Fülszöveg
Nagy István élettörténete a Sáncaljában (1968) századunkkal szinte egyidőben indult, s a külvárosi, hadiárva gyermek és kisinas életének háttere a századelő, majd az első világháború volt. Aztán következtek az inaskodás, a katonáskodás s az ifjúmunkás évei - Ki a sánc alól (1969), Hogyan tovább? (1971) -, a férfivá és íróvá válás az 1929-1933-as nagy munkásmegmozdulások sodrában, börtönben, sztrájkokban és a Munkás Segély szervezkedéseiben.
Most, ebben a negyedik kötetben folytatódik a múlt, a fasizmussal és a második világháború embertelen áradatával szembeszegülő írói-közéleti cselekvés megidézése. A Párt illegális szervezeteiben tevékenykedő Nagy István asztalosmunkás testi-lelki ellenállását a sziguranca-pribékek és Horthy-csendőrök, börtönőrök és munkaszolgáltatásokat vezénylő őrmesterek ütlegei teszik próbára. De a munkásíró Nagy István művei épp ebből a próbatételből születnek, a politikai-szervezeti munka elválaszthatatlan részeként. A helikoni drámapályázaton díjat nyert...
Tovább
Fülszöveg
Nagy István élettörténete a Sáncaljában (1968) századunkkal szinte egyidőben indult, s a külvárosi, hadiárva gyermek és kisinas életének háttere a századelő, majd az első világháború volt. Aztán következtek az inaskodás, a katonáskodás s az ifjúmunkás évei - Ki a sánc alól (1969), Hogyan tovább? (1971) -, a férfivá és íróvá válás az 1929-1933-as nagy munkásmegmozdulások sodrában, börtönben, sztrájkokban és a Munkás Segély szervezkedéseiben.
Most, ebben a negyedik kötetben folytatódik a múlt, a fasizmussal és a második világháború embertelen áradatával szembeszegülő írói-közéleti cselekvés megidézése. A Párt illegális szervezeteiben tevékenykedő Nagy István asztalosmunkás testi-lelki ellenállását a sziguranca-pribékek és Horthy-csendőrök, börtönőrök és munkaszolgáltatásokat vezénylő őrmesterek ütlegei teszik próbára. De a munkásíró Nagy István művei épp ebből a próbatételből születnek, a politikai-szervezeti munka elválaszthatatlan részeként. A helikoni drámapályázaton díjat nyert színdarabjának zsúfolt házak munkaközönsége tapsol, elbeszéléseiben, regényeiben, szociográfiáiban a hazai valóság addig ismeretlen területeivel, új arcú, a munkásosztály igazát képviselő hősökkel ismerkedik a korabeli olvasó. S a közéleti szerepet vállaló író ott van a Vásárhelyi Találkozó előkészítő bizottságában, a 48-as forradalmi hagyományokat antifasiszta célzattal felevenítő tömegmegmozdulások, szervezői között; jelen van mint "örök vitázó" a népi írók baloldalának minden fontos megmozdulásán - többek között az 1943-as balatonszárszói találkozón -, s cselekvő részese 1944. augusztus 23-a időszakában az antifasiszta erőket összefogó ellenállási szervezkedéseknek.
Az 1935-1944-es évek e válságos és sorsdöntő eseményeiben hősök elevenednek meg, akik "szemben az árral", a népeket egymás ellen uszító sovinizmus, a fasiszta hadigépezetet kiszolgáló rendszerek előretörésének, majd tobzódásának időszakában állnak helyt, s ha kell, Józsa Bélához vagy Kovács Katona Jenőhöz hasonlóan életükkel pecsételik meg azt az igazságot, amely a regény utolsó lapjain, az író szülővárosának felszabadulása után mint történelemformáló tényező jelenik meg.
Megrázó őszinteségű önéletrajzi vallomás, hősök és mártírok emlékének méltó megtisztelése, történelmi és irodalomtörténeti érdekességű korszak harcainak, helytállásainak - de a tévelygéseknek is - írói megelevenítése kommunista felelősséggel, szenvedélyes igazságkereséssel - íme, ez Nagy István önéletrajzi ciklusának most megjelenő negyedik kötete.
Vissza