Szemelvények a 10 éves Szegedi Ítélőtábla joggyakorlatából

Fülszöveg

A Szegedi ítélőtábla 2003. és 2013. közötti határozatainak és kollégiumi
állásfoglalásainak gyűjteményét tartja kezében az Olvasó. Ez az időszak
nem csak a kerek 10 éves évforduló miatt fontos, hanem azért is, mert
a modernkori magyar igazságszolgáltatás egyik legmeghatározóbb korszakát öleli fel. Az 1997-es igazságügyi reform az ítélőtáblák 2003., majd
2005. évi újjászervezésével fejeződött be, azonban az ítélkezés időszerűvé
tételével kapcsolatosan megmaradt megoldandó feladatok újabb változásokat tettek szükségessé. A 2012-től hatályba lépett új törvények részben átalakították a bírósági rendszert, azonban az ítélőtáblák pozíciója
megerősödött, feladataik kibővültek.
A Szegedi ítélőtábla az elmúlt 10 évben azt tekintette a legfontosabb feladatának, hogy az előtte indult ügyekben olyan időszerű, megalapozott,
méltányos és érthető döntések szülessenek, amelyek vagy szervesen illeszkednek az egységes ítélkezésbe, vagy azt kezdeményezőként segítik.
A kötetben közzétett... Tovább

Fülszöveg

A Szegedi ítélőtábla 2003. és 2013. közötti határozatainak és kollégiumi
állásfoglalásainak gyűjteményét tartja kezében az Olvasó. Ez az időszak
nem csak a kerek 10 éves évforduló miatt fontos, hanem azért is, mert
a modernkori magyar igazságszolgáltatás egyik legmeghatározóbb korszakát öleli fel. Az 1997-es igazságügyi reform az ítélőtáblák 2003., majd
2005. évi újjászervezésével fejeződött be, azonban az ítélkezés időszerűvé
tételével kapcsolatosan megmaradt megoldandó feladatok újabb változásokat tettek szükségessé. A 2012-től hatályba lépett új törvények részben átalakították a bírósági rendszert, azonban az ítélőtáblák pozíciója
megerősödött, feladataik kibővültek.
A Szegedi ítélőtábla az elmúlt 10 évben azt tekintette a legfontosabb feladatának, hogy az előtte indult ügyekben olyan időszerű, megalapozott,
méltányos és érthető döntések szülessenek, amelyek vagy szervesen illeszkednek az egységes ítélkezésbe, vagy azt kezdeményezőként segítik.
A kötetben közzétett határozatok így tehát soha nem csak abban a konkrét ügyben fejtettek és fejtenek ki joghatást, melyben születtek, hanem
iránymutatásként mindig többlettartalmat is hordoznak magukban. A kollégiumi állásfoglalások jelentősége az egyes eseti döntésekkel azonos,
mivel ezek absztrakt formában rögzítik a közreadásra érdemes ítélkezési
tapasztalatokat.
A folyamatosan változó jogi környezetben a Szegedi ítélőtábla határozatai és kollégiumi állásfoglalásai olyan navigációs pontokat jelentenek,
amelyek - véleményem szerint - nélkülözhetetlenek a felelős jogalkalmazók számára.
dr. Harangozó Attila
a Szegedi ítélőtábla elnöke Vissza