| A munkaminősítés és a besorolás lényege, főbb funkciói és helye a munkaszervezésben | 7 |
| A munka értékelése | 7 |
| A munka fogalma | 8 |
| A munkafolyamat elemei, az elosztás fő törvénye | 8 |
| A munkaértékelés szükségessége, fogalma, munkakategorizálás | 10 |
| A munkaminősítés és a besorolás főbb funkciói | 13 |
| Az elosztási funkció | 13 |
| Az ösztönzési funkció | 14 |
| A tervezési funkció | 15 |
| A szervezési funkció | 15 |
| Munkaminősítés és besorolás helye a munkaszervezésben | 16 |
| A fizikai igénybevétel szerepe | 17 |
| A szellemi igénybevétel szerepe | 17 |
| A fizikai, szellemi igénybevétel és a munkavégzés összhangja, mint szervezési feladat | 18 |
| A munkaminősítés szerepe a "nem fizikai" munkaterületek szervezésében. Létszámszükséglet meghatározása | 19 |
| A munkaminősítés és a besorolás elméleti alapjai | 25 |
| A munka mérésének és besorolásának elvi alapjai | 25 |
| A munkaminősítés és besorolás tényezői | 25 |
| A szellemi munka elemzése, értékelése | 28 |
| A fizikai munka elemzése, értékelése | 29 |
| A munkák mérése, rangsorolása | 30 |
| Besorolási módszerek összehangolása | 33 |
| A munkaminősítés és besorolás folyamata | 41 |
| Globális besorolási rendszerek | 50 |
| Analitikus besorolási rendszerek | 52 |
| A munkaminősítési és besorolási rendszerek fejlődése hazai viszonylatban | 53 |
| Az 1949. évi iparági kollektív szerződésekben rögzített bérosztályos munkaköri besorolási rendszer | 61 |
| Az 1950-1956 között alkalmazott munkabesorolási rendszer | 62 |
| Az 1957-ben bevezetett három kategóriás, alsó és felső bérhatáros munkabesorolási rendszer | 64 |
| Az 1960-ban bevezetett "keretbesorolási rendszer" | 66 |
| A keretbesorolási rendszer és gyakorlati alkalmazása | 67 |
| A keretbesorolási rendszer felépítése, szerkezete | 69 |
| Gyakorlati alkalmazás | 69 |
| A munkaszervezés javítása | 73 |
| A munkaszervezés javítása | 73 |
| A munkaerő tervezése, a munkaerőgazdálkodás feladatának megvalósítása | 74 |
| Nehéz munkafolyamatok, a normálistól eltérő munkakörülmények felmérése | 75 |
| Előirások a rendszer alkalmazásához | 75 |
| A munkabesorolási példatárak kialakítása és alkalmazása | 77 |
| A munkabesorolási példatárak kialakításának irányelvei | 77 |
| A különböző példatárak sajátosságai, jellemzői | 80 |
| Rakodási és szállítási munkák | 81 |
| Építési és pályafenntartási példatár | 92 |
| Vasipari példatár | 94 |
| Országos Szakmai Bértáblázat (OSZB) | 101 |
| Munkaminősítés és besorolás az alkalmazottaknál | 113 |
| Az alkalmazottak besorolási rendszereinek fejlődése | 114 |
| Az 1949. évi kollektív szerződésekben rögzített "bérosztályos munkaköri besorolási rendszer" | 114 |
| Az 1952-ben bevezetett munkaköri bértáblázatos rendszer | 116 |
| Az 1971-ben bevezetett "egységes keretbesorolási" rendszer | 118 |
| Az alkalmazott besorolási rendszer gyakorlata | 124 |
| Tarifarendszerek | 127 |
| Kategóriák és bértételek kapcsolatai | 127 |
| Bértételek megállapításának főbb határai | 129 |
| Bértételek tervezése | 131 |
| Személyi- és munkabesorolás, alapbér megállapítás | 137 |
| A munka- és személyi besorolás folyamata, összefüggései | 138 |
| A személyi besorolás tényezői | 141 |
| A személyi besorolás a keretbesorolási rendszerben | 143 |
| A munka- és személyi besorolás elemzése, felhasználása a racionalizáláshoz | 149 |
| A munka- és személyi besorolás összhangjának jelentősége | 149 |
| A személyi besorolás elemzése a tarifarendszer alapján | 150 |
| Felhasznált irodalom | 159 |
Folytatás Microsoft-tal