Szempontok az ë-zés vizsgálatához

Tartalom

Bevezető 3
I. Az e-ző jelenségtanulmány kérdéseihez 4
1. Az e-zés tanulmányozásának problémái 4
2. Az e-zés fogalma 14
3. Az e-ző jelenségtanulmány feladata 20
II. Doboz község e-zése 25
1. A községről és nyelvjárásáról 25
2. Módszertani kérdések 28
3. A dobozi e-zés adattára 43
A/ Az e-zés esetei és ellenpéldái tőmorfémában 43
I. Hangsúlyos helyzetben 43
1. Egytagúakban 43
2. Többtagúak első szótagjában 44
II. Hangsúlytalan helyzetben 53
a/ Nem utolsó szótagban 53
1. Második szótagban 53
2. Harmadik szótagban 55
b/ Utolsó, zárt szótagban 55
1. Kéttagúakban 55
2. Három vagy többtagúakban 58
A/1. Függelék a tőmorféma e-zéséhez 59
Doboz nyelvjárásában e-ző, ÉrtSz. szerint
e-zo /e-zo/ tőmorfémák 59
I. Hangsúlyos helyzetben 59
1. Egytagúakban 59
2. Többtagúakban 59
II. Hangsúlytalan helyzetben 60
Disszimilációs, asszimilációs e-zés /e-zés/ 60
1. Köznyelvi a: nyelvjárási e 60
2. Köznyelvi o: nyelvjárási e 61
B/ E-zés tővéghangzóban 61
B/1. Abszolút tövek tővéghangzójában 61
I. Igék tővéghangzójában 61
1. Személyragok előtt jelentő mód-jelen időben 61
2. A /-t/ -tt múlt idő jeles és a befejezett
történésű melléknévi igenév képzője előtt 62
3. Igékhez járuló igeképzők előtt
-g gyakorító képző előtt 62
II. Névszók tővéghangzójában 62
1. Tőszavak tővéghangzójában 62
Többalakú változatlan tövek tővéghangzójában 62
a/ Egytagúak 62
aa/ Illabiális tőhangzójúak 62
ab/ Labiális tőhangzójúak 65
b/ Kéttagúak 65
ba/ A tővéghangzót megelőző szótag magánhangzója illabiális 65
bb/ Labiális magánhangzójú tövek 68
bc/ Vegyes hangrendű tövek, az utolsó
szótag magánhangzója e vagy e 69
c/ Három tagúak 70
ca/ A tővéghangzót megelőző szótag magán
hangzója illabiális
cb/ Vegyes hangrendű tövek, az utolsó
szótag magánhangzója e vagy e
d/ Négytagúak
da/ Vegyes hangrendű tövek, az utolsó sz:
magánhangzója
Többalakú változó tövek tővéghangzójában
a/ Magánhangzóra végződő h tövűek
aa/ Egytagúak
ab/ Illabiális tőhangzójúak
ac/ Labiális tőhangzójúak
b/ Mássalhangzóra végződőek
ba/ Hangzótoldó - hangzóvesztő névszótövek
bb/ Hangzónyájtó névszótövek
B/2. Relatív tövek tővéghangzójában
Többalakú változatlan névszótövek
1. képzős melléknevek, főnevek
a/ Illabiális magánhangzós utótagúak
b/ Labiális magánhangzós utótagnak
-ős képzős melléknevek, főnevek
3. Egyéb képzős névszók
Többalakú változó tövűek
Hangzótoldó - hangzóvesztő névszótövek
B/3. Függelék a névszói tóvéghangzó e-zéséhez 84
Az alábbi tövekben a tóvéghangzó a dobozi nyelv járásban
I. Abszolút tőben 84
1. Többalakú változatlan tövek 84
a/ Egytagúak 84
aa/ Illabiális tőhangzójúak 84
ab/ Labiális tóhangzójúak 85
b/ Többtagúak, illabiális tőhangzójúak 85
2. Többalakú változó tövek 85
a/ Hangzónyújtó tövek 85
b/ Hangzótoldó - hangzóvesztő tövek 86
c/ V tövű névszók 86
d/ H tövű névszók 87
II. Relatív tőben 87
1/ /-t/ -tt melléknévi igenévképzős tő véghangzójában 87
2/ -k többesjeles tő véghangzójában 87
3/ -bb fokjeles tő véghangzójában 87
4/ Mássalhangzóra végződő birtokos személyragos tő véghangzójában 87
4. Az adatok statisztikai elemzése 88
A tőmorféma é-zése 88
1. A tőmorféma e-zése általában 88
2. Disszimilációs, asszimilációs e-zés /e-zés/ 100
3. Az újabb jövevényszavak tőmorfémabeli e-zése 102
A tővéghangzó e-zése 111
I. A véghangzók állapota a tövek felől 112
II. A véghangzók állapota a toldalékok felől 120
Kitekintés 125
BIBLIOGRÁFIA 127

Témakörök