Szóról szóra (dedikált példány)

(Szavak és mondatok nyelvhasználatunkban)

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

Budapest

'Szende Aladár: Szóról szóra (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	203 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Szende Aladár szerző által dedikált példány. Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Szende Aladár könyve népszerű nyelvhelyességi könyv, melyből az olvasó szórakozva tanulhatja meg a helyes szóhasználatot, gondolataink közlésének legkifejezőbb módjait, legcélravezetőbb eszközeit, a mondatszerkesztés titkait.
A szerző jó pedagógiai érzékkel mindig konkrét példából indul el: ez vagy az a mondat miért helytelen, hol fordul elő szótévesztés, miért válik némelyik összetett mondat érthetetlenné stb. Az újságokból, folyóiratokból, a mindennapi beszéd gyakorlatából való példák sokszor mulattatóak. Az olvasó örül: a kiválasztott hibás mondat ezúttal nem tőle származik. legközelebb pedig tudatosan kerüli el a fogalmazás csapdáit a szerző útmutatásai nyomán.

Tartalom

Bevezetés	5
A szavak világa	9
Tűsarok és heliobiológia	9
Egység és különbözés a szókészletben. (A szókészlet rétegei)	11
A kombináté a jövő	14
A "mikroláz" tanulságai. (A műszaki nyelv hatása a köznyelvre)	15
Újratermelődnek a problémák. (A közgazdasági nyelv és a köznyelv)	19
Kinek a gyomrát viseli meg a rendszertelen élelmezés?	20
Cégfeliratok nyomában. (A kereskedelem nyelve és a köznyelv)	21
Milyen a pápa "egészségügyi" állapota,	23
Szabad-e a hősiességet napokban számítani? (Bürokratikus vonások köznyelvünkben)	24
A zöld úttól az objektív nehézségekig. (Különféle hatások a köznyelvre)	27
Népes családok keletkeznek. (Terebélyesedő szócsaládok)	28
Hogyan élünk szókészletünkkel?	32
Mi fán terem a zenei hangverseny, (Fölöslegesen használt szavak)	33
Még mindig sok van a komolyságból! (Elcsépelt szavak)	35
A zoológiai műemlék. (A pontatlan szóhasználat esetei)	37
"Legyenek példái a meleg családi tűzfészeknek!" (A szójelentés elhomályosulása)	39
Tudnak-e suttogva ugatni a kutyák? (A szinonimák használatának zavarai)	41
A bohózat nem mindig bohóság? (Hasonló alakú szavak összetévesztése)	44
Hogyan gyarapítjuk szókészletünket?	47
Képzés és csonkítás	48
Ne felejtsük el kiixelni! (Néhány jellegzetes képzésmód)	48
Szabin a Balcsin. (A "játékos" szóképzés)	51
A főjavított motor és a főszerkesztett lap. (Képzőelvonás)	53
Ne bonyolítsuk a forgalmat! (Az igekötő használata)	54
A szóösszetétel	57
"Zeneszerző és zeneíró" (Igenévi utótagú összetételek)	58
Már pótpapát is lehet rendelni! (Jelzős szerkezetek összetapadása)	59
Kitermeltük a csípmentes paprikát! (Jelöletlen határozós összetételek)	62
Hány rőfnyi lehet egyetlen összetett szó? (A többtagú összetételek)	64
Sikernő és zajpanasz. (Sűrítő összetételek)	66
Divatösszetételek fesztiválja. (Divatszavak szócsaládja)	71
A mellérendelő összetétel reneszánsza	73
Mozaikrakás a nyelvben. (A mozaikszók)	75
"Nem az én asztalom!" (Szólások keletkezése)	79
Mikor hasznos a kölcsön? (Idegen szavak)	84
Közhelyek virágzása, avagy a panelstatisztika	88
Jelentkezik a hiány. (Elcsépelt szókapcsolatok)	89
"Igyunk meg egy kávét!" (A magánélet közhelyei)	91
Az egyszerű mondat	95
Világosan látók legyünk-e, vagy lássunk világosan? (Az igenévi állítmány)	95
Ürült vagy üres a tartály? (A befejezett melléknévei igenév állítmányi használata)	97
Halló, itt Szabó János beszélek! (Az alany és az állítmány egyeztetése)	99
Javasoljuk elkerülni! (A tárgyas szerkezet problémái)	103
Megehetünk-e egy egész szigetet vacsorára? (Határozott tárgy)	104
Az atléta magasba vagy magasban ugrik-e? (A -ba, -be és a -ban, -ben rag használata)	106
A filmhez vagy a filmbe küldjük a gyermekünket? (Határozói ragok felcserélése)	107
Okvetlenül a Gundelnál kell étkeznünk? (A -nál, -nél rag helytelen használata)	109
Leszokjuk-e a dohányzást? (A vonzatok használata)	112
Mit szólsz? (Csonkult szószerkezetek)	113
Rag vagy névutó?	115
Kell-e fokozni a műszaki ismeretterjesztést a mezőgazdasági dolgozók felé? (Névutócserék)	118
Névutóözön? (Új névutók keletkezése)	120
Egy testvérfaló rag. (-lag, -leg)	126
"Ötven emberek". (A jelző egyeztetése a jelzett szóval)	131
Az "emeletes" birtokviszony bonyodalmai	134
Ne hagyjuk az antimarxista fellépést! (Minőségjelző használata birtokos jelző helyett)	136
Ünnepi ellátásban lesz részünk! (Jelző használata határozó helyett)	137
Való-e beszédünkbe a való? (A jelző értékű határozó)	140
Hogy kell a mondatot megszerkeszteni?	141
Egy iskola, amelyben a tanulókat felbontják. (Logikai hibák az egyszerű mondatban)	142
Erzsike, három dupla kér! (A szerkesztetlen mondatok)	144
Kik eszik utolsó ebédjüket? (Hézag a mondatban)	145
Meddig tarthat a heves összecsapás? (Aspektusbeli ellentmondás a szószerkezetben)	147
Milyen az átvételi panasz? (A gondolat részletei a megfelelő mondatrészben jelenjenek meg!)	148
Kis Herkules - vagy rossz fogalmazás? (Irányváltozás a mondatban)	150
Az igenevek előnyei és hátrányai. (Visszaélések az igeneves szerkezetes sűrítő értékével)	153
Kölcsönös vonzalom alapján... (A szoros szószerkezetek tagjainak elszakítása egymástól)	156
Milyenek hát a férfiak? (A szórend)	159
Rikkancsok módjára. (Az alany és állítmány elhelyezése)	160
Hol helyezzük el hát a fontosat? (A nyomatékos mondat szórendje)	161
Az idén hetedszer vettünk részt az ankatai vásáron. (A nem kiemelt mondatrészek helye)	165
Hol a helye az -e kérdőszócskának? (Egyes szavak helye a mondatban)	167
Hogyan szerkesztjük összetett mondatainkat?	170
Egybetartozás és viszonyítás	170
Ahol az és: visszaélés. (Az és helytelen használata)	172
Ugyanakkor... (A kapcsolatosság és ellentét kifejezése)	174
Nemcsak a kötőszó helyes megválasztásán fordul meg! (A mellérendelő tagmondatok felépítése - egymásra való tekintettel)	176
A "sűrű" mondatot fel kell oldani! (Az alárendelés fogalma)	178
Dolgozó, amely? (A vonatkozó névmási kötőszó félreérthető használata)	180
Halála után is ivott? (A vonatkozó névmás használata mellérendelő szerepben)	182
Mikor aki, mikor amely, mikor ami?	185
Két férfi, akik...? (A vonatkozó névmás számbeli egyeztetése)	187
Amit az amely eltakar (Az ami helyes használata)	188
Egyéb tiltott határátlépések. (Kötőszók helytelen használata)	189
Kölcsönös tekintettel egymásra... (Az utószó és a mutató névmás használata)	191
Az összetett mondat szerkesztésének buktatói	195