| Bevezetés | |
| Az energia áramlása a bioszférában | 13 |
| A szén és az oxigén körforgása a bioszférában | 14 |
| A nitrogén körforgása | 15 |
| A sejt organizációjának szintjei | 16 |
| Sejtfrakcionálás | 17 |
| A májsejt szerkezete | 18 |
| Mitokondrium | 19 |
| Endoplazmatikus retikulum | 20 |
| Golgi-komplex | 21 |
| Energiatermelő folyamatok | |
| A szánhidrátok emésztése és felszívódása | 25 |
| A fehérjék emésztése és felszívódása | 26 |
| A lipidek emésztése és felszívódása | 27 |
| Az ATP-ADP-ciklus | 28 |
| Néhány magasenergiatartalmú foszfátszármazék | 29 |
| A Lohmann-reakció (a kreatin foszforilálása ATP-vel) | 30 |
| A hexokináz-reakció (a glukóz foszforiláláa ATP-vel) | 30 |
| A glukóz alkoholos erjedése élesztőben | 31 |
| Az alkoholos erjedés enzimei, koenzimei és inhibitorai | 32 |
| Koenzim A (CoA) | 33 |
| A tejsav oxidációja | 34 |
| A citromsav-ciklus néhány fontos oldalreakció és néhány inhibitor hatásának feltüntetésével | 35 |
| A citromsav-ciklusban szereplő enzimek | 36 |
| A tápanyagok alkotórészeinek lebontásakor keletkező termékek, amelyek a citrát-ciklusban léphetnek | 37 |
| A citrát-ciklushoz csatlakozó anyagcsereutak | 38 |
| A glioxilát-ciklus (Kornberg után) | 39 |
| A nikotinsavamid- és a flavin-nukleotid összetétele | 40 |
| A flavin-monoukleotid (FMN) oxidált és redukált alakja | 41 |
| A nitronsavamid-adenin-dinukleotid (NAD) oxidált és redukált alakja | 42 |
| Az elektrontranszport vázlata | 43 |
| A metallflavoproteinek működése | 44 |
| A szabadenergia csökkentése egy elektronpárnak a légzési láncon való végighaladásakor | 45 |
| A pentózfoszfát-ciklus vázlata | 46 |
| A pentózfoszfát-ciklus reakciói és mennyiségi viszonyaik | 47 |
| A glukóz fotoszintetikus keletkezése CO2-ból a Calvin-ciklus révén parajlevélben | 49 |
| Egy molekula glukóz-6-foszfát teljes oxidációja Co2-dá ekvivalens NADP+ redukciójával | 50 |
| A zsírok oxidatív lebomlása | 51 |
| A zsírsavak béta-oxidációja | 52 |
| A zsírsavak lebontása | 53 |
| A linolsav oxidációja | 54 |
| Az aminosavak és a trikarbonsav-ciklus kapcsolata | 55 |
| Glukogén és ketogén aminosavak | 56 |
| A glicin lebomlása | 57 |
| A valin lebomlása | 58 |
| A norvalin lebomlása | 59 |
| A leucin lebomlása | 60 |
| Az izoleucin lebomlása | 61 |
| A norleucin lebomlása | 62 |
| A szerin lebomlása | 63 |
| A homoszerin lebomlása | 64 |
| A treonin lebomlása | 65 |
| A cisztein lebomlása | 66 |
| A homocisztein lebomlása | 67 |
| A metionin lebomlása | 68 |
| A lizin lebomlása | 69 |
| Az ornitin lebomlása | 70 |
| A fenilalanin és a tirozin lebomlása | 71 |
| A triptofán lebomlása emlősökben | 72 |
| A prolin lebomlása | 73 |
| A hisztidin lebomlása | 74 |
| Biosztetikus folyamatok. Intermedier anyagcsere | |
| Az aminosavak sorsa a szervezetben | 77 |
| A N-tartalmú vegyületek mennyisége a vérben | 78 |
| Dekarboxilálás | 79 |
| L-Aminosavak dekarboxilálása | 80 |
| Transzaminálás | 81 |
| A B6-vitamin-csoport | 82 |
| A piridoxálfoszfát és a piridoxaminfoszfát szerepe a transzaminálásban | 83 |
| Néhány aminosav prekurzor-funkciója | 84 |
| A glicin anyagcseréje | 85 |
| Az alaini anyagcseréje | 86 |
| A szerin anyagcseréje | 87 |
| Szerin és glicin keletkezése szénhidrátokból | 88 |
| Az urea szintézise | 89 |
| Glutation-képződés | 90 |
| Kreatin-képződés | 91 |
| Taurin-képződés | 92 |
| A pajzsmirigyhormonok képződése | 93 |
| A katekolaminok anyagcseréje | 94 |
| A zsíranyagcsere vázlata | 95 |
| Az acilcsoport-hordozó fehérje (ACP: Acyl carrier protein) prosztetikus csoportja és a zsírsavszintetáz-komplex | 96 |
| Többszörösen telítetlen zsírsavak szintézise esszenciális zsírsavakból | 97 |
| Többszörösen telítetlen zsírsavak képződése palmitoleinsavból és olajsavból | 98 |
| A szfingolipidek bioszintézise | 99 |
| A koleszterin bioszintézise | 100 |
| A szkavél ciklizációja | 101 |
| D2-vitamin keletkezése ergoszterinből | 102 |
| A mellékvese-szteroidok bioszintézise | 103 |
| A kortizol és kortizol májbeli lebomlásának vázlata | 104 |
| Az androgének és ösztrogének bioszintézise | 105 |
| Összefüggés a mellékvesekéreg-, ill. hereszteroidok és a fontosabb vizeletbeli szteroidfrakciók között | 106 |
| Glikogenezis mono- és diszaharidokból | 107 |
| Szénhidrátszintézis egyszerű prekurzorokból | 108 |
| A glukoneogenezisben felhasznlható hidrogén extra- és intramitokondriális regenerálódása | 109 |
| Glukuronsav és iduronsav | 110 |
| Glukózamin és egyéb aminocukrok keletkezése | 111 |
| L-Fukóz képződése emlősben | 112 |
| A zsírok és szénhidrátok anyagcseréjének összefoglalása | 113 |
| Zsíranyagcsere szénhidráthiányban | 114 |
| Ketózis | 115 |
| A pirosszőlősav keletkezése és sorsa | 116 |
| Az acetil-CoA központi szerepe | 117 |
| Az acetil-CoA, mint a terpének és az acetogeninek prekurzora | 118 |
| Egy szánatomot tartalmazó egysége ("aktív" C1) átvitele | 119 |
| Aktív C1-csoportok | 120 |
| A tetrahidrofolsav-vegyületek kapcsolata az anyagcserével | 121 |
| A poririnek képződése | 122 |
| A vastartalmú porfirinszármazékok szerkezete | 123 |
| A vastartalmú porfirinszármazékok | 124 |
| Az epefestékek lineáris tetrapirrol-szerkezet | 125 |
| Az epefestékek "gyűrű"-szerkezete | 125 |
| Az epefestétkek keletkezése | 125 |
| A bilirubin és rokonvegyületeinek bomlástermékei | 126 |
| Méregtelenítési reakciók | 128 |
| Az intermedier anyagcsere legfontosabb kapcsolatai | 129 |
| Membrán, transzport, ingerület | |
| A membrántranszport mechanizmusai | 133 |
| Az elektrogén Na+-pumpa szerepe a glukóztranszportban | 134 |
| A glukóz energiaigényes transzportja baktériummembránon át és a glukóz-6-foszfát felhalmozódása | 135 |
| A kemoozmotikus hipotézis | 136 |
| A látóbíbor lebomlása és újraképződése az ideghártyában | 137 |
| DNS-és RNS-szintézis | |
| A purinváz szintézise | 141 |
| A purinváz atomjainak eredete és beépülésük sorrendje | 142 |
| Az adenilsav (adenozinmonofoszfát, AMP) szintézise | 143 |
| Húgysavképződés purinbázisokból | 144 |
| A pirimidinek képződése | 145 |
| A pirimidinek lebomlása | 146 |
| A nukleotidok képződése | 147 |
| A DNS kettős szála (A), mint a kromatid (B) eleme a kromoszómában (C) | 148 |
| Sűrűségrádiens-centrifugálás | 149 |
| A DNS replikációja I. (Meselson és Stahl, 1958) | 150 |
| A DNS replikációja II. | 151 |
| Duplikáció. Transzkripció | 152 |
| DNS-szintézis a sejt életciklusa során | 153 |
| UV-besugárzás hatására keletkezett hiba kijavítása (repeir) a DNS-ben | 154 |
| Timin-dimér keletkezése UV-besugárzás hatására | 154 |
| A ribonukleinsavak szintézise és funkciója | 155 |
| A tRNS hipotetikus térszerkezete | 156 |
| Fehérjeszintézis | |
| A fehérjeszintézis szereplő vegyületek | 159 |
| A fehérjeszintézis vázlata | 160 |
| Az aminosavak mRNS-beli kódjelei | 161 |
| A fehérjeszintézis vázlatos összefoglalása | 162 |
| A riboszóma-ciklus | 167 |
| Mutáció I. | 165 |
| Mutáció II. | 166 |
| A fehérjeszekréció lépéseinek vázlata pankreászsejtekben | 167 |
| Szabályozás | |
| Az allosztérikus konformációsváltozás lehetséges modellje | 171 |
| Az UDP-N-acetil-D-glukózamin és a CMP-N-acetilneuraminsav bioszintézisének allosztérikus szabályozása | 172 |
| A dezoxiribonukleozid-5'-trifoszfátok bioszintézisének allosztérikus szabályozása | 173 |
| A glikolízis kulcsenzimeinek, a glukokináznak, a foszfofruktokináznak és a piruvátkináznak az enzimaktivitás szintjén történő szabályozása | 174 |
| A májbeli szénhidrát-anyagcsere ellentétes irányú útjait - a glukoneogenezist és a glikolízist - szabályozó tényezők | 175 |
| A glikogénszintetáz és a glikogénfoszforiláz aktivitásának szabályozása izom- és májszövetben | 176 |
| A treonin-izoleucin átalaulása szabályozása | 177 |
| Az operon-modell vázlata induktív rendszerben | 178 |
| A regulátor-gén konstitutív szintézisre vezető mutációja | 179 |
| A regulátor-gén mutációjának korrekciója transz-helyzetű ép regulátor-gén bevitelével | 180 |
| Az operátor-gén konstitutív szintézisre vezető mutációja | 181 |
| Az operon-modell vázlata represszív rendszerben | 182 |
| A lac-operon modellje | 183 |
| Tárgymutató | 185 |
Folytatás Microsoft-tal