Személyi és családi jog

Tartalom

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 17
ELŐSZÓ 19
ELSŐ RÉSZ: SZEMÉLYI JOG 21
I AZ EMBER, MINT SZEMÉLY 21
I fejezet: A SZEMÉLYI JOG ALAPJAI 23
1. A SZEMÉLYI JOG TERÜLETEI, FOGALMA 23
2. A SZEMÉLYI JOG FEJLŐDÉSTÖRTÉNETE 24
II. fejezet: AZ EMBER, MINT JOGALANY 27
1. A JOGKÉPESSÉG 27
1.1. A jogképesség általános szabályai 27
1.2. A jogképesség korlátozásának tilalma 28
1.3. A jogképesség kezdete. A méhmagzat jogképessége 29
1.4. A jogképesség megszűnése 31
1.5. Holtnak nyilvánítás és a halál tényének bírói megállapítása 32
2. A CSELEKVŐKÉPESSÉG 35
2.1. A cselekvőképesség fogalma 35
2.2. A cselekvőképesség szabályainak fejlődése 35
2.3. A cselekvőképesek 36
2.4. A korlátozottan cselekvőképesek 36
2.4.1. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak
és jognyilatkozataik 37
2.4.2. A korlátozottan cselekvőképes kiskorúak
jognyilatkozatainak érvényessége 37
2.5. A cselekvőképtelen kiskorúak és jognyilatkozataik 41
2.5.1. Életkor miatt cselekvőképtelenek köre 41
2.5.2. Kiskorú cselekvőképtelenek jognyilatkozatai 42
2.6. Közös szabályok az életkor miatt cselekvőképtelenekre
és a korlátozottan cselekvőképesekre 44
2.6.1. A gyámhatósági jóváhagyással érvényes
jognyilatkozatok köre 45
2.6.2. A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen
feltétlenül érvénytelen nyilatkozatai 46
2.7. Fogyatékos cselekvőképesség miatti relatív semmisség 46
3. AZ EMBER LAKÓHELYE, MINT JOGI TÉNY 47
III. fejezet: A GONDNOKSÁG 49
1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 49
2. A GONDNOK KIRENDELÉSE 59
3. A GONDNOK TEVÉKENYSÉGE 51
4. NAGYKORÚAK GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉSE 52
4.1 Cselekvőképességei korlátozó gondnokság 52
4.2. Cselekvőképességei kizáró gondnokság 55
5. A GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZETTEK JOGNYILATKOZATAI 56
5.1. Korlátozottam cselekvőképesek 55
5.2. Cselekvőképtelenek 57
6 ÜGYEINEK VITELÉBEN AKADÁLYOZOTT SZEMÉLY
KÉPVISELETE 58
7. ESETI GONDNOKSÁG 58
8. GONDNOKSÁG ALÁ HELYEZÉS NÉLKÜL IS
CSELEKVŐKÉPTELENEK 59
IV. fejezet. AZ EMBER VÉDELME A POLGÁRI JOGBAN
(SZEMÉLYISÉGI JOG) 61
1. SZEMÉLYISÉGI JOGOK ALAPJA 61
1.1. A személyiségi Jogok elvi alapja 61
1.2. A személyiség védelme a jogban, a személyiségi jogok
forrása 62
13. A személyiségi jogok története 64
1.4. A személyiségi jog fogalma 67
2. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÁLTALÁNOS VÉDELME 68
3- A SZEMÉLYISÉGI JOGOK SÉRELMÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI 69
4. NÉVVÉDELEM 73
5. A JÓ HÍRNÉV, A BECSÜLET ÉS AZ EMBERI MÉLTÓSÁG VÉDELME 77
5.1. Fogalom-meghatározás 78
5.2. A jó hírnév védelme 78
5.3. A becsület, az emberi méltóság védelme 80
6. SAJTÓ-HELYREIGAZÍTÁS 81
6.1. A jóhírnév, a becsület és az emberi méltóság megsértése
sajtó útján 81
6.2. Határidők a sajtó-helyreigazítási eljárásban 82
6.3. A helyreigazítás iránti igény elbírálása 83
6.4. Büntetőeljárásról való tudósítás 84
6.5. Helyreigazító közlemény 84
7. A KÉPMÁS ÉS A HANGFELVÉTEL VÉDELME 86
7.1. A képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala 86
7.2. Az eltűnt, vagy bűncselekményt elkövető személyről készült képmás vagy hangfelvétel 87
8. TITOKVÉDELEM 88
8.1. A titok fogalma, titokszféra 89
8.2. Titokfajták 89
8.2.1. Ptk-ban nevesített titokfajták 89
8.2.2. Ptk-ban nem nevesített titokfajták 90
9. A MAGÁNLAKÁS VÉDELME 92
10. AZ ADATVÉDELEM 93
10.1. Az adatvédelem általános kérdései 93
10.2. Az adatvédelem alapelvei és rendje
(az 1992. évi LXIII. törvény alapján) 94
V. fejezet: A SZEMÉLYISÉG VÉDELMÉNEK KÜLÖNÖS ESETEI 96
1. SZEMÉLYISÉGVÉDELEM A SZÜLETÉS ELŐTT 96
2. SZEMÉLYISÉGVÉDELEM A HALÁL IDŐPONTJÁBAN
ÉS A KEGYELETI JOG 100
2.1. Az élet védelme a halál időszakában 101
2.2. Kegyeleti jogok 102
2.2.1. A holttest sorsa 102
2.2.2. A halott emlékének védelme 103
3. A BETEG EMBER SZEMÉLYISÉGVÉDELME 104
3.1. Általános alapvetés 104
3.2. A beteg ember általános személyiségi jogai 105
3.3. Az orvosi tevékenység néhány különösen problematikus területe 105
VI. fejezet: A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM POLGÁRI JOGI ESZKÖZEI 107
1. ALAPVETÉS. A VÉDELMI RENDSZER JELLEMZŐI 107
2. AZ EMBERI SZEMÉLYISÉG OBJEKTÍV VÉDELMI ESZKÖZEI 107
2.1. A jogsértés tényének bírósági megállapítása
[Tv. 84. § (1) bek. a) pont] 108
2.2. Elégtétel adás [Tv. 84. § (1) bek. e)pont 108
2.3. Restitúciós igények (Abbahagyásra, eltiltásra, megszüntetésre, helyreállításra, megsemmisítésre kötelezés
[84. § (1) bek. b) és d) pont]) 109
3. KÁRTÉRÍTÉSRE KÖTELEZÉS [84. § (1) bek. e) pontj 109
4. A SZEMÉLYHEZ FŰZŐDŐ JOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSE 110
II. A JOGI SZEMÉLY 113
I fejezet: A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 115
1. A JOGI SZEMÉLY FOGALMÁNAK KIALAKULÁSA 115
1.1. Alapvetés 115
1.2. A római jog 116
1.3. A középkori magyar jog 116
1.4. A természetjogi iskola és a felvilágosodás 115
1.5. XX. századi magyar magánjog 117
2. A JOGI SZEMÉLY ELMÉLETEK 117
2.1. Realitás elméletek 117
2.2. Fikciós elméletek 118
2.3. A jogi személy konstrukcióját tagadó elméletek 119
3. A JOGI SZEMÉLY FOGALMA ÉS FAJTÁI A MAGYAR JOGBAN 119
3.1. A jogi személy fogalma 119
3.2. A jogi személy fajtái 121
4. A JOGI SZEMÉLY LÉTREJÖTTE ÉS KÉPVISELETE 122
4.1. A jogi személy létrejötte 122
4.2. A jogi személy képviselete 123
4.3. A jogi személy képviseletének különleges esetei 123
5. A JOGI SZEMÉLY FELELŐSSÉGE 125
6. A JOGI SZEMÉLYEK SZEMÉLYISÉG VÉDELME 126
6.1. A név védelme 127
6.2. A jó hírnév védelme, sajtó-helyreigazítási eljárás 128
6.3. A titokvédelem, adatvédelem 128
6.4. A jogi személy helyiségének polgári jogi védelme 130
6.5. A jogi személy személyiségvédelmének eszközei 130
II. fejezet: MAGÁN JOGI JOGI SZEMÉLYEK 131
1. AZ ALAPÍTVÁNY 131
1.1. Az alapítvány fogalma 131
1.2. Az alapítvány létrehozatala 131
1.3. Az alapítvány alapító okirata 133
1.3.1. Az alapítvány kezelő szervezete 135
1.3.2. Alapítványrendelés végrendeleti úton 137
1.4. Az alapítvány megszűnése és felügyelete 137
1.4.1. Az alapítvány megszűnése 137
1.4.2. Az alapítványok törvényességi felügyelete 139
1.5. Az alapítvány különös esetei 139
1.5.1. A közalapítványok 139
1.5.2. Egyházi alapítványok 140
2. EGYESÜLET 140
2.1. Az egyesület fogalma, az egyesülési jog 140
2.2. Az egyesület létrejötte és megszűnése 142
2.3. Az egyesület szervezete, a tagok jogai és kötelezettségei 143
3. A SZÖVETKEZET 144
3.1. Alapkérdések 145
3.2. A szövetkezetekre vonatkozó magánjogi kiindulópontok 146
3.3. A szövetkezet létrejötte, működése 147
4. A LAKÁSSZÖVETKEZET 148
5. JOGI SZEMÉLYISÉGŰ GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK 149
5.1. A gazdasági társaságok alapvető kérdései 149
5.2. Gazdasági társaságok alapítása, képviselete és megszűnése 151
5.2.1. A gazdasági társaság létrejötte 152
5.2.2. A gazdasági társaságok képviselői 153
5.3. Egyes jogi személyiségű társaságok 153
5.3.1. A közös vállalat 153
5.3.2. A korlátolt felelősségű társaság (kft.) 154
5.3.3. A részvénytársaság (rt.) 154
5.3.4. A gazdasági társaság megszűnése 155
6. EGYESÜLÉS 156
7. A SPORTÁGI ORSZÁGOS SZAKSZÖVETSÉG 156
8. A PTK-BAN SZEREPLŐ, JELENTŐSÉGÜKET VESZTETT
JOGI SZEMÉLYEK 157
8.1. Az állami vállalat 157
8.2. Tröszt, egyéb állami gazdálkodó szervek,
leányvállalatok 159
8.3. Egyes jogi személyek vállalata 159
m. fejezet: KÖZJOGI JOGI SZEMÉLYEK 160
1. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK 160
2. AZ ÁLLAM 161
3. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV 162
4. A KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG 163
5. KÖZTESTÜLET 165
6. KÖZALAPÍTVÁNY 167
IV. fejezet: A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÖN KÍVÜLI
JOGI SZEMÉLYEK 169
1. EGYHÁZAK 169
2. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK 171
3. POLITIKAI PÁRTOK 172
4. HEGYKÖZSÉG, ERDŐBIRTOKOSSÁGI TÁRSULAT,
VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT 173
4.1. Hegyközség 173
4.2. Erdőbirtokossági társulat 174
4.3. Vízgazdálkodási társulat 174
5. A KONCESSZIÓS TÁRSASÁG 175
6. ÁTMENETI JOGI SZEMÉLYEK, „CSONKA" JOGI
SZEMÉLYEK 176
6.1. Átmeneti jogi személyek 176
6.2. Jogi személyek megszűnése 176
6.3. „ Csonka " jogi személyek 176
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 178
MÁSODIK RÉSZ: CSALÁDI JOG 179
l. ÁLTALÁNOS RÉSZ 179
I. fejezet: A CSALÁD (ALAPVETÉS) 181
1. A CSALÁD FOGALMA 181
1.1. A család fogalma
1.2. A család fontossága a katolikus egyházban 182
1.3. Konfliktusok a családban
1.4. Monogám család 183
2. A CSALÁD FUNKCIÓI, FELADATAI 184
2.1. A család érzelmi és szolidaritás közösség
2.2. Utódok világrahozatala és felnevelése
2.3. Közösségi kapcsolatokra nevelés, erkölcsi, kulturális nevelés
2.4. A család gazdasági közösség
2.5. Szociális gondozás, ellátás alapegysége
2.6. A nemi élet, elismert és támogatott jogintézménye
2.7. Érdekérvényesítő-érdekképviselő funkció 188
3. CSALÁDTÍPUSOK NAPJAINKBAN 188
3.1. Napjaink családtípusai 188
3.2. Jogilag rendezetlen párkapcsolat 189
4. CSALÁD ÉS A CSALÁDI JOG A JOGRENDSZERBEN 189
4.1. Ókori jogok 189
4.2. Középkori európai jog 190
4.3. Polgárikor 190
4.4. Szocialistakor 191
4.5. Családi jog a jogrendszerben, mint a polgári jog része 192
5v A CSALÁD AZ ERKÖLCSI RENDBEN 193
5.1. Általános kiindulópontok 193
5.2. A katolikus egyház a családról. 194
6. A CSALÁDOKKAL KAPCSOLATOS ÁLLAMI POLITIKA 197
II. fejezet: A CSALÁDI JOG RENDSZERE ÉS ALAPELVEI 202
1. A CSALÁDI JOG RENDSZERE 202
2. A CSALÁDI JOG ALAPELVEI 203
2.1. A Ptk-val összefüggő alapelvek 204
2.2. A Csjt. alkotmányos alapelvei 205
2.2.1. A házasság és a család védelmének elve 205
2.2.2. A házastársak egyenjogúságának elve 206
2.2.3. A gyermekek védelmének elve 207
III. fejezet: A CSALÁDI JOG JOGFORRÁSAI 208
1. BEVEZETÉS 208
2. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNYEK, ERKÖLCSI SZABÁLYOK 208
2.1. Nemzetközi egyezmények 208
2.2. Erkölcsi szabályok 209
3. ALKOTMÁNY 210
4. TÖRVÉNYEK 211
4.1. Az 1952. évi IV. törvény és más törvények 211
4.2. Törvényerejű rendeletek 212
5. ALACSONYABB SZINTŰ JOGFORRÁSOK 212
6. A LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG JOGGYAKORLATA,
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG DÖNTÉSEI. SZOKÁSJOG 212
6.1. A Legfelsőbb Bíróság irányelvei és elvi döntései 212
6.2. Az Alkotmánybíróság határozatai 213
6.3. Szokásjog 213
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 214
II. A TELJES CSALÁD, A HÁZASSÁG 215
I. fejezet: A HÁZASSÁG LÉTREJÖTTE, JOGI TARTALMA 217
1. A HÁZASSÁG 217
1.1. A házasság fogalma 217
1.2. Az eljegyzés (jegyesség) 218
1.3. A házasságkötést megelőző eljárás 220
1.3.1. A házasságkötést megelőző eljárás 220
1.3.2. Anyakönyvvezető előtt tett nyilatkozat 220
7.55. A házasság azonnali megkötése 221
1.4. A házassági akadályok 221
1.4.1. El nem hárítható házassági akadályok
(abszolút házassági akadályok) 222
1.4.2. Elhárítható házassági akadályok
(relatív házassági akadályok) 222
7.5. összegzés 222
2. A HÁZASSÁG MEGKÖTÉSE 223
2.1. A házasság megkötésének alaki kellékei, a kihirdetés 223
2.2. A házasság megkötése 223
2.2.1. A házasulók nyilatkozata 224
2.2.2. Az anyakönyvvezető 225
2.2.3. Egyéb feltételek 225
2.3. A házasságkötés joghatásai 226
2.4. A házasságkötés a jogszokásokban és az erkölcsben 226
2.4.1. A jogszokások 226
2.4.2. Egyházak jogában 227
3. A HÁZASSÁG JOGHATÁSAI 227
5.7. A házasság személyi joghatásai 227
3.1.1. A házastársak személyi viszonyai 227
5.7.2. A házasságkötés személyi követelményei 228
5.1.3. A hűség és kölcsönös támogatási kötelezettség (Csjt. 24. §) 228
3.1.4. A házastársak egyenjogúsága 229
3.1.5. A feleség és férj névviselése 229
3.1.6. Háztartás vezetése, a háztartás költségei (Csjt. 32. §) 230
3.1.7. A házastárs tartása 231
5.2. A házastársak nemi kapcsolata, születésszabályozás, házasságon alapuló apasági vélelem 232
5.2.7 A házastársak közötti kizárólagos nemi kapcsolat 232
5.2.2. Születésszabályozás és fogamzásgátlás 233
5.2.5. Az apaság vélelme 233
4. HÁZASSÁGI VAGYONJOG 235
4.1. A házassági vagyonjog fogalma, vagyonjogi rendszerek 235
4.2. Történeti-elvi alapok 236
4.2.1. Hármaskönyv 236
4.2.2. A házassági vagyonjog kapcsolata a polgári joggal 236
4.3. A házastársi közös vagyon 237
4.3.1. A házastársi vagyonközösség fogalma 237
4.3.2. A házassági életközösség 237
4.3.3. A házassági közös vagyon köre 238
4.3.4. A közös vagyontárgyak használata, kezelése 240
4.3.5. Rendelkezés a közös vagyontárgyakról.
A házastársak adósságai 240
4.4. A házassági vagyonjogi szerződés.
A házastársak egymás közti jogügyletei 242
4.4.1. A házassági vagyonjogi szerződés 242
2. Ajándékozás\ adásvétel a házastársak között 243
4.5. A házastársak különvagyona 244
4.5.1. A házastársi külön vagyon fogalma 244
4.5.2. A házastársak különvagyonának csoportosítása 244
n. fejezet: ROKONI JOG 247
1. ROKONSÁG - A GYERMEK JOGÁLLÁSA 247
1.1. A rokonság fogalma, a rokonság joghatásai 247
1.1.1. A család és rokonság 241
1.1.2. Egyenesági rokonság 247
1.1.3. Oldalági rokonok 248
1.1.4. Joghatások 248
1.1.5. Sógorság 248
7.2. A gyermek jogállása 249
1.2.1. A gyermek névviselése 249
1.2.2. Apasági vélelmek 249
1.2.3. Az apaság vélelmének megdöntése 252
1.2.4. Az anyaság ténye. A művi megtermékenyítés
etikai és jogi kérdései 254
2. AZ ÖRÖKBEFOGADÁS 256
2.7. Az örökbefogadás intézménye, célja 256
2.2. Az örökbefogadás feltételei 257
2.2.7. Az örökbefogadás feltételei 257
2.3. Az örökbefogadás joghatásai 259
2.3.7. Joghatások 259
2.3.2. Az örökbefogadott gyermek névviselése 260
2.4. Az örökbefogadás megszűnése 260
2.4.1. Az örökbefogadás hatálytalanná válása 261
2.4.2. Az örökbefogadás hatóság általi megszüntetése 261
3. A ROKONOK ELTARTÁSA 262
3.7. A rokontartás elvi alapjai 262
3.2. A rokontartás feltételei 263
3.3. A rokontartás rangsora 264
5.5.7. Elvi alapok 264
5.5.2. Egy kötelezett, több jogosult 265
5.5.5. Egy kötelezett, egy (vagy több) jogosult 265
3.4. A rokontartás mértéke és módja 266
3.5. A rokontartás egyes nevesített esetei 266
3.5.1. A. A gyermek tartása 266
5.5.2. Szülőtartás 268
3.5.3. Nagyszülők, unokák testvérek tartása 268
4. A SZÜLÖK ÉS GYERMEKEK KÖZÖTTI JOGVISZONY 270
4.1. Alapvetés 270
4.2. A szülői jogok, kötelezettségek 270
4.2.1. Általános kérdések 270
4.2.2. Gondozás-nevelés 272
4.2.3. A vagyonkezelés 272
4.2.4. A törvényes képviselet 274
4.2.5. Gyámnevezés, gyámságból való kizárás joga 275
4.3. A gyermek jogai és kötelezettségei 275
4.4. A szülői jogok megszüntetése és szünetelése 277
4.4.7. A szülői felügyelet megszüntetése 277
4.4.2. A szülői felügyelet szünetelése 278
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 280
III. A MEGSZŰNT HÁZASSÁG, A CSONKA CSALÁD 281
BEVEZETÉS 283
I fejezet A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE 284
1. TÖRTÉNETI ALAPVETÉS 284
2. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI.
A NEM LÉTEZŐ HÁZASSÁG 285
3. ÉRVÉNYTELENSÉGI OKOK 286
3.1. Házassági akadály ellenére megkötött házasság 287
3.1.1 Kettős házasság 2 8
3.7.2. Egyenes és oldalági vérrokonok közötti érvénytelenség,
a törvény által meghatározott esetekben [Csjt. 8. §(1) a-c.] 287
3.7.3. Az örökbefogadó és örökbefogadott közötti házasság
az örökbefogadás fennállása alatt [ Csjt. 8. §(1) bek. e.] 288
3.7.4. Egyenesági sógorság [Csjt. 8. §(l)b.J 288
3.7.5. Cselekvőképességi hiány esetén kötött házasság
[Csjt. 9. §, 10. §, 11. §) 288
3.2. Alaki hiba miatti érvénytelenség 289
3.2.7. Az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben való eljárása 289
3.2.2. A házasulók együttes jelenlétének hiánya 290
4. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG JOGHATÁSAI 290
4.1. Az; érvénytelenség hatásai 290
4.2. A házasság érvénytelenségének bírói megállapítása 290
5. A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENNÉ NYILVÁNÍTÁSA 291
II. fejezet: A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE HALÁL VAGY
FELBONTÁS MIATT 292
1. A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI,
A HÁZASSÁG VÁLSÁGA 292
2. AZ EGYHÁZAK A HÁZASSÁG FELBONTHATÓSÁGÁRÓL 293
3. A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI 294
3.1. Az egyik házastárs halála 294
3.2. A házasság felbontása 295
3.2.1. A magyar bontójog alapvető jellemzői 295
3.2.2. A házasság felbontása teljes körű bizonyítás alapján 296
3.2.3. A megegyezéses bontás, bizonyítási eljárás nélkül 299
3.3. A házassági per 300
3.4. A házasság megszűnésének joghatásai 300
III. fejezet: A HÁZASSÁG FELBONTÁSA SORÁN FELMERÜLŐ
JÁRULÉKOS KÉRDÉSEK 302
1. BEVEZETÉS 302
2. A GYERMEK ELHELYEZÉSE ÉS TARTÁSA. KAPCSOLATTARTÁS 303
2.1. Történeti előzmények, jogforrások 303
2.2. A szülők döntése a gyermekelhelyezésről 303
2.3. A bíróság döntése a gyermekelhelyezésről 304
2.4. A gyermek elhelyezése harmadik személynél 306
2.5. A gyermekelhelyezés megváltoztatása 306
2.6. A gyermek kiadása, jogellenes külföldre vitele 307
2.7. A kapcsolattartás joga gyermek és szülő között 309
2.7. Bevezetés 309
2.7.2. A kapcsolattartásra jogosultak és a rendezés formái 310
2.7.3. A kapcsolattartás korlátozása, szünetelése, megvonása
és elutasítása 311
2.8. A gyermek tartása, különélő szülők esetén 313
2.8.1. A tartásdíj megállapítása, a tartásdíj mértéke és módja 313
3. A LAKÁSHASZNÁLAT RENDEZÉSE 315
3.1. Bevezetés 315
3.2. A lakáshasználat rendezése megállapodással 316
3.3. A bíróság döntése a volt közös lakás használatáról 317
3.3.1. A lakás megosztása 317
3.3.2. A közös lakás elhagyása önként vagy ítélet alapján 318
4. A HÁZASSÁGI VAGYONKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSE ÉS A KÖZÖS VAGYON MEGOSZTÁSA 321
4.1. Általános kérdések 321
4.2. Az életközösség megszűnése 323
4.2.1. Az életközösség megszűnése az egyik házastárs halálával 323
4.2.2. Az életközösség megszűnése a házasfelek akaratából 324
4.3. A közös vagyon megosztása a házasfelek megállapodásával 325
4.4. A közös vagyon megosztása peres úton. A vagyonleltár 326
5. A VOLT HÁZASTÁRS TARTÁSA 330
5.1. Bevezetés 330
5.2. A volt házastárs tartásának feltételei 330
5.3. A volt házastárs tartásának mértéke, a kötelezettség változása, megszűnése 332
6. A VOLT FELESÉG NÉVVISELÉSE 334
6.1. Bevezető 334
6.2. A névviselés szabályai 334
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 135
IV. GYÁMSÁG 337
I. fejezet: A GYÁMSÁG ÉS A GONDNOKSÁG ÁLTALÁNOS
KÉRDÉSEI 339
1. A GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
A MAGYAR JOGBAN. ALAPFOGALMAK 339
2. TÖRTÉNETI ALAPOK 340
II. fejezet: A GYÁMSÁG 342
1. A GYÁMSÁG KELETKEZÉSE. A GYÁMRENDELÉS.
A GYÁMSÁG FAJTÁI 342
2. A GYÁM. A GYÁMSÁG MEGSZŰNÉSE 344
2.1. A gyám 344
2.2. A gyámság megszűnése 344
3. A GYÁM JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI.
A GYÁM FELÜGYELETE 345
4. GYERMEKVÉDELMI GONDOSKODÁS 347
5. A CSALÁDOK TÁMOGATÁSA 348
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 350

Témakörök