Szemiotikai szövegtan 2.

Előszó

A Szemiotikai szövegtan első kötete - ahogyan az alcímében is kifejezésre jutott - a szövegtani kutatás néhány alapkérdésével foglalkozott. Az alapkérdések elemzésének folytatása mellett hasznosnak és szükségesnek látszott, hogy figyelmünket most a magyar szövegtani kutatás eddigi eredményeinek 'feltérképezésére' fordítsuk. Véleményünk szerint ez az eddigi eredmények koncentrált összefog(lal)ásán túl arra a célra is szolgálhat, hogy közös alapról indulva - kutatók és oktatók egyre szélesebb, interdiszciplináris körében - foglalkozhassunk mind a szövegtan általános kérdéseinek vizsgálatával, mind pedig egy magyar szövegtan részletes kidolgozásának sajátos kérdéseivel.
1. E kötet első része négy tanulmányt tartalmaz. Petőfi S. János tanulmánya egy általános szemiotikai textológiai keretet vázol fel, s ebben elsősorban a szövegszignifikáció aspektusait tárgyalja és szemlélteti egy rövid prózaszöveg analízisével. Békési Imre tanulmányában folytatja azt a reláció-vizsgálatot, amelyet a Szemiotikai szövegtan első kötetében kezdett el. Most arról ír, hogy az elvárástörlő de csupán a felszínen kapcsol két tag (tagmondat, tagmondattömb) között; a mélyszerkezeti oppozíció valójában két szillogizmusnak: egy általános-konvencionális, valamint egy egyes-aktuális jelentésű szillogizmusnak egyidejű ellentéte. Vass László tanulmánya egy költői szöveg elemzése kapcsán azoknak az (intra- és intertextuális) ismerettípusoknak a feltárására és rendszerezésére vállalkozik, amelyek releváns szerepet játszhatnak szövegek szimbolikus kontextualizálásának végrehajtásakor. Kábán Annamária tanulmánya - a szemiotika tradicionális keretét véve alapul - a szöveg szintaktikai, szemantikai és pragmatikai megközelítésének általános kérdéseit elemzi.
Ha e tanulmányok módszertani szempontból egy-egy adott koncepcióhoz kötődnek is, s zömmel irodalmi szövegekkel foglalkoznak, olyan kérdéseket tárgyalnak, amelyeket egyfelől bármilyen felépítésű szövegtani keretben, másfelől bármilyen típusú szövegekkel kapcsolatban (az elméletet és a gyakorlati alkalmazás(oka)t illetően is) tanulmányozni szükséges.
2. A kötet második része egyrészt Máté Jakab - a magyar szövegtani kutatások jelenlegi helyzetével foglalkozó - tanulmányának első, nyelvészetcentrikus fejezetét, másrészt a szövegkutatás különféle kérdéseivel foglalkozó magyar művek egy részének recenzióját tartalmazza. Ezek a recenziók elsődlegesen informatív jellegűek; az ismertetett művek más recenzióira bibliográfiai utalás az egyes recenziók végén található. (A szóban forgó tanulmány második fejezete, további magyar művekkel foglalkozó recenziókkal, a Szemiotikai szövegtan következő számában kerül publikálásra.)
3. A kötet Repertóriumok című része nem magyar nyelvű szövegtani művekről nyújt tájékoztatót. A tájékoztatásnak ezt a - szövegkutatás szempontjából centrálisnak tekinthető bibliográfiákra, periodikákra, sorozatokra kiterjedő - formáját a Szemiotikai szövegtan köteteiben rendszeresség kívánjuk tenni.
Jelen kötetünket a szövegtani tematikában való tájékozódás megkönnyítése érdekében tárgymutatóval és névmutatóval is elláttuk; ezek a repertórium részben felvett művekre való utalásokat nem tartalmaznak. Vissza