak. Már Buda város alapítása előtt, a későbbi várhegyi településtől délre, a mai Döbrentei tér és a Tabán területén megjelentek német telepesek. Ezek a jogilag Pest városához tartozó, korabeli szóhasználattal "Kisebb Pest"-nek nevezett településen élő németek, a balparti németektől (teutonici) megkülönböztetve, saxones néven fordulnak elő a forrásokban. Lehetséges, hogy még a 12. századi szórványos szász bevándorlás idején érkeztek ide a Rajna vidékéről. A források 1225-től említik ezt a települést, az itteni szőlők és szántóföldek felett a veszprémi püspök és a pesti plébános között folyó tizedper miatt. Maga a településrész neve, a Kelenföld, németül Kreinfeld, a 'sóder, kavicsos part' jelentésű bajor nyelvjárási 'grein' szóval magyarázható. Vissza

Fülszöveg

Ebben a kétnyelvű tanulmánykötetben a kezdetektől napjainkig tárgyaljuk a budai Várnegyed, Budapest első kerülete, továbbá az azzal közvetlenül hatásos városrészekben élt és élő németség történetét. Betekintést kívánunk nyújtani a németségnek a gazdasági, kulturális, tudományos, egyházi életben és más területén játszott szerepébe is.
A németség ebben a városrészben közel 800 éves múltra tekint vissza. A fővárosban Óbuda és a pesti Belváros után itt telepedtek le először a német származású lakosok. A budai németség története sok szempontból megegyezik a Várnegyed történetével. A kerület mai lakóinak hihetetlennek tűnhet, hogy ennek a kerületnek jelentős részét hosszú ideig németek, illetve német ajkúak tették ki. Az utcák, terek, az egyes városrészek német nevűek voltak, a legtöbb lakó bajor-osztrák nyelvjárásban beszélt. Az emberek német nyelvű újságokat, könyveket olvastak, a színházban pedig osztrák és német szerzők műveit adták elő. A városrész legjelentősebb épületeit, mai műemlékeit német, osztrák építészek tervezték és építették fel.
A mindennapi gondolkodást és életformát is áthatotta egy hagyományos német szellemiség. Sok hajdani külföldi utazó és Franz Schams, a korabeli Buda legjobb ismerője, a 19. század elején joggal állapították meg, hogy "Budán az embernek a templomban, a színházban és a nyilvános rendezvényeken úgy tűnik, mintha mint német ember német földön járna."
Hálás köszönetet mondok minden intézménynek, szervnek, személynek, amelyek, illetve akik a kötet megjelenését szellemileg, erkölcsileg és anyagilag támogatták. Vissza