Szemantikai alapviszonyok

Tartalom

Bevezetés 11
I. A szemantika kutatási területe 15
I. 1. A jelentéskutatás legfontosabb módozatai 15
1.1. Bevezető áttekintés 15
1.2. A történeti szemantika vizsgálódási elveiről 16
Összegzés 17
Kulcsszavak és alapviszonyok 17
Kérdések, teendők 17
Könyvészet 18
1.3. A logikai (formális) szemantika jelentésfelfogásáról 18
Összegzés 20
Kulcsszavak, alapviszonyok 21
Kérdések, teendők 21
Könyvészet 22
1.4. A strukturális szemantika jelentésfelfogásáról 22
Kulcsszavak, alapviszonyok 24
Kérdések, teendők 24
Könyvészet 24
1.5. A kognitív szemantika jelentésfelfogásáról 25
Kulcsszavak, alapviszonyok 28
Kérdések, teendők 29
Könyvészet 29
Összegzés 29
I. 2. A szemantika tárgya 31
2.1. Bevezető áttekintés 31
Kérdések, teendők 34
Könyvészet 34
2.2. A nyelvijei alapfunkciói: jelenteni és jelölni 35
Kulcsszavak és alapviszonyok 36
Kérdések, teendők 37
Könyvészet 37
2.3. A signatum összetettségéről, heterogenitásáról (fogalomjelentés, jeltárgy) 37
Összegzés 40
Kulcsszavak és alapviszonyok 40
Kérdések, teendők 41
Könyvészet 41
2.4. A jelölő és a jelölt közti viszony. Motiváltság és önkényesség 41
Összegzés 45
Kulcsszavak és alapviszonyok 47
Kérdések, teendők 47
Könyvészet 47
2. 5. Értelem és jelentés 48
Kérdések, teendők 50
Könyvészet 50
2.6. A jelentés meghatározása. Jelentéstípusok (jelentésaspektusok) 51
2.6.1. Szótári és kontextuális jelentés 53
2.6.2. Szintaktikai jelentés (grammatikai viszonyjelölés) 54
2.6.3. Denotatív és konnotatív jelentés 56
2.6.4. Denotatív jelentés és értékjelentés 56
2.6.5. Denotatív jelentés és metaforikus jelentés 57
2.6.6. Pragmatikai jelentés és modális jelentés 58
Terminusok, alapviszonyok 58
Kérdések, teendők 59
Könyvészet 60
Összegzés 61
II. Általános szemantikai viszonyok 63
Bevezető áttekintés 63
Kulcsszavak és alapviszonyok 66
Kérdések, teendők 66
Könyvészet 66
II. 1. Jelentésmező - mezőösszefüggés - fogalomkör 67
1.1. Hiperonímia, hiponímia, kohiponímia 69
Összegzés 70
Kulcsszavak és alapviszonyok 71
Kérdések, teendők 71
Könyvészet 71
II. 2. Monoszémia és poliszémia 73
Összegzés 75
Kulcsfogalmak és alapviszonyok 76
Kérdések, teendők 76
Könyvészet 77
II. 3. Az antonímia 79
3.1. Az ellentétező (szembeállító, dichotomikus) gondolkodás szerepe a
szavak csoportosításában 79
3.2. Az antonímia meghatározása 81
3.3. Kiefer Ferenc felfogása az antonímiáról 83
3.4. Összegzés. Következtetések 85
Kulcsszavak és alapviszonyok | 87
Kérdések, teendők 87
Könyvészet 87
II. 4. A szinonímia 89
4.1. Bevezető megjegyzések | 89
4.2. A szinonímia meghatározása 91
4.3. A szinonimák kialakulásának forrásairól 95
4. 4. A szinonímia típusai 97
4.4.1. A lexikális szinonímia 98
4.4.1.1. Szinonim szavak morfológiai osztályai 98
4.4.1.2. Szinonim szavak pragmatikai osztályai 100
4.4.2. A grammatikai szinonimitás 101
4.4.3. A kontextuális szinonímia 101
4.4.4. Szituatív rokonértelműség 102
Összefoglalás 103
Kulcsszavak és alapviszonyok 104
Kérdések, teendők 104
Könyvészet 105
II. 5. A homonímia 107
5.1. A homonímia fogalmáról 107
5.2. A homonímia és a poliszémia elhatárolása 108
5.3. A homonímia típusai 111
5.3.1. Szótári homonímia 112
5.3.1.1. Tőszó - tőszó közti homonim viszony 112
5.3.1.2. Képzett szó - képzett szó közti homonim viszony 112
5.3.1.3. Abszolút szótári tő és igekötős ige vagy
képzett szóalak homonim kapcsolata 113
5.3.2. Grammatikai (nyelvtani) homonímia 113
5.3.2.1. Inflexiós szóalakok közötti homonímia 113
5.3.2.2. Szintagmák közötti homonímia 114
5.3.3. Vegyes homonímia 114
5.4. Homonímia a beszédben és az írásban 114
5.4.1. Homofónia 115
5.4.1.1. A szótári homofónia 115
5.4.1.2. A grammatikai homofónia 116
5.4.1.3. A vegyes homofónia 116
5.4. 2. Homográfia 116
Összegzés 117
Kulcsszavak és alapviszonyok 118
Kérdések, teendők 118
Könyvészet 118
II. 6. A paronímia 119
6.1. Bevezető megjegyzések 119
6.2. Az alaki hasonlóság típusai 119
6.2.1. A figura etimologica 119
6.2.2. A népetimológia 119
6.2.3. A paronomázia 119
6.3. A páron ím i a meghatározása 120
6.4. A páron írni a típusai 125
6.5. A paronímia és a nyelvművelés 125
Összegzés 126
Kulcsszavak és alapviszonyok 127
Kérdések, teendők 127
Könyvészet 128
III. A szófajiság szemantikai kérdéseiről 131
Bevezető áttekintés 131
III. 1. A főnév szemantikai jellemzőiről 133
1.1. Bevezető gondolatok 133
1.2. A főnév szemantikai meghatározása 134
1.3. A főnév formai meghatározása 136
1.3.1. A főnév sajátos toldalékai 136
1.3.1.1. A többes számjelei 136
1.3.1.2. A birtokviszonyt kifejező toldalékok 137
1.3.1.3. Esetragok 137
1.4. A főnév mondatrész szerepe és szintagmatikus kötöttségei 138
1.5. Főnévi osztályok 139
1.5.1. Konkrét és elvont főnevek 139
1.5.2. Egyedi nevek - anyagnevek 141
1.5.3. Élő és élettelen dolgokat megnevező főnevek 142
1.5.4. Az -ás/-és képzős deverbális főnevek 143
1.5.4.1. Komplex esemény jelentésű főnevek 143
1.5.4.2. Egyszerű esemény jelentésű főnevek 144
1.5.4.3. Eredmény jelentésű deverbális főnevek 145
1.5.5. Az -ó/-ő képzős deverbális főnevek 145
1.5.5.1. A cselekvőt jelölő -ó/-ő képzős főnevek 146
1.5.5.2. A cselekvés eszközét jelölő -ó/-ő képzős főnevek 146
1.5.5.3. A cselekvés helyét jelölő -ó/-ő képzős főnevek 146
1.5.5.4. A cselekvéssel összefüggő eseményt jelölő -ó/-ő képzős főnevek 146
Összegzés 147
Kulcsszavak és alapviszonyok 148
Kérdések, teendők 149
Könyvészet 149
III. 2. A melléknév szemantikai jellemzőiről 151
2.1. A melléknév meghatározása. Dolog és tulajdonság - jelentéskomplexum és jelentéselem 151
2.2. Melléknévképzők a magyar nyelvben 152
2.3. A melléknév attributív és predikatív szerepe 152
2.4. Zárt és nyitott melléknévosztályú nyelvek 153
2.5. A melléknév típusai 154
2.5.1. Az abszolút melléknevek 154
2.5.1.1. Népnevek 154
2.5.1.2. Színnevek 154
2.5.1.3. Kontradiktórikus melléknevek 154
2.5.1.4. Privatív melléknevek 154
2.5.1.5. Részletező jelentésű melléknevek 154
2.5.2. A relatív melléknevek 155
2.5.2.1. Mértéket/méretet jelentő melléknevek 155
2.5.2.2. Értékelő (a dolgok minőségére vonatkozó) melléknevek 155
Összegzés 155
Kulcsszavak és alapviszonyok 156
Kérdések, teendők 156
Könyvészet 156
III. 3. Az ige szemantikai jellemzőiről 157
3.1. Az ige szemantikai és morfoszintaktikai meghatározása 157
3.2. Az ige sajátos toldalékai 157
3.3. Igetípusok 158
3.3.1. Állapotot és cselekvést kifejező igék 158
3.3.2. Inchoatív igék 159
3.3.3. Propozicionális attitűdöt kifejező igék 159
3.3.4. Faktív igék 159
3.3.5. Aspektuális igék 160
3.4. Az ige argumentumszerkezetéről 160
3.5. Az ige aspektusáról 161
3.6. A mondat időszerkezetéről 162
3.7. Az akcióminőség néhány összetevőjéről 163
3.7.1. Gyakorítás (iteratív akcióminőség): 163
3.7.2. Ismétlődés (frekventatív akcióminőség): 163
3.7.3. Egyszeriség (szemelfaktív akcióminőség): 163
3.7.4. Csökkent intenzitás 163
3.7.5. Telítettség 163
3.7.6. Teljesség 163
3.7.7. Exhausztivitás 163
3.7.8. Intenzitás 163
3.7.9. Behatároltság 163
3.7.10. Kezdet 163
3.7.11. Eredményesség 164
Kulcsszavak és alapviszonyok 164
Kérdések teendők 164
Könyvészet 165
Összegzés: Az igei, főnévi, melléknévi jelentés viszonyáról 165
IV. A jelentésváltozásokról 167
Bevezető megjegyzések 167
IV.1. A jelentésváltozások vizsgálatának szempontjai 171
IV.1. A jelentésváltozások típusai Gombocz Zoltán jelentéstanában 173
2.1. Névátvitel a jeltárgyak/fogalmak („tárgyképek", „képzetek")
hasonlósága alapján " 173
2.2. Névátvitel a jeltárgyak/fogalmak („tárgyképek") érintkezése alapján.. 174
2.3. Jelentésátvitel a „nevek" (jelölők) hasonlósága alapján 174
2.4. Jelentésátvitel a nevek szintagmatikus (szószerkezeti, mondatbeli)
kapcsolata alapján 175
összegzés, kitekintés 175
Kulcsszavak és alapviszonyok 177
Kérdések, teendők 177
Könyvészet 177
Összegzés. Szemantikai alapviszonyok.
Egyetemi segédkönyv a jelentés tanulmányozásához 179
összesített és kibővített könyvészet 183
Név- és tárgymutató 193
Rezumat 199
Abstract 203

Témakörök