Szemben az árral

Fülszöveg

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoana-litikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott. Erős affinitása volt az önkifejezéshez, az íráshoz, nem annyira szakmai publikációk, mint inkább önéletrajzi és fiktív történetek formájában. [ ] Két regényt is írt német nyelven. Az egyik az ötvenes években íródott, Ottó Fenichel osztrák pszichoanalitikusnak ajánlott, bibliai tárgyú Megbékélés, amely 1979-ben jelent meg magyarul. A másik, önéletrajzi műve a magyarul először most napvilágot látó Szemben az árral.
Az elbeszélésben két fő szál és idősík, a budapesti, bécsi és berlini múlt, illetve a ceyloni közelmúlt váltakozik, olykor vetül egymásra. Az ellenpontozás érezhetően stiláris eszköz is múlt és jelen, mozgalom és magánélet, városi kultúra és természet, Nyugat és Kelet... Tovább

Fülszöveg

Gyömrői Edit, aki mindenekelőtt József Attila egyik utolsó pszichoana-litikusaként él a köztudatban, földrajzi hely, nyelv, szakma és életkörülmények tekintetében rendkívül sokszínű pályát futott be: életútjában pszichoanalízis, irodalom, politikai aktivizmus, filozófia és művészet egyaránt helyet kapott. Erős affinitása volt az önkifejezéshez, az íráshoz, nem annyira szakmai publikációk, mint inkább önéletrajzi és fiktív történetek formájában. [ ] Két regényt is írt német nyelven. Az egyik az ötvenes években íródott, Ottó Fenichel osztrák pszichoanalitikusnak ajánlott, bibliai tárgyú Megbékélés, amely 1979-ben jelent meg magyarul. A másik, önéletrajzi műve a magyarul először most napvilágot látó Szemben az árral.
Az elbeszélésben két fő szál és idősík, a budapesti, bécsi és berlini múlt, illetve a ceyloni közelmúlt váltakozik, olykor vetül egymásra. Az ellenpontozás érezhetően stiláris eszköz is múlt és jelen, mozgalom és magánélet, városi kultúra és természet, Nyugat és Kelet képeinek és életszakaszainak megjelenítéséhez. A két szál - azaz a közelmúltra és a régmúltra való visszatekintés - váltakozásával a szerző felborítja a lineáris rendet, de a két vonalon belül az elbeszélés kronologikus, realista. A két színhez csatlakozik egy harmadik is, az írás jelenideje, maga a hajóút, az utasok, a személyzet, a politika hírei és a hozzájuk kapcsolódó belső monológok. Innen rugaszkodik vissza az elbeszélés a ceyloni közelmúltba, illetve a budapesti, bécsi, berlini régebbi múltba. Vissza