Előszó | 1 |
"Isten kegyelméből" uralkodók | 3 |
Viktória királynő (1819-1901) | 3 |
Kislányból királynő | 3 |
Viktória a feleség | 4 |
Viktória és Disraeli | 5 |
India császárnője | 5 |
Az öregedő királynő | 5 |
Kérdések, feladatok | 6 |
III. Napóleon (1808-1873) | 6 |
Különös származás és neveltetés | 6 |
Útban a hatalomhoz | 7 |
A köztársasg elnökéből Franciaország császára | 8 |
A bonapartizmus újabb változata | 9 |
Szevasztopol bevétele, nagy ár az európai befolyásért | 10 |
A második császárság fényei | 10 |
Az olasz egység és III. Napóleon | 11 |
Tévedések, ballépések, bukás | 12 |
Kérdések, feladatok | 13 |
I. Ferenc József (18330-1916) | 13 |
A habsburg név eredetéről, a család felemelkedéséről | 13 |
A kisfiú, akit abszolút uralkodónak neveltek | 14 |
1848/49, a "felejthetetlen" | 15 |
A császár a legfőbb hadúr | 16 |
Az első hivatalnok | 16 |
Rejtélyes családi tragédiák | 18 |
A "legalkotmányosabb király" | 19 |
Kérdések, feladatok | 20 |
Ferenc József és I. Miklós levelezése (1853-54) | 20 |
Ferenc József I. Miklósnak (részletek) Bécs, 1853. szept. 15. | 20 |
I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár 1853, december 24. | 21 |
Ferenc József I. Miklósnak (részeletek) Bécs, 1854. január 7. | 21 |
I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár, 1854. január 16. | 22 |
Ferenc József I. Miklósnak (részletek) Bécs, 1854. február | 22 |
I. Miklós Ferenc Józsefnek (részletek) Szentpétervár, 1854. február 29. | 23 |
Kérdések, feladatok | 23 |
II. Miklós, az utolsó Romanov (1868-1918) | 24 |
Két földrész ura | 24 |
Az uralkodás kezdete, baljós előjelek | 24 |
Az uralkodás problémái | 25 |
A családi gondok | 26 |
Ellentét Japánnal | 27 |
Az 1905-ös forradalom | 27 |
A felemás alkotmányosság | 28 |
Különös tanácsadó | 29 |
Lemondás és gyors vég | 29 |
Kérdések, feladatok | 30 |
Ferenc Ferdindánd, akiből nem lett uralkodó | 30 |
Gyermek és ifjúkor | 30 |
A problémás házasság | 31 |
Az "ellenség" képe | 31 |
Az uralkodást előkészítő "műhely" | 32 |
Egy K.u.K.-puccs terve | 33 |
Mi lett volna ha | 33 |
Kérdések, feladatok | 34 |
A parlamentek által hatalomhoz jutott világhírű politikusok | 35 |
Camillo Benso Di Cavour (1810-1861) | 35 |
Kényeztetett gyermekből liberális gondolkodó | 35 |
A "becsületes középutas" | 36 |
Tanulmányutak, önképzés | 36 |
A politika áramában | 37 |
Népszerűtlenség és siker a parlamentben | 37 |
Gazdaságot fellendítő miniszter | 38 |
Minden erőt mozgosító manőverek | 38 |
A háború sikeresen kirobban | 38 |
Cavour nem adja fel | 39 |
Garibaldi - a nem tervezhető "együttműködő" | 40 |
A tűz és a víz | 41 |
Kérdések, feladatok | 41 |
Otto Von Bismarck (1815-1898) | 42 |
Gyermekkor a porosz junker családban | 42 |
Korhelykedések, párbajok | 42 |
Parlamentek csatazajában | 43 |
I. Vilmosnak erős egyéniség kell | 44 |
A "vaskancellár" | 44 |
Ausztria félreállítása | 45 |
A "cél" elérése | 45 |
Kérdések, feladatok | 46 |
Abraham Lincoln (1809-1865) | 46 |
A telepes család sorsa, vándorlása | 46 |
Írnok, földmérő, képviselő | 48 |
Az Unió kongresszusának tagja, a rabszolgaság ellensége | 48 |
Republikánus az Egyesült Államok elnöki székében | 49 |
Háború az Unió egységéért, méltóságáért | 50 |
Lincoln halála és következményei | 51 |
Kérdések, feladatok | 52 |
Híres forradalmárok portréi, vallomásai | 53 |
Karl Marx | 53 |
A munkásság nemzetközi szervezetének születése | 53 |
Egy polgárfiú gondtalan ifjúsága | 54 |
A vitákban formálódó elmélet | 54 |
A mozgalom szervezése | 56 |
Londoni tevékenysége | 56 |
Kérdések, feladatok | 57 |
Mihail Alexandrovics Bakunyin (1815-1876) | 57 |
Önéletrajz (Részeletek) | 57 |
Első rész: 1815-1840 | 57 |
Élettörténete 1840-1850 között | 60 |
Gyónás (részeletek) | 60 |
Miért akartam forradalmat? | 60 |
Milyen rendet kívántam? | 61 |
Saját céljairól, törekvéséről | 62 |
A nemzetközi anarchista mozgalom szervezője | 62 |
Kérdések, feladatok | 62 |
Vlagyimir Iljics Uljanov - Lenin (1870-1922) | 63 |
Neveltetés, gyermekkor | 63 |
A lázadó egyetemista | 63 |
Ismerkedés a marxizmussal | 64 |
Kapcsolat a munkásmozgalommal | 64 |
Tevékenysége az OSZDMP-ben | 65 |
Az 1905-07-es forradalom és a szovjethatalom | 66 |
Második emigráció | 66 |
Az 1917-es forradalmak és a szovjethatalom | 67 |
Betegség, halál | 68 |
Kérdések, feladatok | 69 |
Amerikai újságíró interjúja Leninnel - 1920 | 69 |
Az intervenciós blokád feloldásáról | 69 |
A békekötésről | 70 |
Az orosz gazdaság helyzetéről | 70 |
Oroszország belső helyzetéről | 71 |
Kérdések, feladatok | 71 |
Magyar politikusok portréi a kiegyezés korából | 72 |
Deák Ferenc, a haza atyja (1803-1876) | 72 |
Életútja a kiegyezésig | 72 |
"Itthon maradunk és helytállunk" | 72 |
"Mi tudunk várni" | 73 |
A kiegyezés megszületik | 74 |
Kérdések, feladatok | 75 |
Andrássy Gyula (1823-1890) | 75 |
Életútja évszámokban | 75 |
Ijfúként forradalomban | 75 |
A kiegyezés egyengetése a delegáció "kitalálásával" | 76 |
"Két tűz között" sikeres miniszterelnök | 77 |
A bátor és ravasz külügyminiszter | 78 |
Kérdések, feladatok | 79 |
Eötvös József (1813-1871) | 80 |
Életmű évszámokban | 80 |
"Engem az ég forradalmi embernek nem teremtett" | 80 |
Az Andrássy kormány "dobogó szíve" | 81 |
Kérdések, feladatok | 82 |
Klapka György (1820-1892) | 83 |
Komáromból az európai harcokba és az üzlet világába | 83 |
Komárom eleste | 83 |
Kossuth mellett az emigráció vezető személyisége | 84 |
Visszakozás az üzlet világába | 85 |
Kérdések, feladatok | 86 |
Kossuth Lajos (1802-1894) | 86 |
Egy élet története évszámokban | 86 |
Számkivetésben, az európai diplomácia szövevényében | 86 |
Kérdések, feladatok | 88 |
Kossuth és Deák levélváltása | 88 |
Kossuth "Kasszandra" levele. Párizs, 1867. május 22. | 88 |
Deák Ferenc válasza a "Kasszandrá" levélre | 92 |
Kérdések, feladatok | 93 |
Kossuth és Garibaldi levelezéséből | 93 |
Kossuth - Garibaldi tábornoknak, Turin, 1866. május 23. | 93 |
Garibaldi - Kossuthnak, Caprera, 1866. május 28. | 93 |
Poliktikusportrék és kulisszatitkok a dualizmus korából | 94 |
Tisza Kálmán, a "Generális" (1830-1902) | 94 |
Az alföldi nábobok világa | 94 |
A bihari pontok "szegre akasztása" | 95 |
Tisza Kálmán kormányzása | 95 |
Kérdések, feladatok | 96 |
Mikszáth Kálmán: Tisza Kálmán | 97 |
Kérdések, feladatok | 98 |
Baross Gábor, a közlekedés korszerűsítője (1848-1892) | 99 |
Életútja évszámokban | 99 |
Lelkes és türelmetlen ifjú politikus Trencsénben | 99 |
Vasszorgalmú képviselő a parlamentben | 99 |
A vasút és a kereskedelem fejlesztője | 100 |
A tengeri kereskedelem fellendítője | 101 |
Kérdések, feladatok | 101 |
Wekerle Sándor, az első polgári származású miniszter (1848-1921) | 102 |
Évszámok az életéből | 102 |
Pénzügyi program, valutarendszer | 102 |
Első miniszterelnöksége - az egyházpolitikai reformok | 103 |
Második miniszterelnöksége - a koalíció élén | 104 |
Harmadik miniszterelnöksége - útban a tragédiához | 104 |
Kérdések, feladatok | 105 |
Tisza István, a tragikus véget ért miniszterelnök (1861-1918) | 106 |
Egyénisége, politikai porgramja | 106 |
Képviselő, miniszterelnök | 107 |
Tartalékállományban, házelnökként | 107 |
Másodszor a kormányrúdnál | 108 |
A kényszerű távozás | 109 |
Kérdések, feladatok | 109 |
Mikszáth Kálmán: A Klub | 110 |
A Klub titka | 110 |
Élet a Klubban | 110 |
Deák idejében | 112 |
Tisza Kálmán alatt | 113 |
Szapáry rövid "országlása" | 115 |
Wekerle és a Klub | 115 |
Herczeg Ferenc: egy képviselőség története (részlet emlékezéséből) | 116 |
Mikszáth Kálmán: az új parlament | 120 |
Ady Endre: "Az én magyarságom" publicisztikai írások | 122 |
Egy kis séta | 122 |
Nem vesszük le a kalapot (Buntetés a Gotterhaltéért) | 122 |
Csaholó hazafiság | 123 |
Kozmopoliták | 124 |
Vallomás a patriotizmusról | 125 |
Magyar és román - Levél Goga Oktáviánhoz | 125 |
Kérdések, feladatok | 126 |
Jászi Oszkár: " Mi a feladata, ma, ott minálunk Hunniában?" | 127 |
Levél Szabó Ervinhez Párizs, 1905. II 5. | 127 |
Kérdések, feladatok | 128 |
Szabó Ervinhez (1905. VIII. 22. | 129 |
Kérdések, feladatok | 129 |
Nyílt levél Gróf Tisza István Úr Ő Nagyméltóságához | 130 |
Kérdések, feladatok | 031 |
Károlyi Mihályhoz Budapest, 1918. XII.10. | 132 |
Kérdések, feladatok | 132 |
Jászi Oszkár, a föderáció prófétája (1875-1957) | 133 |
Élete évszámokban | 133 |
A családi ház | 133 |
Budapesti tapasztalatok | 133 |
Az elmaradottság felismerője | 134 |
A tudományból a politikába | 134 |
Politikai porgramja | 135 |
Az álmok szertefoszlanak | 135 |
Kérdések, feladatok | 136 |
Károlyi Mihály, három forradalom emigránsa | |
(1875-1955) | 136 |
Életútja évszámokban | 136 |
Gyermekkor nehézségekkel | 136 |
Első lépések a közéletben | 137 |
A háború ellen | 138 |
Hontalanul | 139 |
Hazatérés, száműzetés | 139 |
Kérdések, feladatok | 139 |
Károlyi Mihály: hit illúziók nélkül (részletek) | 140 |
A győzelem napja okt. 31. | 140 |
A forradalom nehézségei | 141 |
Az uralkodó elismeri Magyarország függetlenségét | 142 |
A belgrádi fegyverszünet | 143 |
Elkeseredett próbálkozás - Távirat Clemenveau-hoz | 146 |
Kérdések, feladatok | 147 |
Kunfi Zsigmond, értelmiségi a munkásmozgalomban | 147 |
Tanár, aki a szovializmus híve | 147 |
A pártpolitikus | 147 |
A Károlyi-kormány minisztere | 148 |
A tanácsköztársaság közoktatási népbiztosa | 148 |
Emigrációban | 149 |
Kérdések, feladatok | 149 |
Kun Béla (1886-1939) | 150 |
Élete évszámokban | 150 |
Származás, gyermekkor | 150 |
Újságíró és szónok | 151 |
Szibériában a politikai karrier felé | 151 |
Magarországi "bevetésen" | 152 |
A vég kezdete | 153 |
Kérdések, feladatok | 154 |
Kun Béláné-emlék 1919. március 21-ről és tanácsköztársaságról (részlet Kun Béla című könyvéből | 154 |
A döbbenetes hír | 154 |
És ami megelőzte az egyesülést | 155 |
Az első napok | 155 |
1919. március 22. | 155 |
Kapcsolat Szovjet-Oroszországgal | 156 |
Szociáldemokraták és kommunisták viszonyáról | 157 |
Kérdések, feladatok | 158 |
Seton-Watson, egy angol író különös szerepe a magyar történelemben | 158 |
Családja | 158 |
Nemzetközi téma a magyar nemzetiségi kérdés | 158 |
A Monarchia teljes felosztásáért | 160 |
Magyarország "sírásója"? | 161 |
Kérdések, feladatok | 161 |
Arcok, sorsok, típusok Magyarország hétköznapjaiból | 162 |
Röck István, a kézművesből lett gyáros | 162 |
Kezdőként | 162 |
A gépgyáros | 162 |
Kérdések, feladatok | 164 |
Kovács István építőmester, az öntudatos szegedi polgár | 164 |
Szegényes gyermekkor | 164 |
Forradalom, bujdosás | 165 |
Céhmesterré választása, családalapítás | 165 |
A vállalkozó, a "teremtő" | 166 |
A közműveltség emeléséért | 166 |
A helyi egyesületek megbecsült tagja | 166 |
Polgári öregkor | 167 |
Kérdések, feladatok | 167 |
Ganz Ábrahám (1814-1867) | 168 |
Szerencséjét kereső ifjú vándor | 168 |
Pest városában meghonosítja az öntő szakmát | 169 |
Vándorlegényből műhelytulajdonos és adózó polgár | 170 |
Ganz-kerekeken gördülő európai vasútak | 170 |
Kérdések, feladatok | 171 |
Weiss Manfréd, a gyáralapító (1857-1922) | 172 |
Élete évszámokban | 172 |
Magyarország akkor | 172 |
A konzervgyáros | 172 |
A csepeli gyáróriás megteremtése | 173 |
A pénzarisztokrácia megbecsülése | 174 |
Kérdések, feladatok | 175 |
Éhen Gyula, egy kisnemes a polgárosult városért | 176 |
Aktív, öntevénkeny irányító | 176 |
Polgármester - városi társadalom | 176 |
Várospolitika - képviselőség | 177 |
Kérdések, feladatok | 178 |
Grünwald Béla, aki magyarosítani akart | 178 |
Kérdések, feladatok | 179 |
Egy középosztálybeli pesti nő egy napja (az 1900-as évek elején) | 180 |
A család és a lakás | 180 |
A délelőtt | 181 |
A délután | 183 |
Az este | 183 |
Kérdések, feladatok | 183 |
Parasztvallomások az első világháborúról | 184 |
T.Sz.S. első világháborús emlékei | 184 |
A. F. vallomása az első világháborúról | 184 |
Cs. Sz. M. világháborús kálváriája | 186 |
Kérdések, feladatok | 187 |
Nagy felfedezők, ismeretlen földrészek első meghódítói | 188 |
A legnagyobb Afrika-kutató, David Livingstone | 188 |
Livingstone "küldetése" | 188 |
Az első sikeres felfedezések | 189 |
Betegen, megszállottan | 189 |
Találkozása Stanley-vel | 190 |
Halála | 191 |
Afrika magar felfedezője, Magyar László | 191 |
Származása | 191 |
Első expedíciója | 192 |
Második felfedező út | 193 |
A hazai támasz hiánya | 193 |
Utolsó utazások | 194 |
A megkésett elismerés | 194 |
Egyetlen magyar név Afrika térképén - Teleki Sámuel | 195 |
A nagy felfedezés | 195 |
Az előzmények | 195 |
Mi kell egy expedícióhoz? | 196 |
A felfedezőút | 196 |
Kérdések, feladatok | 199 |
Ausztrália felfedezésének története | 200 |
Az első partra lépők | 200 |
A fegyenc-telep | 200 |
A benépesítés | 201 |
Liechardt, akit elnyelt az ismereten | 201 |
Charles Sturt - az első utazás Közép-Asztráliába | 201 |
Észak- és Kelet-Ausztrália átszelése - August és Francis Gregory | 202 |
Egy sikertelen kísérlet | 202 |
Akinek sikerült átszelnie a kontinenst - John Mac Douall Stuart | 202 |
Nyugat-Ausztrália belső területeinek felfedezése - Gigles, Gibson, Forest | 202 |
Kérdések, feladatok | 203 |
A sarkvidék felfedezői | 204 |
Aki először érte el az Északi-sarkot - Robert Edvin Peary | 204 |
Sarkkutató elődök | 204 |
Peary, amerikai kutató vállalkozásai | 205 |
Peary eléri a pólust | 207 |
Versenyfutás a Déli-sarkra - Ronald Amundsen, Robert F. Scott | 207 |
Előzmények | 207 |
Amundsen, norvég kutató célhoz ér | 208 |
Kérdések, feladatok | 208 |
Felhasznált forrásmunkák | 209 |